Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-257

392 257. országos ülés junius 9. 1886, a c) eathegoriában a kettős fonalat nyers állapotban a 29. számtól az 50. számig. Ez felemeltetik 12 forintról 14 forintra. 1883-ban volt a behozatal 89,000 métermázsa, 1885-ben 53,000 métermázsa. A 137. szám alatt czérnázott fonal 12 forintról felemeltetik 18 forintra. Ebből a behozatal 1881-ben volt 267 métermázsa, 1884-ben 203 métermázsa. 146. szám csipke, ez 200 forintról felemeltetik 300 forintra. A behozatal volt 1883-ban 64 métermázsa, ez leszállott 1884-ben 36 métermázsára. így van ez, t. ház, mindezen számokkal; mindenütt történik vámemelés, daczára annak, hogy az import csökkent. Világos, t. ház, hogy itt nem a versenyképesség emeléséről, hanem egyszerűen, tisztán megdrágításról van szó. (Ugy van! balfélől.) És, t. ház, méltóztassanak erre nézve még egy szakértőnek a véleményét meghallgatni, kit a bizottságban kihallgattak és a ki azt állítja, hogy az 1878-iki tarifa csökkentette a forgalmat a gyapjúczikkeknél és csökkentette az 1882-iki. Most már ugy áll a dolog, hogy a monarchia szükséglete olyformán láttatik el, hogy csak 5% jő be külföldről, 85% Ausztriából és 10% Magyarországból, tehát jóformán minden behozatal megszűnt. A mi pedig a védelem magasságát illeti, arra világosan azt mondja, hogy tehát a fmom czikkeknél a 20% ig megy, a középfinomnál 20-tól 30-ig és a durváknál 40-től 70-ig. Már most, t. képviselőház, hogy ha ezen vámtételek magasságát a védvámos felfogás szerint megmérjük, hát akkor mondhatom jó lélekkel, hogy minden védvámos auctoritas egyetért abban, hogy a hol állandóan egy ipar 20%-nyi vámokkal nem tud megélni, az nem életképes. Hozzá az okszerű védelemnek az volna a scálája, hogy a vámok folytonosan leszálljanak a szerint, a mint erősbödött az ipar, itten pedig ennek épen az ellenkezője történik; itten a vámoknak a scálája folytonosan magasabb lesz. (Igás! balfélől.) Ha tehát, t. képviselőház, már most ily kedvezők az export viszonyok és import viszonyok az osztrák iparra nézve, mi czélja, mi értelme van tehát mindezeknek a vámemeléseknek? Hát t. képviselőház, ennek magyarázatát megtaláljuk, nem a t. kormánynak az indokolásában, hanem igenis az osztrák indokolásban, a hol ez igen világosan és határozottan meg van mondva. Igen rövid, kérem méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! balfélől.) „Wenn es gelingt, die Industrie-Einfuhr von jährlichen circa 250 Millionen zu restringirenund der heimischen Industrie ins Verdíenen zu bringen, wird der Unternehmergewinn und der Arbeitverdienst verfügbar, um denAusschuss derlandwirthschaftlichen Producte auch zu und bezahlen." T. képviselőház! Ez tiszta munka. Ezek igen világos és őszinte szavak. Ennek az a czélja: kizárni teljesen a külföldi versenyt és ezt a hasznot zsebre tenni, a mi monopólium, vagyis fogyasztóközönségünknek megadóztatása, (Hélyeslésbalfelől.) Hanem hát, hozatnak fel mindenféle enyhitő és mentő körülmények. Az egyik az osztrák indokolásban van és ott azt mondj'ák, hogyha ők többet keresnek, hát többet is fognak fogyasztani. Ugyan, t. képviselőház, van-e széles Magyarországon egy ember, a ki elhiszi azt, hogy mert az a brünni és reichenbergä gyáros több dividendát nyer, hogy annak következtében mi csak egy métermázsa búzával többet fogunk eladni? (Helyeslés balfélől.) De azután, t. képviselőház, az is felhozatik, hogy ezen vámok folytán lesznek bizonyos túlproductiók, a mi azután concurrentiát és olcsósulást fog előidézni. Ez új theoria, t. képviselőház, vámfelemclésekból olcsóság. De hát nem hallottak soha a tisztelt urak arról, hogy fizok közt a gyárosok közt cartellek és coalitiók is szoktak köttetni arra nézve, hogy az olcsósulást megakadályozzák. Hát én megengedem, t. képviselőház, hogy ez feltevés, de mindenesetre sokkal alaposabb feltevés, mint az, a mit ebben a tárgyban a t. kormánytól hallottunk. De azután, t. képviselőház, az is felhozatik, hogy tehát mi erre kényszerítve vagyunk, nem zárkózhatunk el a külforgalmi és kereskedelem-politikai áramlattól. De, t. ház, mi tehát ennek voltaképen a czélja '? Retorsio vagy védelem? Ha retorsió — és azt mondják, hogy Németországgal szemben retorsió — ennek, nézetem szerint, csak akkor van értelme, hogy ha az embernek e tekintetben kilátása van gyors és hatályos sikerre, mert e nélkül, t. ház, valójában az egésznek nincs semmi czélja; ez körülbelül oly eljárás, mint ahogy a japániak szokták a eonflictusokat elvégezni, hogy mert a kihívó felvágta a hasát, a kihívott is utána fel szokta vágni. De az is mondatik, hogy ez nem retorsio, de védelem és azért, mert mindenki ilyen vámpolitikát csinál. Gondolom, t. ház, kereskedelmi politikát nem majmolásból, nem utánzási viszketegből kell csinálni; (Ugy van! balfélől) hanem kell csinálni azért, mert a concrét érdekeltek igy kívánják. (Ugy van! balfélől.) Az érdek azt kívánja, csináljunk igenis védvámos politikát, de ha nem kívánja, akkor politikai divatból azt tenni nem szabad. És hogy e vámemeléseknél az nem volt indokolva, gondolom, azt sikerült kimutatni. (Helyeslés balfélől.) De ezek után, t. ház, méltóztatnak megengedni, hogy igen röviden az agrár vámokat illetőleg is mondjak egy pár szót. (Halljuk!) Ha valahol látszik az, hogy a t. kormány conceptiója el van hibázva, az ennél, az agrár vámnál látszik. Én, t. ház, nem kutatom, hogy voltaképen micsoda szempontból tekintik ezt, compensatio szempontjából, oltalom szempontjából, vagy abból, a mit az