Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-259

259. országos ülés jmnius 11. 1886. 44S nem hozatik be vámmentesen, drágábban kelne: a vámmentességet itt helyesnek nem tartom. Nem tartom helyesnek a knkoriczára vonatkozólag sem. Én a statistikai kimutatásokból nem győződtem meg arról, hogy nincs elég knkoriezánk, hanem csak arról, hogy ára nem elég magas. Ez azonban egyik-másik iparra, kivált a sertéshizlalásra nézve igen káros. Minthogy ugyanis a kukoxicza ára annyira lement, olyanok is foglalkoznak sertéshizlalással, kiknek ez különben nem üzletük és foglalkoznak vele csak azért, mert kukoriezájukat nem értékesíthetik. Ennek aztán az a káros következménye, hogy az igy keletkezett tömeges sertéshizlalás ezen iparágat veszélyeztetni kezdi. De nemcsak a sertéseknél van ez igy, hanem igy van a hizott marhánál, igy van a juhnál. Itt is túltermelés mutatkozik már, ugy hogy a juh ára jelentékenyen lement. Ezt csak figyelmébe akartam ajánlani a t. háznak és a t. minister urnak, ismételvén, hogy a kukoricza épen az a termény, a melynek szükséges, hogy az ára emelkedjék; mert ha jobb ára lesz, lesz belőle elegendő, mert a gazdaközönség, mely általában nem szokott foglalkozni hizlalással, e czélra nem fecsérli el, hanem elhozza a piaczra és ott a szeszfőzők és sertéshizlalók találnak bőviben. Különben a törvényjavaslatot, mely csak egy évre szól, elfogadom. Elnök! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e „a tengerinek és kölesnek az osztrák-magyar vámterületre — Bulgáriából és Szerbiából— való vámmentes behozataláról" szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapj'ul elfogadni igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, mély elfogadtatik; olvassa az 1. §-L) Elnök: T. ház! Itt az előadói jelentésben az foglaltatik, hogy a bizottság az 1. §. első sorában előforduló ezen szavakat: „származási igazolványok mellett" helyesebbnek tartja a második sorban előforduló ezen szó után „vámterületre" beszúrni ; hogy a szöveg határozottabb és világosabb legyen. (Általános helyeslés.) Azt hiszem, hogy a bizottsági szövegezés szerint méltóztatik az 1. §-t elfogadni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 2. §-t., mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Elnök: E szerint a törvénpivaslat részleteiben is elfogadva lévén, vég-megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a harmadik tárgy: A pénzügyi és közlekedési bizottságok 346. számú jelentése, a mosztár-metkoviei keskeny vágány ú vasútnak Szerajevo felé a Ráma torkolatáig való folytatásáról

u szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Igen l) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottságot, még pedig a pénzügyi bizottság előadóját. Rakovszky István a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy az 1881: I. és az 1884: XXVII. törvényczikkek értelmében a zenicza-szerajevói vasút Boszniában és a mosztár-metkoviei vasút Herczegovinában ugy építtetett ki, hogy az építési költségek a közös aetivák kamataiból előlegeztetvén, ezen előlegeknek, mint kölcsönöknek kamatai és tőketörlesztési járulékai a nevezett vasutaknak üzleti fölöslegeiből voltak fedezendők, valamint a megszállott tartományoknak jövedelmeiből, a mennyiben az utóbbiak azon országok rendes közigazgatási kiadásaira igénybe nem vétetnek. A jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat szintén arra kér felhatalmazást, hogy a mosztármetkoviei vasút folytatása hasonló módon tétessék lehetővé, még pedig Mosztártól Szerajevo felé a Narenta völgyén egészen a Ráma torkolatáig. A vasútnak ezen folytatólagos kiépítését indokolják a megszállott tartományok viszonyai s azon czél, hogy ezen országok kereskedelmi összeköttetése és forgalma emeltessék. A pénzügyi bizottság és a közlekedésügyi bizottság előtt leginkább azon két kérdés volt megbírálandó, hogy vájjon ezen vasútnak építése szükséges-e, hasznos e és másodszor, hogy mily áldozatok kívántatnak ezen vasút létesítésére a monarchiától és illetőleg Magyarországtól. E kérdések elsejére vonatkozólag a ministeri indokolás részletesen fejti ki azon indokokat, a melyek ezen vasútnak tovább építését szükségessé és ezélszerűvé teszik. Megemlékezik a közlekedés és a pénzügyi bizottság jelentése is erről; mindazt tehát, mi ezekben foglaltatik, nem kívánom ismételni; csak röviden arra kívánok súlyt fektetni, hogy egyrészt a megszállott tartományok közlekedési viszonyainak fejlesztése azoknak csakugyan életérdekét képezi és másodszor, hogy ezen vasútnak kiépítése által, a katonaszállítás tetemesen megkönnyittetik, a mi nemcsak stratégiai szempontból, hanem pénzügyi szempontból is igen fontos, mert a katonaszállítás nemcsak háború idejében, de béke idejében is igen kívánatos, hogy minél olcsóbb legyen és minél könnyebbé tétessék, mert ebből azon előny is származik, hogy sokkal kisebb létszámmal lesz ott lehetséges tartani a csapatokat, ha a közlekedés és a szállítás könnyebb lesz s ha ennek következtében a kisebb szám is szükség esetén gyorsan bárhova dislocálható. A másik kérdés, hogy tudniillik mily áldozatába kerül a monarchiának és specialiter Magyarországnak ezen építkezés, a jelentésben szintén 56*