Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-258

424 258. országos ülés június 10. 1886. védelem és itt van az aránylagosság a megvédendő érdekek közt. És azután tovább mennek a t. urak és nekünk ellenmondást vetnek szemünkre. Azt mondják nekünk : az urak egyrészt azt bizonyítják, hogy az agrárvámoknak nincsen hatása, másrészt keveselik azokat és más újabb agrárvámokat követelnek. Azt hiszem, hogy látszólagos ellenmondás, vagy talán nem is látszólagos, mert a látszata sincs meg az ellenmondásnak, (Ugy van! a haloldalon) hanem állított ellenmondásnak magyarázatát megtalálni igen könnyű. Ez a kitétel: agrárvámok, ép ugy nem tartalmaz valami praeciset, a mi felett ítéletet lehetne mondani, mint ezen kitétel: iparvám. Ha valaki tőlem vagy akárkitől azt kérdezi, hogy miként vélekedik az iparvámok hatásáról és befolyásáról az iparra, erre szerintem választ nem fog adhatni. Kérdezzék meg, hogy a pamutfonalakra vetett vámok minő hatással lesznek a pamutgyártásra, a gépekre és géprészekre kivetett vámok minő hatással lesznek a gépgyártásra, vagy a kocsik, kocsitakarók, tömlők, kötélárúk, szóval minden egyes iparcsoport vámjának fölemelése minő hatással lesz, erre lehet feleletet adni. De ha az iparvámok comprehensive véve mily hatással vannak: erre nem lehet választ adni, mert ebben az egy comprehensiv tételben a legkülönbözőbb természetű dolgok egymásba foglalvák. (Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! így vagyunk az agrárvámokkal is. Ázök hatását és méltánylását ez általános tételben csak megkísérteni akarni is képtelenség volna Speciálisaim kell minden egyes mezőgazdasági terményre nézve; más a vámnak hatása vagy hatástalansága és csak ha azok mindenikére kiterjesztjük figyelmünket és sommázzuk benyomásainkat, csak akkor vagyunk képesek azoknak egész hatásáról Ítéletet mondani. (Ugy van! a baloldalon.) És, t. ház, ha mi különböző Ítéletet mondunk a mezőgazdasági termények egyikének és másikának vámja jelentőségéről, ez természeten. Ha mi a buzavámot nem sokra becsüljük, a melyben az osztrák-magyar monarchia állandó kiviteli többletet mutat, holott a tengerivámok felemelését kérjük, mert ennél állandó beviteli többlet van és ha a sertésvámot követeljük, mert ennél is évről-évre állandó beviteli többlet van: ez nem ellenmondás. Ellenmondás akkor volna, ha mi egymással ellentétes állapotokból és praemissákból ugyauazt a következtetést vonnók le, nem pedig akkor, midőn különböző praemissákból különböző consequentiákhoz jutunk. (Ugy van! a baloldalon.) De a t. előadó urat kénytelen vagyok figyelmeztetni egy sajátságos játékra is, a melyet ő bizonyosan öntudatlanul és bona fi de, de ő is és a t. minister ur is a magyarországi és közös vámterületi forgalmi adatok használatával üz. Ha mi a közös vámterületi adatokból egy czikknél, például a sertésnél, azt bizonyítjuk, hogy folyton beviteli többlet lévén, a vámok felemelése szükséges, azt mondja az előadó ur: kérem, ne méltóztassék a közös vámterület be- és kivitel jegyzékét nézni, nézzék a magyarországi be- és kivitel jegyzéket; és akkor azt fogják találni, hogy Magyarországnak igen nagy kiviteli többlete van sertésekben ; tehát itt egy nem létező veszélylyel szemben minek a védelem? T. képviselőház! Hogyan akarja akkor a t. előadó ur a buzavám emelését igazolni? Mert ha az az eljárás, hogy nem a közös vámterületi, hanem a magyarországi ki- és beviteli adatok mérvadók a sértésnél, akkor mérvadók a búzánál is. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Es akkor azt mondom: nézze meg az előadó ur a magyarországi be- és kiviteli adatokat, azt fogja találni, hogy Magyarországnak állandó nagy buzakivitele van; egy nem létező veszélylyel szemben tehát miért a védelem? a helyzet ugyanaz. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ne labdázzunk ezekkel a kétféle ki- és beviteli kimutatásokkal, hanem iparkodjunk megnézni, hogy melyik mérvadó az előttünk fekvő kérdés megítélésére? És én állítom, hogy itt, midőn a közös vámterület vámtarifáját, állapítjuk meg, szolgáltathat némi tájékozást, az igaz, valamely magyarországi termelési ág állapotára nézve a magyar ki- és beviteli kimutatás is, de a mi a mérvadó arra a kérdésre nézve, melylyel foglalkozunk, nem lehet más, mint a közös vámterület ki- és bevitele; mert arról van itt szó, t. ház, hogy valamint az osztrák ipar abban a szerencsés és kedvezményezett helyzetben van, hogy az egész vámterület piaczain a monopóliumhoz hasonló előnyözött helyzetben részesül, a magyar termelés ugyanazon helyzetben ugyanazon előnyt nyerje. (Helyeslés balfelöl.) Meg kell tehát Ítélni, melyek azon magyar czikkek, a melyek ezen a reciprocitás alapján minket megillető helyzetet a közös vámterület folytán elvesztették, vagy legalább elveszteni készülnek és erre nézve más támpont nincs, mint a közös vámterület ki- és bevitele. Ennél a kérdésnél, ismétlem, csupán ezek concludensek. És ha már a sertésvámról szólok, t. ház, lehetetlen, hogy ki ne terjeszkedjem a t. minister ur egy tegnapi nyilatkozatára, ámbár talán a részletes vitánál is lesz alkalmam e czikkre visszatérni. A t. kereskedelmi minister ur tegnap a sertés behozatalról és kivitelről szólván, a magasabb vámbehozatalnak illusorius, vagyis helytelen voltát többjjk közt azzal is illustrálta, hogy úgyis van Szerbiával 1 forint 50krajczäros szerződéses vámtétel ; igaz, hogy ez csak mint határszéli forgalmi kedvezmény van kikötve, tehát ipso jure át nem