Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-254
332 254. országos ülés Június 4. 1886. közbirtokossági vagyont képeznének, nem esnek. ] Mind a mellett, t. képviselőház, hogy ha ezekre nézve a tulajdonhányad meghatározása ebben a kötelező alakban vitetnék keresztül, ez gazdaságilag ama vidéken, a hol ellenkező gyakorlat áll fenn, az állattenyésztésre bizonyos hátránynyal jár. A használat módja ugyanis idő szerint van meghatározva, abban a mértékben, a kinek kisebb vagy nagyobb hányada van, sőt ettől eltérőleg egyik a maga kisebb jutalékára bizonyos ellenszolgáltatásban részesül, ugy hogy, t. ház, ez a használati aránynak bizonyos módját képezné, a melyek megbontása, megbolygatása a tulajdonarány kötelező meghatározása által, nem kívánatos. Ennélfogva bátor vagyok azon módosítványt benyújtani, miszerint azon kitétel alá, a mely alatt az arányosítás tárgyát képező közbirtokossági javak vannak, ezen havasok szintén vétessenek fel. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa): Módosítvány, beadja Kricsfalussy Vilmos. A 29. §. utolsó bekezdés első sorában ezen szavak után „közbirtokossági közös vagyonra" illesztessék be „azon közös havasok és legelőkre, a melyekre nézve a birtoklás használati aránylat szerint gyakoroltatik." Teleszky István előadó: T. képviselőház ! Nekem az előadott indokokból nincsen észrevételem az ellen, hogy az emiitett közös birtoklási használat alatt levő területek szintén kivétessenek azon közös birtokok közül, a melyek a betétek szerkesztése ötletéből hivatalból felosztandók, illetőleg melyeknél az arány hivatalból megállapítandó lenne s ennélfogva én nem ellenzem, hogy azon pótlás, a melyet Kricsfalussy t. barátom indítványozott, a szakasz utolsó bekezdésébe felvétessék. (Helyeslés.) Horánszky Mndor: T. képviselőház! Én e szakaszra nézve egy kérdést volnék bátor a t. kormányhoz intézni. Ezen szakasz második bekezdésében tudniillik az van mondva, hogy jegyzőkönyvi tárgyalást rendel és azután a tulajdonjog aránya felett Ítélet által határoz a telekkönyvi hatóság. Ilyen határozatlan arányban felvett birtokokra nézve azonban sok helyütt fennforog azon eset is, hogy nem csak az arány kérdése a vitás, hanem maga a tulajdon kérdése is. Történtek a localisatio alkalmával oly felvételek, a hol a birtok határozatlan arányban többek nevére lett bejegyezve, a nélkül, hogy egyiknek vagy másiknak valósággal — bár telekkönyvi tulajdona volt, mert bejegyeztetett — de mondom, valósággal tulajdona lett volna. Ezen viszonyok tisztázása elhanyagoltatott s a kiigazítás iránt az eljárás nem foganatosíttatott. Igen könnyen megtörténhetik, hogy az eljárás folyamában vita tárgyává tétetik nemcsak az arány kérdése, hanem a tulajdon kér| dése is. Kérdésem tehát az volna a t. kormányhoz, hogy vájjon a szakasznak ezen általam jelzett kitétele miként értendő ? Ugy értendő-e, hogy az ítélet tisztán az arány kérdésére szorítkozik és ha a tulajdonjog vitássá válik is, abba a bíróság nem bocsátkozhatik bele. Ha pedig bele nem bocsátkozhatok, mi történik e tekintetben ? A vagy itt nem csupán az arány kérdése, de a tulajdon kérdése is eldönthető-e a jegyzőkönyvi tárgyalás folytán? Mert ha az utóbbi eset forog fenn, hézag nem létezik ; de ha az előbbi eset forog fenn, a tulajdon kérdéseinek vitássá válta esetén itt hézag van s erről intézkedni szükséges. Fabiny Teofil igazságügyminister: T. ház! Méltóztatnak tudni,hogyetörvényjavaslat boldogult elődöm által lett beterjesztve és én annak sem előkészítésében, sem bizottsági tárgyalásában nem vettem részt. A magam részéről agy fogom fel e szakaszt, hogy abban csak az arány meghatározása czéloztatik; magának a tulajdonnak kérdése feletti intézkedés itt, a hol a telekkönyvi hatóság előtti eljárás van szabályozva, nem czéloztatik. Ha azt méltóztatnék gondolni, hogy szüksége mutatkozik annak,hogy ennél több mondassék ki, az esetben kérem, méltóztassék ezen irányban indítványt előterjeszteni. Én azonban — ismétlem — nem tartom szükségesnek, hogy az e szakaszban szabályozott kereten túlmenjünk s a szakasz rendelkezését egészen világosnak s határozottnak tartom. (Helyeslés jóbbfelől.) Teleszky István előadó: T. ház! Azoknak kiegészítéséül, miket a t. minister ur szíves volt előadni, mint a bizottság előadója, bátor vagyok egyszerűen megjegyezni, hogy a 29. §. tartalma szó szerint megegyezik a végrehajtási törvénynek azon intézkedésével, mely a határozatlan'; részben bejegyzett közös tulajdon arányának megállapítását azon esetre szabályozza, ha az ily módon bejegyzett közös tulajdonosok valamelyikének jutalékára végrehajtás vezettetik és tudtommal az életben ebből inconvenientiák nem állanak elő. Ha azon eset következik be, melyet t. barátom említett, hogy tudniillik határozatlan részben közös tulajdonosokul olyanok is be vannak jegyezve, kiknek semmi illetőségük nincs, kiknek bejegyzése hibás, akkor vagy el fog intéztetni e kérdés a jegyzőkönyvi tárgyalásnál békés úton, oly módon, hogy az illető elismeri, hogy neki, bár a telekjegyzőkönyvbe be van jegyezve, a határozatlan részben bejegyzett közös ingatlanban jutaléka nincs; vagy a tulajdonjog kérdése lesz vitássá. Ez esetben, azt hiszem, rövid úton a * kérdést elintézni nem lehet, hanem akkor igenis a szabályszerű kereset lesz megindítandó és a törvénykezési rendtartás értelmében ezen előzetes kérdés eldöntéséig az arány megállapításának kér-