Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-258

422 258 > országos ülés június 10. 1886. „Nemzet"-Ml czitálta! Derültség a szélső balol­dalon.) Láng Lajos előadó: Mindig vagyok annyi elővigyázattal az ellenzék iránt, hogy ellenzéki lap­ból idézzek. {Derültség. Halljuk /) Tehát az „Egyet­értés "-ben ez van. (Olvassa) : „A pamutárúknál a sima pamutárúk 1868-ban 16 frt, 1886-ban 45 frt, tehát 300% emelkedés; ugyanez festve 16 frt volt azelőtt, most 65 frt, tehát 4-szer annyi mint 68-ban. A legfinomabb 1868-ban 60,1886-ban 300 frt, tehát 5 szőr annyi." E szerint hivatkozhattam erre, mint legfinomabbra, mert a mi vámtételeink közt a shawlok a legfino­mabb czikket képezik. A t. képviselő ur, igaz, itt véletlenül még nem szólt az orosz vámról; (Derült­ség a szélső baloldalon) de tovább azt mondja: (01 vassá.) „Lenárúknál középfinom és finom 40 és 60 forint közt, most 80 és 300 forint közt." Tehát a legmagasabb tétel, ezt elfogja ismerni a képviselő ur. „Oroszországban e czikkek vámja 140 és 170 frt között van." Ez az, a mi nem áll s a mire bátorkodtam a t. házat figyelmeztetni. To­vábbá: (olvassa.) „Gyapjúáruknál 4 frt 50 krtól 60 frtig volt 1868-ban, most 9 frttói 200-ig/ Ez ismét mi nálunk a legmagasabb tétel, a mint mél­tóztatik elismerni; de azt mondja folytatólag a képviselő ur: (Olvassa.) „Mig Oroszországban a legmagasabb vám 180 frt." Ez ismét nem felel meg a valóságnak. (Ellenmondások a szélső bal oldalon.) Kérem, nálunk a legmagasabb tétel 200 forint, tessék ott is a legnagyobb tételt venni. (Olvassa,) „A selyemre 1868-ban 60 írtról 120-ig, most 250-től 500-ig terjed a vám, tehát" — azt mondja rá a képviselő ur — ^,egyenlő az orosz tilalmi vámmal." Volt szerencsém utalni arra, hogy nem egyenlő. Ezeket voltam bátor a t. képviselő ur előadá­adására megjegyezni. (Helyeslés és tetszés jobb­felől.) Elnök l Gróf Apponyi Albert képviselő urat illeti a szó. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Csatlakoznom kell azon cso­dálkozáshoz, (Halljuk!) melynek Enyedy Lukács t. képviselőtársam kifejezést adott a jelenlegi oly nagy fontosságú javaslat tárgyalásának módja felett. Minden képviselőnek belátásától függ, vájjon egy tanácskozásban csupán szavazata által, vagy felszólalás által is kiván-e részt venni. Egyenkint egyetlen egy képviselőnek sem lehet abból szemre­hányást tenni, hogy valamely tárgy megvitatása nál fel nem szólal; de mégis feltűnő jelenség és talán a tárgy fontosságához nem egészen méltó, hogy a kormányt támogató nagy párt akkor, midőn az ország kereskedelmi politikájának egy decennmmra való meghatározásáról, (ügy van! balfelöl) tehát gazdasági létalapjainknak megálla­pításáról van szó, egyedül csak a hivatalos felszó­lalókra, tudniillik a minister úrra, a ki pedig érdemlegesen csak a vita befejezése után emelt szót és a bizottsági előadó úrra bizza a felszó­lalást. (Igaz! ügy van! balfelöl. Mozgás jobbfelöl.) En, t. képviselőház, nem tehetek egyebet, (Halljuk! Halljuk !) mint ezen mindenesetre nagyon feltűnő eljárást constatálni és a felett az ügynek érdekében sajnálkozásomat kifejezm. (Élénk helyes­lés és tetszés bal felől.) Ilyen körülmények közt, t. képviselőház, igen rövidre fogom szabni saját zárszavamat. Azonban kötelesnek érzem magamat mégis arra, hogy a t. előadó urnak épen ugy, mint a minister urnak beszédeire és pedig nem annyira azoknak egyes tételeire, a mi sok időt venne igénybe, mint inkább az azokban nyilvánuló főbb eszmékre te­gyek megjegyzéseket. (Halljuk!) A t. előadó ur feladatához képest ma is ipar­kodott egy alapgondolatot ebből a tarifából kiokos­kodni ; ma is iparkodott bebizonyítani, hogy abban egy egységes felfogást talált. És pedig ugy mondta a t. előadó ur: az az egységes felfogás, azaz alap­gondolat, mely ebben a vámtarifában foglal­tatik, közel jár ahhoz, a mit ugy fejeztem ki: az egyenletes és aránylagos védelem; csakhogy hozzáteszi a t. előadó ur, hogy valószínűleg más­kép fogjuk fel ennek az alaptételnek a keresztül­vitelét. 0 ugyanis azt mondja, hogy ebből az alap­gondolatból nem következik az, hogy mivel a ta­rifának egyik tételénél, az áruknak egyik csoport­jánál vagy neménél vámemelés történt, azért okvetlen minden más ^tarifatételnél is kell, hogy vámemelés beálljon. 0 azt mondja, ő ugy fogja fel az egyenletes és aránylagos védelmet és azt tekinti ezen védelem mértékének kulcsául, hogy nem mesterséges ipartenyésztésre törekedtünk — ez volt körülbelől szavainak értelme és ezt beve­zető beszédjében is mondta — hanem ott, a hol más államoknak mesterséges intézkedései, a kül­kereskedelmi viszonyok a mi kárunkra módosító­lag folynak be, mi ezen mesterséges akadályok által előidézett károkat iparkodjunk helyrepótolni. Gondolom, helyesen idéztem a t. előadó urnak gondolatmenetét.Hát,t. képviselőház, az aránylagos és egyenletes védelmet ugy, hogy mivel egy czikKre újabb és magasabb vám tétetett, minden más czikkre is ezt ki kelljen terjeszteni, ebben a ház­ban tudtommal senki sem magyarázta, én sem. Ha ezen felfogás ellen akart harczolni a t. előadó ur, akkor csakugyan felesleges munkát végzett. De megvallom,ugy sem értelmezhetem, amint at. előadó ur értelmezi ezt az aránylagos egyenletességet; ugy sem értelmezhetem, mint a hogy ő fel fogja és a mely felfogásból ő egy idegen állam vámtéte­leinek a magassága szerint mechanicus átvételét

Next

/
Oldalképek
Tartalom