Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-242

'242. országos ülés május 15. 1886. 113 242. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1886. évi május hó 15-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Az indítvány- és interpellatiós könyvek megtekintése, A közmunka- és köz­lekedési mraisterium részére az 1885. évre szükséges póthitelről és a múlt évekből származó pénztári hiányok fedezéséről szóló két törvényjavaslat együttes általáuos tárgyalása. Zay Adolf interpella­tiója a földmíveiési ministerhez. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kál- \ mán, Trefort Ágoston, b. Fejérváry Géza. , (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Rakovszky István jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Zsilinszky Mihály, az azok ellen jelentkezőket Ábrányi Kornél jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét, Rakovszky István jegyző (olvassa a folyó hó 14-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs és más előterjesztés sem lévén bejelentve, következik a napirend szerint az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány-, sem az inter­pellatiós könyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend: A közmunka- és közlekedési ministerium részére az 1885. évre szükséges póthitelről és a múlt évekről származó pénztári hiányok fedezé­séről szóló törvényjavaslatoknak általános együttes tárgyalása és pedig következik a szólás során Orbán Balázs. Orbán Balázs: T. ház! (Halljuk!) Igen helyesen történt, hogy e két törvényjavaslat együt­tes tárgyalását elhatározta a ház, mert valóban KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XII. KÖTET. csak e kettőnek összevetése által nyerhetjük a helyzetnek, valódi hü képét, csak igy tudjuk meg­ítélni és mérlegelni a hiteltúllépések hosszú soro­zatából összeállítható vádanyagnyomatékát, amely korántsem egyes ministerre, hanem az összkor­mányra nehézkedik s kiment minket azon egy­oldalú felfogás behatása alól, a mely keresi a bűnbakot, a kinek netaláni elbuktatásával a fel­háborodott kedélyeket megnyugtatni hiszik s a többiek hibáját is az által szeretnék expiáltatni. (Igaz ! t a szélső baloldalon.) Ámde mi nem engedjük e körmönfont tactica által magunkat félrevezettetni, mert habár a hallat­lan visszaélések, a hatalmi kör túllépését és a flagrans törvénysértést egy irányban látjuk leg­praegnánsabban nyilvánulni s habár a túlkiadások mintegy felerészben egy tárczára nehézkednek is: mindazonáltal a rosszalás és vád az összkor­mányt illeti, (Ugy van! a szélső baloldalon) mert e visszaélések okszerű folyományai azon kormány­zati rendszernek, mely a személyes hatalom túl­tengéséből meríti azon merészséget, mely túlteszi magát törvényen és törvényhozás határozatán (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) s a parlamentet egyeduralma engedelmes eszközévé törpíti le, melyről tudja, hogy ugy előlegesen, mint utóla­gosan, mindent megszavaz és helybenhagy. Megtörténik néha más országokban is rend­kívüli körülmények közt, váratlanul jött háború vagy általános elemi csapások idejében, hogy némi túlkiadások adják elő magokat; de hogy békés időben, midőn az ország jövedelmei szabályszertí­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom