Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-258

258. országos ülés jnnins 10. 1886. 459 ben e tételekre vonat ozólag én elmondottam, kérem a t. házat méltóztassék a javaslatot változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Báró Andreánszky Gábor: Ha jól értettem a t. államtitkár képviselő urat, ő arra hivatkozott, hogy az utóbbi 4 év alatt esett annyira a sertés ára. De hát kérdem, vájjon a búza ára nem esett-e az utolsó 4 év alatt (Ugy van / a szélső baloldalon) és azért azt hiszem, a most leesett ár, valamint a búzánál ugy a gyapjúnál és a sertésnél sem fog többé felemelkedni. És miután tény az, hogy a sertéstenyésztést többé haszonnal űzni nem lehet, ez pedig fontos tárgya gazdaságunknak, különösen ott, a hol makk van és a hol más tenyésztést űzni nem is lehet, csatlakozom gróf Apponyi Albert képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a bál- és a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, miután az előadó ur is szólott, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fel fog olvastatni még egyszer gróf Apponyi Albert képviselő ur módosítványa. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a módosttványt). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni gróf Apponyi Albert ur imént felolvasott módosítványát. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Marad tehát az eredeti tétel. Zsilinszky Mihály jegyző (olvasssa a IX., X., XI., XIV.. XVIL, XIX., XX, XXL, XXII. osztályokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a XXIII. osztályt). Matlekovics Sándor államtitkár: T. ház! A 139. számhoz, valamint később a 141. számnál előforduló jegyzetekre nézve a közgazdasági bizottság által javaslatba hozott módosítással szemben a kormány által eredetileg előterjesztett szöveg megtartására vagyok bátor kérni a házat. Már az általános vita elején említette a t. kereskedelmi minister ur, hogy mindazon tételek visszaállítására fogja kérni a t. házat, melyeken a közgazdasági bizottság módosításokat tett. A 139. tételnél a közgazdasági bizottság szövege igy hangzik: „Használatban volt jegyes zsákok, szürke csomagoló vászonból vámmentesek". Az eredeti kormányjavaslat ugy hangzott: „Használatban volt jegyes zsákok szürke csomagoló vászonból, a vámterületbe való visszahozatalnál vámmentesek." A kormány javaslata, hogy a zsákok csak akkor, ha már a vámterületből kimentek, lehessenek a behozatalnál vámmentesek, azon alapul, hogy a tarifa jelenlegi szövege sok visszaélésre adott alkalmat, a mennyiben tudniillik a zsákok nem mint oly zsákok jönnek be, melyek egyáltalában bizonyos kereskedelmi czélokra használtatnak, hanem egyáltalában minden üres zsák, mely a külföldről kiszorult, bejöhet mint kereskedelmi czikk és mint zsák jön forgalomba. Ennek következtében látjuk az utóbbi évek adataiból, hogy évről-évre fokozódik az üres zsákok vámmentes behozatala. Az 1882-iki tarifa alkalmával, mikor a vámtarifában a zsák vámja megállapittatott, a vámmentesség kedvezménye akart adatni mindazon zsák részére, melyek egyszer már használatban voltat; de természetesen azon értelemben, hogy a belföldön voltak használatban, holott újabb időben minden külföldi zsák, mihelyt használva volt és másutt nein talált elhelyezést, a vámterületre mint kereskedelmi czikk jött be. Külön üzletek létesültek, a melyek csak régi zsákokat vettek és azokat ismét eladták. Tehát nem egyes gabna- vagy liszt kereskedők vagy üzletek számára hozattak be a zsákok, hanem közvetítő kereskedés létesült, mely az eddigi tarifának nem egészen szabatos szövtgezése alapján mesterségesen egész üzletet folytatott, a melynek következménye — mint említem — az lett, hogy az üres zsákok behozatala évről-évre szaporodott. Hogy tehát az 1882-iki tarifának intentiója helyreállíttassák, hozatott javaslatba az, hogy nem minden használt jegyes zsák, hanem csak az, mely a vámterületre való visszahozatal alkalmával érkezik vissza, legyen vámmentes. Ez a helyes ratio, a mely miatt a vámmentesség megadandó. Ennek következtében kérem a kormány javaslat eredeti szövegének elfogadását ugy a 139. mint a 148. számhoz tartozó jegyzeteknél. (Helyeslés jobbfelb'l) Gaál Jenő (pécskai); T. ház! Ha csakugyan ugy állana a dolog, hogy egy visszaélést kellene és lehetne itt megszüntetni avval, hogy az 1882. évi tarifának 139. számához csatolt jegyzet eredeti szövegében visszaállittatik, nekem semmi kifogásom az ellen nem lehetne. De miután a közgazdasági bizottságnak alkalma voh meggyőződni arról, hogy ezen intézkedéshez, ugy mint a t. államtitkár ur által visszállítatni indítványoztatik, igen nagy érdekek fűződnek, én bátor vagyok azokat, miket a közgazdasági bizottságban hallottunk és miknek benyomása alatt a közgazdasági bizottság egyhangúlag megváltoztatta a jegyzetet, a t. ház becses tudomására hozni. (Halljuk!) A budapesti kereskedelmi és iparkamarának alelnöke, ki a bizottság egyhangú meghivása folytán ott megjelent, tüzetesen és részletesen előadta, minő kárral járna az, ha a külföldről eddig szabadon behozott jegyes zsákok ezentúl azon korlátozásnak vettetnének alá, hogy csak az esetben jöhetnek be vámmentesen, ha vissza jönnek, azaz ha már egyszer itt voltak és hogy ez bizonyos ellenőrzési rendszabályok által biztosíttatik. A külföldiek, midőn zsákokat küldenek ide be, rendesen bizonyos mérethez tartják magukat, ennélfogva nincsenek