Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-254

284. orszästöiniééjnnlTÍs 4. 1886. 3^7 let'éskátasteri fölméréssel hozatnak kapcsolatba; tekintve harmadszor azt, hogy az iránt épen semmi kétség sem foroghat fenn, hogy a betétek szerkesztése első sorban mindenesetre azon községekben kezdessék meg, a melyekben a kátasteri részletes felmérés már tényleg megtörtént; tekintve végre azt, hogy legkedvezőbb számítás mellett is ezen községekben, a melyekben, tudniillik a kátasteri részletes felmérés tényleg már meg van és kiigazítvavan,a telekkönyvi betétek elkészítése legalább két-három esztendőt fog igénybe venni: én a törvényjavaslat változatlan elfogadásához csak azért járultam hozzá, mert azon meggyőződésben voltam, hogy ha ezen két-három év alatt szerzett tapasztalati adatok egyfelől azt fogják mutatni, hogy a kátasteri részletes felmérés nem tarthat lépést annyira, hogy elegendő tért engedjen a betétek szerkesztésének; ha a betétek szerkesztése czélszerűen hamarabb is eszközölhető, mi sem fogja akadályozni a törvényhozást, hogy egy novellaris intézkedéssel a czélnak megfelelő szükséges ideiglenes rendelkezést tegyen, mert a betéti törvény által elérendő czél nagy részt — ezt tartozom hangsúlyozni — nem teljesen, de nagy részt akkor is megközelíthető, ha a betétek szerkesztése esetleg a kátasteri részletes felmérést megelőzte. Ezen szempontból nem kifogásoltuk mi a sorrendnek egyelőre a törvényben ily módon való megállapítását. Mindig fentartva — ismétlem — azt, hogy esetleg ha az látszanék, hogy a kátasteri részletes felmérések nagyon hosszú időt vesznek igénybe és ezáltal a betétek szerkesztésének üdvös munkája megakasztatnék, a törvényhozásnak a jelzett módon bölcs belátása szerint intézkedni mindig jogában és hatalmában áll. Ki kell még csak azt emelnem, hogy épen a törvényj avaslat ezen szakasza szerint kétségtelen, hogy a birtok rendezési ügyek bebonyolításának teljes rendbehozatala a kátasteri részletes felmérésnek nem szükségképeni előfeltétele. A 24. szakasz ugyanis igy szól: Az eljárás első sorban azokban a községekben foganatosítandó, a melyekben az állandó kátasteri részletes felmérés az utóbbi években befejeztetett, vagy a korábbi felmérés a tényleges állapotnak meg fel előleg kiigazittatott. Az ilyen községek közül pedig azoknak adandó az elsőbbség, a melyekben a tagosítás, arányosítás vagy úrbéri rendezés már befejeztetett, de a telekkönyv még át nem alakíttatott. E két bekezdés egybevetéséből kétségtelen, hogy a kátasteri részletes felmérést még megnem indított birtokrendezési ügyek egyátalában nem akadályozhatják, de nem jogi, hanem czélszerűségi akadályt igenis képezhet az, hogy oly vidékeken, a hol tényleg megindított többrendű birtokrendezési munkálatok folyamatban vannak, azon folyamatban levő birtokrendezések befejezéséig, tehát nem az általános birtokrendezés befejezéséig a kátasteri részletes felmérés ne eszközöltessék, mert akkor csakugyan az illető vidékeken eszközölt felméréseket később rectificálni kellene. Ebből látszik tehát, hogy a kátasteri felméréseknek és ennélfogva a betétek szerkesztésének már ezen törvényjavaslat szerint is nem ekngedhetlen feltétele az, hogy a birtokrendezési perek folyamatba tétessenek mindenütt és be is fejeztessenek mindenütt; mert akkor, ha ez igy értelmeztetett volna, a 24. §. második alineájänak egyátalában nem volna értelme. Én ennélfogva kérem, hogy a sorrendet a 24. §. szerint elfogadni méltóztassék, ismételve hangsúlyozván, hogy ha az ország azon részeiben, a hol a kátasteri tényleges felmérés már megtörtént és egy pár év alatt megszerkeszthetők lesznek ezen betétek, a törvény végrehajtva lesz és az fog kitűnni, hogy a kátasteri részletes felmérés nem haladhat oly mérvben előre, hogy a törvény rendes végrehajtásáig szabályszerűen folytattassék és befejeztessék, mindig hatalmában áll a törvényhozásnak novellaris úton a betétek szerkesztésének ezen sorrendjére nézve a 24. §-tól eltérő intézkedéseket megállapítani. (Helyeslés.) Horváth Gyula: T. ház! A t. előadó urnak mostani nyilatkozata sok tekintetben eloszlatja ugyan az aggályokat, de mégsem zárkozhatom el az elől, hogy kijelentsem, hogy a 24. §. azon formában, a melyben előterjesztetett, tűrhetetlen állapotoknak codificatióját jelenti. Mindenki tudja azt, hogy a sorrend tekintetében az ország bizonyos vidékei az adott körülmények és egyéb viszonyoknál fogva mindig hátul voltak, de ezen sorrend legalább nem volt codificálva, nem volt legalább törvényileg megállapítva, hogy ezen állapoton semmi körülmények közt változtatás ne történhessék. Most a 24. §. úgyszólván codificálja ezen tűrhetetlen állapotot, a melynek orvoslásáról kell, hogy mindenki gondoskodjék. Ha ezt a 24. §-t a t. pénzügyminister urnak tegnapelőtt tett kijelentésével összevetem és ezen interpretatió folytán leszek kénytelen magamnak a következtetéseket levonni, akkor lehetetlen, hogy meg ne erősödjem azon hitemben, hogy a t. pénzügyminister ur azokról a dolgokról, a melyeknek orvoslása ugy az egyik, mint a másik oldalról kívántatik, vagy egyáltalában nem bir helyes felvilágosításokkal, mert nem adattak neki jóhiszemű, őszinte felvilágosítások, vagy ha adattak, akkor lehetetlen, hogy a pénzügyminister ur ilyen nyilatkozatot tegyen egyébért, mint azért, hogy a már készen levő törvényjavaslat törvényerőre emelkedjék még