Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-254

254. országos ülés jnntus 4. 1886 325 Rakovszky István, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Van szerencsém bemutni a pénzügyi- és közlekedésügyi bizottságoknak jejentéseit, a mostár-metkovicsi keskenyvágányú vasútnak Serajevó felé, a Ráma torkolatáig való folytatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem méltóztassék ezen jelentéseknek kb nyomatása és szétosztása iránt intézkedni, s ezeket valamint az ezeknek alapjául szolgáló törvényjavaslatokat annak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai között szétosztatik és ha a t. ház beleegyezik, annak idején az osztályok mellőzésével fognak napirendre tűzetni. Hegedüs Sándor a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Van szerencsém benyújtani a pénzügyi bizottság jelentését a gömöri iparvasutak kamatbiztosító érdekeltségével az 1883: XXII. törvényczikk 4. §-a alapján megkötött kiegyezési szerződés tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni s annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szétosztatni, s ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend: a telekkönyvi betéteknek a földadókönyv és állandó kataster adataival megegyező szerkesztéséről és a telekkönyvi rendeletek pótlása- és módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és pedig először a czím. Szathmáry György jegyző (olvassa a czímet). Madarász József: T. képviselőház! Én a bizottság t. előadójához egy szerény kérést, illetőleg kérdést bátorkodom Intézni. (Halljuk!) Ezen törvényjavaslat szól a telekkönyvi betétek szerkesztéséről . Nagyon jól tudom, hogy mi ennek a ezélja; de mivel azt óhajtanám, hogy a törvényjavaslat oly névvel jelöltessék meg, mely a nemzet összes tagjai, a nép előtt is legvilágosabban fejezze ki azt, a mit akar, én részemről, legalább mióta e javaslatot elolvastam, már magánúton barátaim s gondolom a t. előadó ur előtt is nyilatkoztam az iránt, hogy nem értem miért választatott itt e név : betétek, En azt hiszem, hogy ezt talán valami más, sokkal helyesebb névvel is lehetet volna megjelölni; mert ez alatt a név alatt „betét", legalább eddigelé, azt szoktuk érteni, a mit vagy a takarékpénztárba vagy más valahová tényleg betesznek. S mivel ismétlem, ezélja felszólalásomnak csak az, hogy én azt óhajtanám, hogy ez hát oly világosan fejeztessék ki; én magam gondolkodtam róla, hogy nem lehetne-e itt „telekkönyvi tételek" vagy bármi más, inkább megfelelő kifejezést alkalmazni. Azon kérdést intézem tehát a t. előadó úrhoz, hogy okvetlenül ez-e az a nevezet, a mely leginkább megfelel, következményében és általában érthetőségére nézve is a törvény szellemének ? Teleszky István előadó: T. képviselőház! Kötelességszerűen bátor vagyok jelenteni a t. háznak, miszerint ezen elnevezés kérdésével az igazságügyi bizottság is behatóan foglalkozott és jelenteni tartozott azt is, hogy az elnevezést nyelvtanilag szerencsésnek az igazságügyi bizottság nem találta. Hogy ennek daczára mégis az igazságügyi bizottság ezen elnevezést fenntartotta, ennek egyedüli minden indoka abban rejlik, mert a telekkönyvi rendeletek, a melyek ezen törvény által lényegökben fentartatnak, ugy az 1855-ben Magyarországban kiadott telekkönyvi rendelet, mint az 1870-ben már a magyar kormány által Erdélyre nézve kiadott rendelet számtalan szakaszaiban a „betét" szót következetesen használja a főbetét és mellékbetét kifejezést, szólván „a főjelzálognak csak a főbetétben, a mellékjelzálognak a mellékbetétben való kitüntetéséről" „a főbetétből, a mellékbetétből való törlésről", stb. a szakaszok egész hosszú sorozatán át. Ez volt az indok, a miért nem akarta az igazságügyi bizottság egy új elnevezéssel az összhangot a fennálló, érvényben levő telekkönyvi rendtartásban már el fogadott és évek hosszú sorozatán már alkalmazásban levő elnevezést egy külön elnevezés által megzavarni. Ez a tényállás. Ezen indokból tartotta fenn az igazságügyi bizottság az elnevezést és én kérném, méltóztassék azt továbbra is fentartani. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a czímet a bizottság szőnyegezése szerint fentartani, igen vagy nem? (Igen/) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a czím fentartatik. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző: (Olvassa az I. rész czímet és az 1—7. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Gáli József: T. ház! A 8. §-nál bátor vagyok egy módosítványt előterjeszteni, mely nem ezen szakasz lényeges intézkedéseinek módosítását, hanem csakis a szöveg helyesbbítését czélozza. Ugyanis ugy a 8-ik, mint a 7. §. azon esetről szól, midőn a telekjegyzőkönyben különböző szám alatt fölvett egyes részletek a tagosítás alkalmával, vagy pedig a kataszteri munkálatban egyesittettek. E részleteknél azonban különböző nyilvánkönyvi jogok vannak feljegyezve, minélfogva bár azok egy egészszé egyesittettek, a betétek szer