Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-241

lés május 14. 1886 94 241. országos ü és ha a kormány azokat őszintén, nyíltan a törvényhozás előtt feltárja vagy csak utólagosan igazolja is, semmi kifogás. De a mikor kiderül, hogy hosszú éveken át szántszándékkal maga leplezgette, palástolta azokat csak azért, hogy szebb színijén tüntesse fel a maga kormányzati rendszerét, ez már nemcsak mulasztás, ez valóságos bíín, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) bíín az ország, a haza ellen. (Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Nem kell, hogy messze keressem, t, ház, (Halljuk!) a bizonyítékokat arra, a miket most állítottam. Elegendők nekem a ház asztalán fekvő előtérj'esztések és különösen az a mód, roelylyel azok ebben az alakban a ház elé kerültek. Engedje meg a t. ház, hogy ennek a historicumát röviden jelezzem. (Halljuk!) A pénzügyminister ur a múlt évben beterjesztette a jelen évi költségvetést a bevett szokás ellenére szárazon, minden bevezetés, exposé nélkül. Ez a költségvetési előirányzat, mint méltóztatnak emlékezni, úgy az országban mint a külföldön igen kedvezőtlen benyomást szült; pedig csak 3 milliónyi deficitet tüntetett akkor fej. De a rossz benyomás nem is a számokból származott, de származott abból, mert már kezdte sejteni az ország és a külföld, hogy Magyarország pénzügyei nem táratnak fel őszintén, hogy itten palástolás történik. Jöttek ezek az előterjesztések, bejöttek a pénzügyi bizottságba; szóvolt 19.900,000, körülbelül 20.000,000 írtról. Rendesen a t. kormánypártiak szeretik csak a 19 milliót mondani, pedig nagyon közel áll a 20 millióhoz. Megindul nak a tárgyalások: hozzátolatnak mindjárt a közösügyi póthitelek is, melyek szintén 2 millióról szólanak; ez tehát összesen már 22 millió. Tárgyalunk néhány napig és jöttek azután a közlekedési ministeriumnak a felfedezései, egymásután, azután jöttek a pénzügyminister felfedezései, kö rülbelül 546,000 frt, még pedig saját administratiójában, jöttek az igazságügyminister újabb felfedezései és jöttek bizonyos czélzások, csak rámutatások pénzkészletek hiányára, a melyeknek öszszegét ma még egyikünk sem tudja, az előterjesztésekből sem tudhatjuk ki, sőt megtörténhetik az is, hogy maga a ministerium sem tudja. (Ugy van! balfelöl.) Mert minek tulajdonítsam azt, hogy a t. pénzügyminister ur, a ki okvetlenül hivatkozni fog arra, hogy ő már a költségvetés beterjesztése alkalmával később tartott exposéjában rámutatott ezekre az ujabb terhekre, a melyek az országra fognak jönni, a melyek iránt előterjesztést fog tenni ? Méltóztassék csak összeszámítani ezen ösz szegeket, látni fogja, hogy több mint hét millió oly összeg van, a mi ott fel sem említtetik, pedig lehetetlenség, hogy erről a minister urnak ne lett volna akkor ép úgy tudomása, mint van ma. Nagyon jól tudta, hogy a közös ügyeknél póthitel van; lehetetlenség, hogy legalább saját ministeriumánál ne lett volna téjékozva és ne tudta volna, hogy ott több mint egy fél millió deficit van. így mondom, darabonként, apránként adattak elő ezek az adatok, mire aztán eljutottunk azon összegig, a melyet a pénzügyi bizottság jelentésébe felvett. De hát még ez sem elegendő, még itt sincsenek felemlítve még azon adatok sem, a melyek ma már úgyszólván hivatalosan ismerve vannak. Egyebek közt nincs itten felvéve az egész kamat, a mit pedig számítani kell körülbelül 30 millió után, mert a pénzügyminister ur a pénzügyi bizottságban beismerte azt, hogy kisebb túlkiadások lehetnek még a múlt évek terhére a többi tárczáknái is. No hát, ha ezeket az úgynevezett kisebb túlkiadásokat odaszámítjuk a már ismertekhez, kétségtelen, hogy a 30 milliót megüti a most már ismert hiány, ennek a kamatja pedig a mai árfolyam szerint számítva 1,600,000 frt. Es ez nem múlékony, hanem állandó évi teher, a mely az országra hárul. Azt mondja a t előadó ur, hogy olytúlkiadások történtek 1884- és 85-ben, minőket eddig nem tapasztaltunk. Bocsánatot kérek, ez nem áll. Méltóztassék összehasonlítani a költségvetéssel a zárszámadási eredményeket és látni fogja, hogy ez a túlkiadás nem véletlenség, hanem rendszer ennél a kormánynál. Itt vannak előttem az adatok, melyek mutatják, hogy 1879 óta, tehát épen azóta, mióta a t. pénzügyminister ur vezeti a pénzügyeket, évről-évre, csak egy évet kivéve, mindig fokozódtak a túlkiadások, még pedig minden egyes tárczánál. A közös ügyeknél szaporodtak 1879-ben 427,000 írttal, 1880-ban 199,000 írttal, 1884-ben 199,000 írttal, mig végre elértük az utóbbi 2 milliót. Az államadósságok 1880-ban 3.700,000 írttal, 1881-ben 2.428,000 írttal, 1883-ban 273,000 írttal, 1884-ben 7 millióval szaporodtak. (Mozgás a szélső baloldalon.) És így tovább. Nem akarom sem a t, házat, sem a magam hangját fárasztani avval, hogy mind elsoroljam, a napló számára szívesen át fogom engedni s mindenki meggyőződhetik belőle, hogy a jelenlegi kormány alatt a túlkiadás nem kivétel, hanem ellenkezőleg meggyökerezett rendszer. (Ugy van!\Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De hiszen elég egy pillantást vetni magukra a deficitekre és az előirányzatokra. 1880-ban a t. kormány előirányzott 19.900,000 frtot, lett belőle a zárszámadás szerint 41.900,000 frt; 188 l-ben az előirányzat 24.700,000 frt, a zárszámadási eredmény 44.600,000 frt, 1882-ben az előirányzat 26.300,000 frt, zárszámadási eredmény 46.300,000 frt; 1883-ban előirányoztatott 21.800,000 frt; a zárszámadási eredmény 39.100,000 frt, 1884-ben előirányoztatott 17.200,000 frt, zárszámadási eredmény 41.000,000 frt; 1885-re előirányoztatott 14,800,000 frt, s rábízom a t. pénzügyminister