Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-254

2&4. országos Més junius 4. 1886. 345 útján fellépni, akár peren kívüli úton transactióra lépni, például akkor, ha törlési perről, törlési nyilatkozatról, telekkönyvi birtok lejegyzésről van szó. Végre azokat az eseteket és ezek a legfontosabbak, melyekben az elsőbbségi kölcsön adósa ellen csőd nyittatott. Mindezekben az esetekben a kötvény-birtokosok jogai egyöntetűen csak ugy érvényesíthetők és óvhatok meg, ha közös képviselettel bírnak, hogy erről, az érdekeltek választása vagy törvényszéki kinevezés útján gondoskodunk e, mellékes kérdés, annyit azonban legyen szabad a közös képviselet szükségének indokolására még felhoznom, hogy itt igen nagy érdekek megóvá sáról van szó, mert több száz millió forintra tehetők az elsőbbségi kötvényekre elhelyezett tőkék hazánkban; hogy a kérdés is megérett, mert a magyar jogászgyülés méltányolva a kérdés fontosságát, még 1879-ben monda ki egyhangúlag a közös gondnoki képviselet szükségét s végre, hogy a Lajthán túli országokban — közvetlenül a 73-iki válság után — hozatott meg 1874-ben egy a részkötvény birtokosok jogainak megóvását ezélzó törvény, az úgynevezett „Curatorengesetz". Hazánkban eddigelé ugyan csak ritkábban fordiüt elő azaz eset, hogy a kötvény-birtokosok közös képviselet hiányában jogaikban csorbát szenvedtek; de egy-két esetet a gyakorlatból mégis ismerek. Volt olyan eset, hogy egy vasúttal szemben a kötvény-birtokosok egyenként léptek fel, az illető vasút óriási kárára; volt azonban olyan eset is, hogy a kötvény-birtokosokat, mert más formát erre találni nem lehetett, mint ismeretlen tartóz kodású alpereseket kellett ügygondnok kirende lése mellett perbe idézni s volt végre oly eset is, hol egy csődtömeget potom áron el kellett árverezetetni, mert a kötvény-birtokosoktól nyilatkozatot arra nézve, hogy az ingatlanok felette előnyös szabadkézbőli eladásába beleegyezzenek, kapni azért nem lehetett, mert a kötvények holléte nem tudatott s mert 7,000 kötvény-birtokosait egy kalap alá hozni nem lehetett. Hogy az ilyen és ezekhez hasonló epeteknek. melyek naponkint ismétlődhetnek, eleje vétessék; hogy a bemutatóra szóló részkötvények jogi természete és a telekkönyvi rendelet szabványai egymással összhangba hozassanak és hogy az ily kölcsönök telekkönyvi biztosítása minden kétségen felül lehetővé tétessék; hogy végre a részkötvénybirtokosok közös képviselet hiányában jogaikban sérelmet ne szenvedjenek, bátor vagyok a 75. §. után új szakaszként a következő indítványt a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (Halljuk!) „Felhatalmaztatik az igazságügyminister továbbá, hogy a törvényhozás további intézkedéséig a bemutatóra szóló vagy forgatmány utján KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XII. KÖTET. átruházható részkötvények —elsőbbségi kötvények, sorsjegyek stb. — birtokosait illető követelések tel kkönyi bejegyzését és a részköívény-birtokosok közös képviseletét rendeleti úton szabályozhassa." Ajánlom indítványomat elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt';. Fabiny Teofil igazságügyminister: A t. ház engedelmével bátor leszek röviden az indítványhoz szólni. (Halljuk!) Tagadhatatlan, hogy az élénkebb forgalomnál fogva, mely hála istennek minden irányban mutatkozik, keletkeznek oly jogviszonyok, midőn kölcsönök contrahaltatnak nagyobb összegben és ezek kisebb részlet-kötvényekre felosztatnak. Ezen kötvények nem szólnak névre, hanem úgynevezett au porteur papirosok, bemutatóra szólnak és üres forgatmány útján átruháztatnak. Ez oly intézmény, mely mostani jogrendszerünkbe igen hiányosan van beillesztve és teljesen igazat adok az indítványt tevő t, képviselő urnak, hogy ezen kötvényekre nézve a telekkönyvvel való összhangzatot szükséges lesz helyreállítani. Elfogadom továbbá azon javaslatot is, hogy bizonyos tekintetben az ily részletkötvény birtokosok jogai megvédéséről is gondoskodás történjék, mert nemcsak hogy saját érdekeik képviseletében lehet többször szükség arra, hogy egy közös képviselő a részletkötvény birtokosok jogait képviselhesse, de más irányban is, a mennyiben harmadik személyek akarják érdekeiket érvényesíteni, foroghatnak fenn nehézségek arr-a nézve, hogy e kötvény-birtokosok irányában ezek érvényesíttessenek. Én tehát a magam részéről kész vagyok elfogadni egy oly értelmű meghatalmazást, a minőt a beterjesztett indítvány czéloz és a t. ház bölcsességére bízom annak megítélését, vájjon szükségesnek látja-e ily értelemben az intézkedést, melyet én a magam részérői ajánlok. (Helyeslés.) Elnöki Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt még egyszer fel fog olvastatni a javasolt szöveg. Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt.) Elnök: Keidéin a t. házat, méltóztatik-e az Ullmann Sándor képviselő ur által javaslatba hozott új 77. §-t elfogadni, igen, vagy nem? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Szathmáry György jegyző (olvassa a •légi 76. §-í). Elnök: Elíogadtatik. Mohay Sándor: Az általános vita alkalmával volt szerencsém rámutatni azon visszásságokra, melyek az országnak bányabirói hatáskörrel felruházott királyi törvényszékei által vezetett 44