Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-262

458 282. orsíágoä ülés junins 21. 18S6. némely részleteket mégis legyen szabad most fel- [ sorolnom. (Sálijuk ! Halljuk !) Áz 1870-ik évben az igazságügyi ministerium egész ügyforgalma 26,500 beadványt tüntetett fel. Az ügyforgalom évről-évre növekedett és i885-ben már 69,700 beadvány kivánt elintézést az igazságügy ministeriumnál. A személyzet pedig nemcsak hogy nem szaporodott a növekedő munka­körhöz képest, hanem oly annyira leszállittatott, hogy mig az 1870-ik évben a fogalmi személyzet száma még 46 tagból állott, jelenleg a fogalmi személyzet egészjlétszáma 33 tagból áll. Különösen föl kell említenem, hogy 2 ministeri tanácsosi, 5 osztálytanácsosi, 2 titkári és 4 fogalmazói állás szüntettetett meg és igy csak a segédfogalmazök állásai maradtak meg azon számban, a mely szám 1870-ben volt. Ha talán az ügykezelés egyszerűsítése mellett remélhetem is, hogy ezen nagy ügyforgalmat némiképen apasztani lehetne, mégis tekintettel egyrészt arra, hogy az administratió alapossága, egyöntetűsége nagy mértékben változást tenni alig enged, hogy másrészt az alsó bírósagoknak kellő ellenőrző felügyelet alatt tartása is a ministerium­nak egyik főteendőjét képezi, legalább addig, mig a királyi táblák decentralisatiója által a folytonos felügyelet a táblákra lesz bizható, vagy mig netalán a t. ház bölcsessége szerint más ellenőrző közegekről lesz gondoskodva, azt hiszem, kétség­telen az, hogy a felmerülő rendkívüli munka vég­zéséről valami módon gondoskodni kell. (Helyeslés.) A költségvetés állandó megterheltetését kívántam kerülni, de nem csak a költségvetés szempontjából vettem fel az általam felterjesztett törvényjavas­latban kifejtett módot, hanem azért is, mivel azt hiszem, hogy épen a munka természeténél fogva nem állandóan alkalmazott tisztviselőkre, hanem oly szakemberekre van szükségünk, a kik sza­konként alkalmaztatnak, az elméleti képzettség melletí; a hosszabb birói pályán szerzett tapaszta­latokkal is rendelkeznek. (Helyeslés.) Bár részben megelőztettem a t. előadó ur által, de miután az indokolásban nem említettem fel, hogy melyeket tekintek oly munkának, a melyek a rendes közigazgatás körén kívül esvén, a királyi Curia és a táblák birói közül behívandó tagok által lesznek végzendők, a mennyiben szerencsés leszek elérni azt, hogy ezen törvényjavaslat tör­vény erejére emelkedik. Első sorban kétségtelenül fel kell említenem a törvényjavaslatok készítését, mint a reform-munkáknak egyik leglényegesebb részét. Másodsorban igen nagy figyelmet érdemel­nek a nemzetközi szerződések; ezek mindinkább tért foglalnak és minél nagyobb a nemzetek érdek­közösségének érzete, annál inkább fog e téren is a munka szaporodni; itt pedig azt hiszem, hogy az állam souverainitásának féltékeny megőrzése mel­lett az érdekeink kellő képviseletéről sxmtén kell gondoskodni. A törvények végrehajtására szolgáló utasítá­sok és szabályrendeletek szintén egy fontos részét képezik azon teendőknek, a melyek, nézetem sze­rint, a behívandó curiai és táblai birák munkájára várnak. Vagyok bátor felhívni a t. ház figyelmét a legközelebb letárgyalt törvényi'avaslatra, tudni­illik a telekkönyvi betétekről szóló törvényjavas­latra. Mily nagy számú megbízások adatták a mi­nisteriumnak oly értelemben, hogy csaknem a peren kívüli eljárás minden ágára kiterjedő intéz­kedéseket kell szabályrendeletekben tenni. Végül a bírósági szervezet végleges megálla­pítása iránt az 1885-ikévi III. törvényczikk intéz­kedett és 3 évi határidő van még kitűzve arra, hogy ez beterjesztessék. Igaz, hogy ez törvény­javaslat alakjában foga t.ház elébe kerülni,azon­ban egy ilyen bírósági szervezeti törvény számos egyéb intézkedéseket, ügyviteli szabályok, utasí­tások kidolgozását teszi szükségessé. És igy ezek azon lényegesebb feladatok, a melyeknek megoldását a törvényjavaslat utján elérni remélem. A javaslat első szakaszába fel lett véve az igazságügyi bizottság által az első bíróságok ügy­kezelésének királyi táblai birák esetleg curiai birák általi megvizsgáltatása is. Ily vizsgálatok idáig is mindig történtek; eredményük csak üdvös volt az igazságszolgáltatás menetére nézve és idáig kifogás nem történt, hogy táblai- és felső bírósági tagok ilyen munkára alkalmaztattak. Azonban két­ségtelen előttem, hogyha a birói karnak egy kivé­teles működése törvény által szabályoztatok, hogy annak kimerítőnekés mindazon esetekre kiterjedő­nek kell lennie, mely esetekben a bírósági tagok a birói körön kivül alkalmazást nyerhetnek. Én tehát csak megnyugvással fogadhatom az igazság­ügyi bizottság által tett ezen változtatást. A t. előadó ur által fel lett már említve, mi­szerint a birói függetlenség és önállóság magna charta-ját képező minden elvek a törvényben alkal­mazást nyernek, illetőleg az ez irányban való tör­vények érintetlenül hagyatnak. A biró akarata ellen ezen rendkívüli tevékenységre be nem hivat­hatik, addig tart működése, mig a bírósághoz való visszatérés iránt nyilatkozik; birói functiókat ugyanazon időben nem végezhet, mig ezen rend­kívüli munkára vállalkozott; egy szóval: az 1869: VI. törvényczikk és az 18 < 1: VIII. és IX. törvény­czikknek minden a birói függetlenséget biztosító intézkedései érvényben vannak fentartva. Másrész­ről gondoskodás történt, hogy hátramaradások a felsőbíróságoknál elő ne fordulhassanak az által, hogy ha tagjai közül többen rendkívüli működésre hivatnak be, mert helyeiknek számfeletti bírákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom