Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-254

33g 2M. országos ülés Jnntms 4. 1886. sokat a végrehajtás stádiumának kérdésében is szabályozni kell és különösen szabályozni kell az ártéri és fensíki birtok együttes végrehajtásának eseteit és módozatát, tekintettel a végrehajtási törvény 155. §-ára. Ha e kérdést nem szabályozzuk és nyitva hagyjuk, az olyan volna, mintha egy épületnek leraknók az alapfalát, felépítenők az 1 ső és 2-ik emeletet és azután tetőzet nélkül hagynók azt. Mindenki tudja, hogy az ilyen épületnek elmállása csak rövid idő kérdése lenne. Érezte ezt az igen t. bizottság is, mert indokolásának 7. lapján ezt mondja: (olvassa) „Annak akár megfelelő külön törvényben, akár felhatalmazás folytán kiadandó rendelet útján való szabályozása is szükséges leend, hogy a vízrendezési társulat követelésének behajtására a végrehajtás rendszerint csak magára az ártérbirtokra legyen vezethető ; ha pedig az érdeklettek kérelmére az ártéri birtok a fensíki birtokkal együtt bocsáttatik árverés alá: a vételár a kikiáltási, illetőleg a becsár arányában legyen megosztandó." Az ártéri birtokot fennálló törvényeink értelmében kizárólag az ármentesítés! tartozás terheli. Ez egy oly jogelv, melyet bővebben megvitatni, azt hiszem, felesleges. De az ártéri tartozásokat megillető elsőbbség is csak abban leli magyarázatát, szemben más jelzálogos tartozások helyzetével, hogy az ártéri kölcsön bele van fektetve abba a földbe, az ártéri kölcsön annak a földnek értékét szükségszerűleg emeli. Ha már most igy áll a dolog, akkor nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy vannak esetek, a hol az ártéri birtok ugy bele kígyózik a fensíki birtokba, a fensíki birtokban annyi apró szigetet képez, hogy attól kiszakítva — pedig az általam hangsúlyozott elv szerint kiszakítandó — hogy attól kiszakítva és elárverezve, vagy egyáltalán értéket nem képvisel, vagy pedig értékében tetemesen csökken. Ha már most egy oly birtokot veszünk fel, a hol az ily ártéri birtokrészt ártéri tartozás, a fensíki birtokrészt pedig jelzálogkölcsön terheli és nem adunk módot arra, hogy ezek, ha elválasztásuk értékcsökkenés nélkül nem történhetik, együttesen bocsáttassanak árverés alá, akkor igen könnyű lesz az ártéri birtokosnak ártéri terheitől szabadulnia és igen könnyű lesz annak a jelzálogintézetet és annak az értékét is kijátszani; mert akkor el fogja árvereztetni engedni ártéri birtokát és miután oly kiszakított darabokat senkisem használhat, potom áron megveszi vagy megvéteti önmaga azt és az ott maradó fensíki birtoknak értékét is ezzel egy csapással deteriorálja, kijátszva azon jelzálogintézetet is, a mely arra kölcsönt adott és kölcsönt adott azon föltevésben, hogy ez a két birtok együtt használtatik, együvé tartozik, a minthogy együttvéve gazdaságilag használható is. Én, t. ház, nagyon fontosnak tartom és különösen fontosnak tartom az állam szempontjából, hogy ezen kérdés megoldása a t. kormány figyelmét el ne kerülje. Mert ha ez a kérdés nem rendeztetik, akkor az ártereknek, mint ilyeneknek saját hitelük nem lesz. Már pedig, hogy az ártereknek saját hitelük legyen, kénytelenek lesznek azok nem csupán az állam jóakaratú támogatására, hanem egészen az államra támaszkodni. És én azt hiszem, hogy az államérdek követeli azt, hogy ezen ártéri birtokok hitelük szempontjából minél inkább és minél előbb önmagukra utaltassanak és az állami gyámkodás alól lehetőleg felszabadittassanak. Én méltánylom azon körülményeket, a melyeknél fogva az igen t. kormány nem volt azon helyzetben, hogy intézkedéseket ebbe a törvénybe e részben már felvétethessen. Méltánylom azt a szempontot is, hogy rendelet utján és rendeleti felhatalmazás utján ily fontos kérdéseket a t. kormány elintézni nem kíván. De a mennyire méltányolom ezen körülményeket és szempontokat, annyira kell sürgetnem, hogy az igen t. kormány az igazságügyi bizottság ezen jelentésében foglalt nyilatkozattal, hogy tudniillik ezen állapotoknak külön törvény alapján való rendezése szükséges, állást foglalni méltóztassék. És annál inkább kell kérnem, hogy ez a törvény mielőbb terjesztessék elő. Az igen t. igazságügyminister ur első felszólalásában hangsúlyozni méltóztatott, hogy a hazánkban uralkodó perlekedéseknek főforrása a jogok bizonytalansága. Nekem teljes reményem van, hogy az igen t. igazságügyminister ur e téren is a jogok bizonytalansága helyébe a jogok biztosságát fogja léptetni; teljes reményem van, hogy ezen szabályozatlan viszonyok helyébe rendezett állapotokat fog alkotni és reményem van az iránt is, hogy az igen t. pénzügyminister ur, kit az államkincstár szempontjából ez ügy első sorban kell hogy érdekeljen, az igazságügyminister urnak az ezen törvény alkotására irányzott törekvéseit erélyesen támogatni fogja. Ezek után bátor vagyok beadott módosítványaimat a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Szathmáry György j egyzö (olvassa a módosítványt.) Indítványozom, hogy a 76. §. 2. pontjában e szavak: „és egyes társulati tagoknak" kihagyassanak. Indítványozom továbbá, hogy ezeu második pont a következő rendelkezéssel toldassék meg: „és hogy a vízrendezési tárulatok kölcsönei elsőbbségük sértetlen fentartása mellett a társulatok kérelmére az ártéri birtokokra bekebelezhetők legyenek." (Helyeslések.) Gr. Károlyi Sándor: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur most felolvasott indítványa-