Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-255
862 255. országos ülés junins 7. 1886. S kéknek saját piaezain, a közös vámterület határán belül is versenyt támasztanak. Ily körülmények között a méltányosságéizet volt mely leginkább vezette úgy a kormányt, mint a közgazdasági bizottságot, annyival is inkább, mert daczára, hogy 1882-ben is vámemelések történtek, egészben véve az tapasztalható, hogy ezen emelések nagy visszahatással az árakra nem voltak, sőt ha összehasonlítjuk például a pamutszövetekre nézve azon adatokat, a melyek e részben, azt hiszem, leginkább illetékesek, t. i. a közös vámterületre vonatkozó beviteli statisztikába megállapított értékegységeket 1882-ről 1884-re, azt fogjuk látni, hogy legnagyobb részben inkább árhanyatlás állott be, mint emelkedés. Mindez, t. ház, nem jelenti azt, hogy midőn mi a vámokat ezen czikkekre nézve emeljük, annak hatása egyátalában semmis. Mert nagyon természetesen felvethető az az ellenvetés, hogy ha a vámok nem emeltettek volna, az ár ugyanannyival talán lejebb szállott volna. De nem is azt mondom, t. ház, hogy ezen emelésekből Magyarországra nézve virtualiter semmi megterbeltetés nem száll. A mi azonban kétségtelen, az az, hogy tényleg a valóságban a fogyasztásnak értékben kifejezett összege nem igen emelkedett e vámemelések által. S e jelenségnek van egy természetes oka, az, hogy az a verseny, a melyet az osztrák ipar önmagának támaszt, oly erős, hogy ezen vámokat meglehetősen kiegyenlíti. A mi a vámoknak további csoportját, nevezetesen a vasiparra vonatkozókat illeti, e tekintetben azt látjuk, hogy itt Magyarország az utolsó időben oly haladásokat tett, hogy az itt történő védelem valóban nem pusztán osztrák érdek, hanem magyar érdek is. Mert nem szabad elfeledkezni arról, hogy a vasiparnál igen sajátságos helyzettel állunk szemben, t. i. hogy mindenütt másutt a védelem a legfinomabb iparczikkeknél kezdődött, mondjuk például a pamutipárnál, a finom szöveteknél s azután, ment a kevésbbé finom szövetekre és még utóbb a fonalakr.i. Mert az ipar fejlődésének az a sajátságos természete van, hogy épen a közönséges árúk előállítása történik, későbben, mert azok a nagy tömegű productio tárgyait képezik és mindig a későbbi fejlődésnek tárgyai. Es viszont, épen a luxusipar fejlődik leghamarább és a luxusipar tartja magát ott is, hol már minden ipar tönkre ment. így történt, hogy a pamutiparnál elébb védelmezték a szöveteket és csak utólag a fonalakat A vasnál azonban az ellenkező eljárás követtetett. A nyers vas elejétől fogva védelemben részesült, de a vasárúk nem. És igy a megvámolt nyers vassal dolgozó hazai iparos abba a hátrányos helyzetben volt, hogy oly külföldi kész árúkkal kellett versenyeznie, melyek vámmentes vasból készültek mint és iparczikkek, kevesebb vámterhet viseltek, mint az általa ide haza a védett nyersvasból előállított árúk. A javasolt vasvámok csak ezen anomáliát akarják megszüntetni, oly mértékben emelve a különböző vasárúk vámját, a mely megfeleljen azon védelemnek, melyben az általok feldolgozott nyersvas régtől fogva részesül. S minthogy a vasipar hazánkban is nagy haladásokat tesz, ezen védelem legalább is annyira áll a magyar, mint az osztrá Í ipar érdekében. Hasonlóképen magyar érdekből is elfogadhatók azon vámok, melyek pénzügyi természetűek és azok, a melyeknél az egyedüli czél az, hogy az alkudozásoknál alapul szolgáljanak a további szerződések kötésére s a melyek tulajdonképeni rendeltetése az, hogy adandó compensatiók fejében leszámittassanak. A tarifának csak még egy tételére vagyok bátor a t. ház figyelmét felhívni, mint a mely leginkább képezte a két kormány közt hosszas alkudozás tárgyát és ez a petróleum, a melynél Magyarországnak és Ausztriának érdekei bizonyos fokig egymással szemben állanak, amennyiben Ausztria, nevezetesen Galiczia nyers termelő, Magyarország pedig finomító ezen a téren. Egy bizonyos mértékig el kellett ismerni azon érveket, melyek különösen galicziai részről a nyers petróleum védelmére felhozatnak. El kellett ismerni különösen azt, hogy a mai petróleum több világító erővel bir, mint a korábbi. S ennélfogva némi emelést a nyers petróleum vámjánál nem lehetett elutasítani. De ezen túlmenni sem a kormány, sem a bizottság nem tartotta szükségesnek s természetes, hogy az adott viszonyok között ezen egy oldal úlag túlmenni nem is lehet, mert a tarifa a kölcsönösség tekintetbevételének eredménye, melynél egyes tételeket külön kiszakítva megítélni nem lehet. Kötelességem még ezek után a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy a bizottság némi változtatásokat is tett a javaslaton, ezen változtatások azonban — mint előttem szólott egyik képviselő ur is monda, elvi jelentőséggel nem birnak; ennélfogva azok bővebb indokolását a részletestárgyalás ráhagyván, ezúttal a t. háznak a javaslatot általánosságban elfogadásra ajáidom.^^afónos helyeslés.) Enyedy Lukács I (Nagy zaj. Felkiáltások: Holnap! Holnap! Ha méltóztatik megengedni a t. ház s beszédemet holnapra kívánnám halasztani, annál inkább, miután az hosszabbra terjed. (Ellenmondások a jobboldalon. Nagy Baj és mozgás. Felkiáltások: Ma! Holnap!) Lükő Géza: T. ház! Magam is azt kérem, méltóztassék, tekintettel a ház hangulatára és a terem légkörére, a tanácskozás folytatását holnapra halasztani. (Helyeslés a szélső balon. Ellenmondások a jobboldalon.)
