Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-259
259. oüézágos tlés junius 11. 1886. 449 lítjuk a katonai szempontot a Székelyföld érdekeivel, azt fogjuk látni, hogy mennyire nagy bűn, hogy hazánk keleti részei katonai szempontból el vannak hanyagolva és hogy csakis ezen nyugati szögletet árasztjuk el vasúttal. Ki fenyegeti Boszniát az Adriai tenger felől oceupátióval ? Nem védelmezhetik-e azt a Dinári alpok ? Ellenben a Székelyföldre a Doni kozák 48 óra alatt belovagolhat Bessarábiából és a Székelyföld belső vonalán nem vonul át semmiféle vasút, hogy azon felvonulhatnának gyorsan a székely földi szorosok védelmére. Hazafiúi óhajjal kívánom, hogy keserűen ne bűnhődjünk azért, hogy hazánk északi és keleti határait a kormány kormányzásának hosszú ideje alatt elhanyagolta és hogy mindent csak a nyugati oldalra fordított. Ebben rejlik a közlekedési politikánknak katonai szempontból is' hibája. Ha mi Boszniába befektetünk, hiszen talán még sem akarja örökké fentartani a kormány az occupatiót és fel kell tenni, hogy nem permanens az a befektetés — tegyük fel, hogy egy időben osztozkodni fogunk — vagy fognak, a kik fognak, — Bosznián. Az egyik rész jut a magyar korona országainak, a másik rész Austn'ának, vagy tegyük fel, hogy az egészet Szerbia kapja, jó szomszédsági honorárium fejében. Akkor e befektetések mikép fognak visszatérittetni Magyarországnak, Jókai szűkebb hazájának, nekünk egyetlen hazánknak? (Derültség a szélső baloldalon.) Mind e befektetések csak nehezíteni fogják e kérdés megoldását. De én attól tartok, hogy ama körök, melyek e befektetéseket s e vasút építését is kívánják, ép ez által is lehetetlenné akarják tenni a boszniai viszonynak valamikor való rendezését és a boszniaherczegovinai tartományoknak Austria-Magyarországhoz való örök időkre tartozandóságát az által is óhatják elérni, hogy ők azt mintegy feloszthatatlan Militärgrenzét lehetőleg katonailag kormányozzák absolutistice, ugy hogy abba a közös activákat érintő másodrendű kérdéseket kivéve, semmiféle paríamentnak beleszólása ne lehessen. Miután a katonai határőrvidék polgárosittatott, kell a közös hadsereg intéző köreinek oly vidék, hol azt a gazdálkodást folytathassák. Ott is civilisáltak, emeltek szép épületeket „Aerarische Grebäude*-ket, Hercules fürdőben is építettek szép kincstári épületeket, de mindezen épületek, ha a számadásokat megvizsgáljuk, rettenetes árakba kerültek, háromszor annyiba, mint a polgári építkezések. Hivatkozom az aktákra, katonai számadásokra ; ott láthatni, mennyibe kerültek. Az is nagyon drága, a mit Boszniában katonai kéz létesített. Ám hadd büszkélkedjenek azok a hires légiók a civilisatio müvével. Én óhajtom, hogy be ne következzék az a gyászos idő, midőn a civi- | lisatiorius munka daczára is kétségbeesetten fog I KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XII. KÖTET. felkiáltani a légiók ura: „Oh Varus" add vissza légiómat! (Derültség a szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső bálon: Millióimat!) Nekik légióikat, nekünk millióinkat. Végre a t. minister ur reflectált a dolog ipari oldalára is. Midőn a nyugati részeket nyugat felé kötjük össze, nem látom be, hogy a magyar ipart még saját hazánkban is elnyomja a sokkal fejlettebb és századokon át dédelgetett osztrák ipar, hogyan versenyezzünk akkor azzal Boszniában ? Jobb volna bevallani, hogy a bécsi nagy ipar kedvéért történik mindaz, mert hisz annak az útja visz Metkovics felé, mig a magyar ipar útja Növi, Szerajevo, Brod felé vinne. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) T. ház! Ezek azon szempontok, melyekből a t. minister ur az ő okoskodása szerint ajánlotta a szőnyegen forgó törvény elfogadását. Engemet az ő — különben nem akarom elvitatni — szokott éles elnmséggel elmondott ész: evételei meg nem győztek. De különben is nekünk a padokon az az álláspontunk, hogy Bosznia számára akár részleges beruházási költséget, akár egész megszállási költséget egy krajczárt sem szavazunk meg, Én elvemhez hű akarván maradni, e szempontból is, de az előbb kifejtett indokokból is ezen vasútnak kiépítését meg nem szavazom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó iileti még az előadó urat. Rakovszky István előadó: T. ház! A tárgy a tanácskozás folyamán annyira megvilágittatott, hogy csak egy megjegyzésre szorítkozom, (Zaj) de ezt az egy megjegyzést méltóztassék megengedni, mert báró Lipthay Béla igen t. képviselő ur egy igen súlyos váddal illette a pénzügyi bizottságot, (Halljuk! a jobboldalon.) Az igen t. képviselő ur azzal vádolta a bizottságot, hogy annak nem feladata az ország vagyonát könnyelműen elfecsérelni és hogy a pénzügyi bizottság a közös activákat már most res nullius-nak tekinti. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És méltóztatott ezen vádat a pénzügyi bizottság' jelentéseiből meríteni, idézvén abból épen oly tételt, mely mindennek teljesen az ellenkezőjét bizonyítja. Épen azon kifejezés, melyre hivatkozni méltóztatott, hogy tudniillik Magyarországnak közvetve van-e kára vagy nincs ezen építkezésből, azt mutatja, hogy a pénzügyi bizottság figyelembe vette, hogy a közös activák äz országnak közvetve vagyonát képezik, ha tehát a közös activát érhető kárt vagy veszteséget latolgatta, azzal nem azt bizonyította, hogy azokat res nullius-nak tekinti, hanem azt, hogy Magyarországnak pénzügyi érdekét itt is figyelembe vette. S épen ezért tartotta szükségesnek a javaslat háromnegyed részében azzal kérdéssel 57
