Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-220

220. országos ülés április 5. 1886. 87 mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa az 1. szakaszt). Szederkényi Nándor: T. ház! Az i. §. szóról szóra át van véve a régi törvényből, de szerintem, valamint a régi törvényben, ugy ebben sem helyes a községek definitiója. A c) pont azt mondja, hogy „kisközségek, melyek a törvény által a községekre ruházott teendőket korlátolt anyagi viszonyaik miatt saját erejükből teljesíteni nem képesek és e végből más községekkel kell szövetkezniük." Hát hogy van ez az életben ? És a későbbi törvények inteniója mi? Az, hogy kisközségek talajdonképen azok, a melyek közös körjegyzőt tartanak, egy vagy több község, de egyéb tekintetben a functionáriusokat, mint a birót, tanácsnokot mind saját kebelükben tartják és fizetik. Tehát azt mondani" hogy a kisközségek azok, melyek maguk nem képesek teljesíteni azon teendőket, melyeket az állam rájuk ruház, nem lehet; ez rossz definitio, mert ők teljesítik, csupán egy közegre szövetkeznek más községekkel és még egyéb közegekre is szövetkezhetnek, mint például körorvost tartanak vagy közgyámot, de erre nézve nem csak a kisközségek, de a nagyközségek is szövetkezhetnek mert körorvost és közgyámot a nagyközségek szintén tarthatnak. Ennélfogva tehát e difinitio, mint kimutattam, nem helyes. Én indítványt nem fogok tenni, csak előadtam a dolgokat. Hogy ha méltóztatnak belátni, hogy a definitio csakugyan helytelen, mint tényleg az, akkor méltóztassanak ez irányban intézkedni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Egyszerűen arra kérem a t. házat, méltóztassék a szöveget meghagyni, ugy a mint van. Oly definitio, melyet critisálni ne lehessen, nem volt, nincs és nem is lesz. Ezt a difinitiót elfogadta, megértette az élet annyi időn keresztül s minden változtatása csak zavarra adna okot. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Indítvány nem adatott be, kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e az 1. szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a szakasz változatlanul fentartatott. Következik a 2. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 2. §4, a II. fejezet czímét, olvassa a 3. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 4. §-t). B. Lipthay Béla: T. ház! Az e szakaszban foglalt intézkedés lényegben nem tér el a fennálló törvénytől és ha ennek daczára felszólalok, teszem azt épen a ministeri indokolásban felhozott azon okból, hogy e törvényjavaslat •czérja a tapasztalat által kijelölt hézagokat pótolni Én e szóról szóra átvett intézkedésben határozottan hézagot látok. Nevezetesen e szakasznak c) pontja szerint „Kizárólag erődítési és más katonai ezélra tényleg használt minden épület vagy helyiség a használat tartama alatt" kivétetik az általános szabály alól. Ezt én határozottan pótoíandónak tartom és pedig azon felfogásból indulva ki, mert a tapasztalás és a gyakorlat kitüntette azt, hogy a katonai czélokra használt épületek közt laktanyák is értetnek. Már pedig ha a laktanyákra vonatkozó, ugy középítészeti, mint közegészségügyi rendszabályok kellő tekintetbe nem vétettek és ha ez iránt a törvényhozás kellőleg nem gondoskodik, határozottan mulasztást követ el. Mert ne méltóztassanak szem elől téveszteni, hogy volt ugyan idő, midőn a hadseregben szolgáló polgártársaink iránt közönynyel vagy idegenkedéssel viseltettünk, de ma ez nem igy van, mert határozottan, még pedig kedves kötelességünk ugy ahondvédség, mint a közös hadsereg tagjainak jólétéről és biztonságáról gondoskodni. E czélból, midőn a törvényhozás az 1872 : XXXVI. törvény czikket, mely a főváros rendezéséről szól, meghozta, ezen irányban is kitérj észté gondoskodását, mert e törvényben határozottan ki van mondva, hogy a laktanyákra vonatkozó ilynemű gondoskodás, a minőt említettem, a törvényhatóság körébe tartozik. Ha pedig a törvényhozás szükségét látta annak, hogy itt a fővárosban, a parancsnokságok központján, hol szemmel kisérheti a tényleges állapotokat a kormány, a közrendészeti és a középítési szempontból a törvényhatóság gyakorolja az ellenőrzést, ez annál szükségesebb és kívánatosabb a vidéken. Ehhez képest javaslatom az, hogy azon intézkedés, mely a fővárosban fennáll, a vidéken is alkalmazandó a nagyobb községekben. Ennek ellenében talán felhozható az, hogy ott oly építési rendszabályok nem léteznek, a melyek következtében ezen intézkedés alkalmazható volna. Ezzel szemben azonban felemlítem azt, hogy a mikor a főváros rendezéséről szóló törvény megalkottatott, ezen rendszabályok még nem léteztek és hogy ma sem tökéletesek azok, mert még tárgyalás alatt vannak. És a törvény ezen irányban mégis gondoskodott. Minthogy pedig ezen intézkedés a gyakorlat szerint a hézagos rendszabályok daczára is üdvösnek és olyannak bizonyult, a mely semmi néven nevezendő kellemetlenségre, vagy összekoczczanásra nem szolgáltatott alkalmat: ezen intézkedésnek a községekre való kiterjesztése nem lenne hátrányos. Ezek alapján bátorkodom indítványozni, hogy a c) pont akkép módosittassék a mint a főváros rendezéséről szóló 1872: XXXVI. törvényczikk 15. §-a intézkedik. (Helyeslés balfelől.) Elnök: A beadott módosítvány fel fog olvastatni. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa) .• Módosít-