Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-246

246. országos ülés május 2«. 1S86. 211 elbánás volt a szükségszerű" következmény. A t. minister ur minderről nem szólt. A t. minister ur kijelentette, hogy a tár­gyalás meghiúsultát és a szerződéses viszonynak felbontását egyelőre véglegesnek tartja ő is. Én erre nézve egyetértek vele; valamint egyetértek azon kijelentésével is, hogy derogáló volna, a mi kormányunkra és az osztrák kormányra nézve, hogyha azon visszautasítás után, a melyet., fájdalom, Bukarestben kaptunk, maguk indítanák meg a kísérleteket egy uj szerződéses viszony megkötésére. Egyetértek a t. minister úrral abban is, hogy a mi kormányunk és az osztrák kormány megtette a szerződés megújítására a magáét, minden attól függ, hogy Bukarestben kijózanodnak-e és a mennyiben nem tetszik otj. nekik kijózanodni, akkor ám legyen vámháború minta t. minister ur kilátásba helyezte, mert' az el zékenységben tovább menni, mint a mennyire már őa román kormánynyal szemben mentünk, nem férne össze államunk tekintélyével. A t. minister ur tehát a vámháborút kilá­tásba helyezte; sőt azt is sejtette velünk, hogy abban a helyzetben lesz, hogy mi a szomszéd szerződéses állam kormányával egyetértőleg, a bécsi kormánynyal vállvetve e vámháborút teljes erélylyel lesz képes folytatni, remélném és óhaj­tanám, hogy e reményéhen ne csatlakozzék* s hogy a szomszéd állam részéről erre nézve teljes támo­gatásban részesüljön kormányunk ez iránti törek­véseiben. Az ügy további fejlődésénél a t. minis­terünk mindenesetre bírhat avval a tudattal, hogy ha ő erélyesen akarja folytatni a háborút a szomszéd állammal, mindenesetre hatalmas és megbízható támasza lesz az e részbeni törekvé­sekben a magyar parlamentben. T. képviselőház! A t. minister ur az utolsó kérdésekre adott válaszában kijelentette, hogy a kormány kész a bajokat enyhíteni, melyek a vám­háború következtében egyes vidékeket és ipar­ágakat érintik. Én, a t minister urnak (Halljuk! Halljuk!) igéretét köszönettel fogadom és én ért­hetem, hogy ő a legnagyobb reserve-vel nyilat­kozott e kérdésben valószinú'leg tacticai szem­pontból vagy mondjuk hadászati szempontból; mert ha valaki harczra készül, mert a harez ráoctroiál­tatik, követeli már az okosság, hogy összes harczkészleteit és különösen a védelmi rendszert ne tárja fel az ellenség előtt. Én tehát meg vagyok győződve, hogy a minister ur ezen kérdés összes részleteire nézve már bir nézetekkel és tervekkel, de nem tartotta czélszerűnek ezeket a ház, a nagy közönség és az ellenség előtt feltárni. Én e titkos haditervet igen czélszerűnek tartom s óhajtom, hogy jobban sikerüljön és üdvösebb eredményekre vigyen, mint monarchiánk előbbi titkos haditervei. A nyilvánosság előtt beérhetjük avval, hogy ország­világ, tehát ellenségünk is tudja, hogy teljes erővel háborúra készülünk fe hogy képesek vagyunk a magunk fenyegetett érdekeinek s különösen a veszélyeztetett iparunk hatályos védelmezésére. T. képviselőház! Én tehát elvárom, hogy az interpellátiómra az ez iránti válasz miután itt e házban csak meg lett érintve és jelezve, de teljes­ségében még nem adatott, talán meg fog adatni abban az anquet-ben, melyet a minister ur bár nem helyezett kilátásba válaszával, de melyről a na­pokban már szó volt, melyben az érdekelt keres­kedelmi kamarák képviselői a kormánnyal együtt tanácskozni fognak a gazdasági érdekek és a meg­indítandó segédactió iránt. Felteszem a t. kor­mányról és t. minister úrról, hogy fenntartotta magának e kérdésekre adandó válaszát en petit comité adni és remélem, hogy ott hajlandó lesz az érdekeltek az iránti nézeteit meghallgatni, hajlandó lesz ott tanácskozni azokkal, kiket legelső sorban illeta háború,hajlandó lesz azon bajnak leküzdésére segédkezet nyújtani, melyet kilátásba helyezett. Mert tőle és a t. háztól elvárom azt, hogy nemcsak szóval, de tettben is ismerjék el, hogy ha a mi államunk gazdaságának érdekében, de tekintélyé­nek fentartása szempontjából is vámháborút folytat, akkor ne folytassa azt egyeseknek rovására, de folytassa azt az állam összes erejével és összes segédforrásaival. T. képviselőház! Ezeknek előrebocsátása után a t. minister ur válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik a minister ur válaszát Enyedy Lukács és Zay Adolf képviselő urak interpellátióira tudomásul venni? (igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a válasz tudomásul vétetik. Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. A t. ház méltóztatott már elhatározni, hogy e tör­vényjavaslatok tárgyalásának befejezése után a zárszámadási bizottságnak jelentése az 1884-ik évi állami zárszámadásról és a Horvát-Szlavon­országok és Magyarország közt az 1882. és 1883-iki évekre vonatkozó leszámolás megvizsgá­lásáról tárgyaltassék. Minthogy azonban ezek fon­tosabb tárgyak, sokkal czélszerűbb lenne ezeket a holnaputáni ülés napirendjére felvenni. (He­lyeslés.) Ennél fogva e tárgyak a holnapután délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzetnek ki. A mi pedig a holnapi ülést illeti, bátor vagyok javasolni, hogy a ma elfogadott törvényjavasla­toknak harmadszori megszavazásán kivtil, annak napirendjére a következő tárgyak vétessenek fel. (Halljuk] Halljuk\) Először is a képviselőház számvizsgáló bizottságának két rendbeli 210. és

Next

/
Oldalképek
Tartalom