Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

SOS 253. országos ülés Jnnins 2 1886. hogy nincs jelen — múltkori beszédében a következőket mondta (olvassa); „Mikor a képviselő ur diadalútjában legelőször Szigetre bejött, legelső teendője volt, hogy Bocskóba a szomszéd faluba kiment egy Andrasik nevű elzüllött emberhez, a ki volt valaha biró vagy micsoda, nem tudom, ki már 8—10 esztendeje a legnagyobb muszka agitátor hírében áll, kinél muszka könyveket, mappákat elkoboztak és a ki vizsgálat alatt áll és biztosan el lesz ítélve muszka agitátorsága miatt". T. képviselőház ! Én akkor nem voltam és nem lehettem abban a helyzetben, hogy Urányi Imre képviselő ur állításának valótlan voltát a ház előtt bebizonyíthassam, kénytelenítve lettem volna arra, hogy az ő állításával szemben a magam részéről is csak állítást koczkáztathassak; de, t. képviselőház, már akkor is tudatában voltam annak, hogy a midőn Urányi t. képviselő ur állítását koczkáztatta, nagyon összeütközött a valósággal. T. képviselőház! Én nem tagadom, hogy én annak az embernek a házánál voltam, mert szememmel akartam meggyőződni, kinek van igaza, a kik elzüllöttnek, vagy a kik annak állítják és beismerem azt, hogy én soha, az övénél rendezettebb, tisztességesebb telket nem láttam. Ez tehát már a magam autopticus meggyőződésem szerint megczáfolja a képviselő urnak azt az állítását, hogy az az ember elzüllött. De, t. képviselőház, én gondoskodtam arról, hogy a máramarosi törvényszéknek vádhatározatát megszerezzem és e vádhatározatból meggyőződjem arról, vájjon Audursiak Mihály muszka agitátorságért vagy más bűncselekményért van-e vizsgálat alatt. A kezemben tartott, az eredeti okmány t. képviselőház, a máramarosszigeti törvényszék folyó évi 2,461. szám alatt Jelenffy törvényszéki elnök aláírása mellett és Csik törvényszéki jegyző aláírása mellett e vádhatározat alapján el van rendelve a vizsgálat Andursiak Mihály ellen rágalmazásért és izgatásért. (Derültség jobbfelől.) A rágalmazás ténye abban állana, hogy ő az alispánra, a szolgabirákra és másokra azt mondta, hogy a népet rabolják. (Derültség jobbf elől.) Az izgatás ténye pedig az, hogy felhívta volna a népet arra, hogy Mára maros-Szigeten tartandó ülésre megjelenjék, ezekkel a szavakkal: „mert Szegedről jön a második Kossuth és az egész vármegyéből összejön a nép, hogy magát az uraktól és a zsidóktól megmentse". Az igazság tehát az, t. képviselőház, hogy az az ember nem mint muszka agitátor, hanem mert állítólag Kossuth neve alatt lázított, van vád alá helyezve. (Mozgás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek itt a vádhatározat! Hogy, t. képviselőház, az a dologtalanság és elzüllöttség mennyiben állhat és mennyiben igaz, ez ismét a vádhatározatból kitűnik, a hol azt mondja: „Andrasik Mihály vádlottnak tekintettel a vádbeli cselekményekre a büntető törvénykönyvben megszabott büntetések mérvére, továbbá arra, hogy vádlott állandó lakással és vagyonnal bir, hogy megszökéstől és a vizsgálat meghiúsítástól tartani nem lehet, azonnal szabadlábra tétele elrendelendő volt". Itt tehát, t. képviselőház, elzüllött emberekről és muszka agitátorokról a törvényszék hiteles okmányának bizonyítása szerint egyáltalán szólani nem lehet. T. képviselőház, a t. képviselő urnak második állítása az volt velem szemben, hogy többet hiszek vargáknak és csizmadiáknak, mint a máramarosi képviselőknek, a kik jobban tudhatják a megye állását, mintázok. Én tartozom, t. képviselőház, kijelenteni, hogy épen Urányi t. képviselő ur sajátkezű levele és az abban foglalt állítás megerősített engem abban, hogy én az interpellatiót megtegyem és a kérvényt védelmezzem. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urnak hozzám ez évi február hó 11-én intézett levele ekként szól, kér, hogy szives legyek néhány napig várakozni, addig tudniillik „a míg mi felmegyünk — tudniillik a képviselő urak — mi legkésőbb e hó 16-ig megtörténik; akkor mi, a hányan vagyunk Máramaros képviselői, mind beszélünk veled és minden oldalra felvilágosítást adunk, miáltal ugy hiszem, interpellatiód csak nyerni fog tartalmasságban, igazságban és fontosságban". Urányi Imre t. képviselő ur tehát akkor elismerte, hogy az interpellatióra alap van; (Ellenmondás a jobboldalon) hogy felvilágosítása engem ezen alapban csak megerősíthet, az interpellatiót annál fontosabbá, tartalmasabbá fogja tenni. És most tetszik a t. képviselő urnak azt állítani a ház előtt, hogy interpellatióra egyáltalán semmi ok nem volt, hogy az semmi, mint czéltalan izgatás és muszka agitátorság eredménye ; sajnálom, de a t. képviselő ur másodszor is beleütközött az igazságba. Ezek alapján, t. ház, azt hiszem, a magam részéről kijelenthetem, hogy én a t. képviselő ur állításait egyáltalán a való ágnak megfelelőnek nem fogadhatom és hogy neki volt volna kötelessége azt tenni, a mit én tettem, magát a törvényszéknél informálni, hogy mondhassa el maga is, hogy nem muszka agitátorságról, hanem oly büncselekvényről van szó, mely a muszka agitátorsággal egyáltalán semmi kapcsolatban nem áll. Ezt a magam becsülete szempontjából szükségesnek tartottam a t. képviseház előtt elmondani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnökl Határozat hozatala e tekintetben nem lévén szükséges, következik a napirend: az indítvány és az interpellatiós könyv felolvasása, Szathmáry György jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy sem az indítvány, — sem az