Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

353 orssüégös ülés június 2. 1886. Síi törvényhatóságot nem ismernek és viszont vannak 1 oly ingatlanok, melyek ugy a közönséges telekkönyvekbe, mintla|bányakönyvekbebelévén vezetve, mindkét helyen a jogi biztonság teljes tudatával képezhetik átruházás és megterheltetés tárgyát, a mely állapot, hogy mily mélyre ható zavarokra adhat okot és alkalmat, azt hiszem, hogy a t. ház előtt bővebb bizonyításra nem szorul. (Helyeslés jóbbfélől.) A harmadik hiány, t. ház, hogy a jelenleg érvényben levő és vezetett bányakönyvekben vannak oly bányajogosítványok is felvéve, a melyek az adományozási adatok nélkül vannak bejegyezve, holott a bányabirtokra nézve az adományozás és ennek adatai azok, melyek a jogczímet, a fekvést és terjedelmet meghatározzák és megállapítják, melyek tehát ezen ingatlan birtokok létviszonyait tartalmazzák, előfordulnak továbbá ezen bányakönyvekben oly bejegyzett aranymosó területek, a melyek külterületeket képezvén, bányatelekkönyveknek tárgyául egyáltalában nem szolgálhatnak. Ezen hiányokat már évekkel ezelőtt nemcsak a bányakapitányság és az illetékes bányatörvényszék ismerte fel és sürgette az orvoslást, hanem néhány évvel ezelőtt a gyulafehérvári ügyvédikamara szintén hasontermészetíí sürgetéssel járult, az igazságügyminister elé. Sőt mint a bányatörvényjavaslat tárgyalására kiküldött enquéte tárgyalási jegyzőkönyvéből látszik, már azon alkalommal is hathatósan emelt szót Lukács László t. képviselőtársam a bányakönyvek tarthatlan állapotát illetőleg, jelezve azon szükséget, mely az ezekre vonatkozó szabatos intézkedések tekintetében már-már égetővé vált. Jeleztem, t. ház, azt, hogy tulaj donképen azon tanulmányaimat, a melyeket előadni szerencsés voltam, az erdélyrészi bányaingatlanokról a gyulafehérvári törvényszék által vezetett bányakönyvekből merítettem. Azt hittem, hogy a szorosabb értelemben vett Magyarország területén talán ilyen bajok és zavarok nem fordulhatnak elő; hittem pedig azt azért, mert oly irányú mozgalmak, a melyek ezen zavarok orvoslására czéloztak, a szorosabb értelemben vett Magyarország területéről tudomásomra nem jutottak és az illető hatóságoknál nem találhatók. Alkalmam volt azonban a pestvidéki kir. törvényszék bánya ügyi osztályában vezetett bányakönyveket megtekinteni s nyugodt lélekkel mondhatom, hogy nemcsak hogy fennforognak ezen bajok, de talán még fokozottabban foroghatnak fenn az itt vezetett bányakönyveknél. Ugyanis mig a gyulafehérvári kir. törvényszék által vezetett könyvek mindannyia ugyanoly rovatu könyvekből áll, mint a milyeneket előadni szerencsés voltam, addig az itt nyilvántartott bányabirtokokra nézve nemcsak ilyen, hanem még két más különböző könyv vezettetik, vagyis ugyanazon jogi természetű; némely bányabirtok egy féle, más bányabírtok pedig más féle alakú és más módon vezetett bányakönyvbe iktattatik be. Ugyanis itt nem csak az erdélyi chablon szerint megállapított bányakönyv vezettetik, hanem egy más könyv is, mely három külön lapot tartalmaz, még pedig a Besitzstand, Besitzer és Belastung lapjait és vezettetik egy harmadik könyv is, az úgynevezett Grewerkenbuch. A ki ezen Grewerkenbuchok fogalmát ismeri, az tudni fogja, hogy ezek tulaj donképen olyan könyvek, melyek vezetése a bányatársulati egyes részjegyek, kuxokra nézve van előírva, azok nyilvántartása végett, melyek tehát közigazgatási utón az illető bányakapitányság kezelése alá tartoznak és teljességgel nem alkalmasak arra, hogy telekkönyvekül felhasználhatók és mint ilyenek, alapul szolgálni hivatva legyenek. Hogy pedig ezekre nézve mélyebbre menő zavar fel nem merült, ezt a körülményt egyedül annak tulajdonítom, hogy mig, mint szerencsés voltam tapasztalni, a pestvidéki kir. törvényszék bányaügyi osztályánál 3 vagy 4 kötet bányakönyv vezettetik, addig a gyulafehérvári kir. törvényszék bányaügyi osztályánál 12 bányakönyv vezettetik, melyeknek némelyike 3—4 tenyérnyi vastagságú tomusokból áll. E kérdés felvetése azt hiszem, a bányajog anyagi intézkedéseivel, oly szoros összefüggésben nem áll, hogy attól teljesen és feltétlenül függővé tehető legyen és hogy az ezen állapoton való segítés az anyagi bányatörvények hozatalától függesztessék fel, vagy azzal kapcsolatban hozassák. A mint nem akadályoz minket a közönséges telekkönyvi intézmény javításában a polgári törvény, még meg nem történt codificatiójának régóta napirenden létele, ugy nem akadályozhat, hogy a bányakönyvek rendezésén, mely égetővé vált, addig ne segítsünk, mig a bányajogi anyagi törvény keresztülvitetik és codificáltatik. (Helyeslés.) Mert, t. ház, mint már jeleztem, egyedül a birtokállási lap, mely a bányatelekkönyvek és a közönséges telekkönyvek közötti különbséget feltünteti. Két dolog egyébkint bizonyos, bármiként történjék a bányajog codificatiója : egyik az, hogy a bányatulajdon szerzésének mindig bizonyos adományozási actushoz kell kötve lenni; és másodszor bizonyos az, hogy bármiként változzanak az anyagi törvények, azon alapelvek, melyek a tulajdonra nézve a jogtudományban megállapítvák, változás alá nem jöhetnek. És igy tulajdonképen itt nem anyagi jogosítványok megállapításáról vagy szerzéséről van szó, hanem arról, hogy létező anyagi törvények által meghatározott jogosítványok nyilvántartása miképen eszközöltessék. Ennélfogva e kérdést, mint nagyon sürgősen orvoslandót rendeleti utón is megoldhatónak tartom. Sürgősnek tartom a kérdést azért, mert mint méltóztatnak tudni, kivált újabb időben a külföldi piaczok ré-