Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-220

220. országos ülés április 5. ISS6. 81 nézve csupán felügyeleti és ellenőrzési jogot enged". Nem tudom, t. ház, hogy a t. képviselő ur javaslatának súlypontját a „csupán" szóra fekteti-e vagy pedig azt gondolja-e, hogy azon dispositiók, melyek e javaslatban vannak, egyebek, mint a felügyelet és az ellenőrzés szempontjából szük­séges követelmények. Nézetem szerint azon rendel­kezések, melyek e törvényjavaslatban vannak, nem egyebek, mint a felügyeletre s az ellen­őrzésre szükséges eszközök megadása, mert az oly felügyelet, mely a belőle folyó ténykedésnek az eszközöket nem adja meg és az oly ellenőrzés, melynek nem áll módjában az ellenőrzés folytán kiderített hibák kijavítása: lehet „csupán" ellen­őrzés ; de nem lehet hatályos ellenőrzés és fel­ügyelet, (ügy van ! jobbfelöl.) A törvényjavaslat, t. ház, a felügyelet és ellenőrzés határát nem lépi túl s igy csak a felett lehet vitatkozni, hogy a felvett újabb intézkedések az ellenőrzési és a fel­ügyel 'ti jog gyakorlására elég hatályosak-e vagy sem? E tekintetben bárki nyújtana is be törvény­javaslatot, egyebet nem tehetne, mint azt, hogy azokat a rendelkezéseket vegye fel, a melyek e javaslatban vannak felvéve, azért, hogy az ellen­őrzés és a felügyelet ne névleges, de tényleg hatályos is legyen. (Helyeslés jobbfelöl.) Elfogadom a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Mocsáry Lajosi Mielőtt a szőnyegen lévő törvényjavaslatról véleményemet igen röviden elmondanám, lehetetlen, hogy fel ne használjam ezen alkalmat arra, hogy örömömet ne fejezzem ki a fölött, hogy az általános vita kezdetén Grrünwald Béla t. képviselő ur, mondhatom való­ban melegséggel nyilatkozott a törvényjavaslatban nyilvánuló merev centralisatio ellen a községek, nevezetesen a rendezett tanácsú városok önkor­mányzata és a választási elv érdekében, ki­jelentvén, hogy a mennyiben ezen törvényjavas­latban a candidatio behozatala által a szabad választás korlátoztatnék, ő és társai a szabad választás komoly garantiáit fogják követelni. A t. képviselő ur ezen nyilatkozatában lehetetlen örvendetesen nem constatálnom azon vélemény­változást, mely mostani felszólalásában ahhoz képest nyilvánul, a mit a munieipális törvény általános tárgyalása alkalmával manifestálni mél­tóztatott. Talán méltóztatnak a t. ház tagjai emlékezni, hogy a t. képviselő ur akkor, mikor azon sajátságos, a kinevezéssel összekötött auto­nómiát körvonalozta, akkép nyilatkozott, hogy a sarkalatos tiszti állásokat kinevezés útján óhajtja ugyan betölteni, de nem volna kifogása az ellen, ha meghagyatnának választandóknak azok, a kiket mint kinevezendőket sorolt azon törvény­javaslat elő. Itt azonban ennek épen ellenkezőjét méltóztatott nyilvánítani, mert a rendezett tanácsú, 30—40 ezer lakossal biró városoknak polgár­KÉPVH. NAPLÓ 1884— 87. XI. KÖTET. mestere és tanácsnokai mindenesetre igen jelen­tékeny állással biró tisztviselők. Tehát méltóz­tatott concedálni ez alkalommal azt, hogy nem­csak a minorum gentiumok, hanem igenis nagyon jelentékeny tisztviselői állások választás útján töltessenek be. De örvendetes változást tanúsít t. képviselőtársam nyilatkozata szemben egy más, ugyanazon vitában egy általam nagyon tisztelt képviselő részéről történt vélemény nyilvánítás­sal is. Azon t. képviselő ur tudniillik azt mondta, hogy az állam akarata rendesen azon szokott meg­törni, hogy nem rendelkezik megbízható, azaz a képviselő ur felfogása szerint kinevezett tisztvise­lőkkel azon ezer meg ezer apró functiók elvégzé­sére, melyekben a közigazgatás voltaképen érint­kezik az ország népével. A t. képviselő ur példá­kat is hozott fel. x4zt mondta, hogy egyáltalában nem elégséges, hogy a főispánnak oly kiterjedt hatalmi köre lesz, mert ő a szervezeten kivül áll. A szervezeten belül álló megbízható közegek által akar ő ellenőriztetni oly dolgokat, mim például azt, hogy az a bizonyos aknamunka nem folytaí­tatik-e a népiskolákban, hogy végrehajtatik-e az egészségügyi törvény, melyre nézve nem elégséges, hogy a főispán figyelemmel kiséri a járványokat, hanem szükséges, hogy a tisztviselők felügyelje­nek a gyermekek gondozására is. Felhozta például azt is, hogy a gőzkazánok kellő távolságban helyez­tessenek el az asztagoktól. Az ily dolgok ellen­őrzésére ő az állam részéről megbízható, azaz kinevezett közegeket kivan. Hanem hiszen, ha odáig vinnék a dolgot, nem volna elég, hogy azok a sarkalatos állomások töltessenek be kinevezés által; akkor okvetlenül el kellene menni odáig, a hova Horváth Gyula t. képviselőtársam, hogy tudniillik a falusi bírákat és körjegyzőket is okvet­lenül ki kellene nevezni. Mert tulajdonképen ezek közvetítik azon ezer meg ezer apró functiót, melyeknek a t. képviselő ur oly nagy fontosságot tulajdonít. Igen örvendetes haladást képvisel Gfrün­wald t. képviselőtársamnak, mint e kérdésben a mérsékelt ellenzék vezérszónokának az a fellépése, hogy nemcsak nem követelhhogy le a falusi biróig minden állomás kinevezés által töltessék be, de sokalja még azt is, a mi e törvényben foglaltatik — a mi pedig jelentékeny közeledés a kinevezés felé — tudniillik, hogy a candidatio e módja beho­zatik és a leghatározottabban követeli, hogy azon igen fontos és sarkalatos állomások, tudniillik a polgármester és a tanácsnokok állásainak betöltése ne viciáltassék a candidatio által. Igaz, hogy t. képviselőtársam azt mondta, hogy helyesli a rendőrkapitány kinevezését és beszéde végén ismét fordultak elő reminiseentiák arról, hogy mily kár, hogy általában az egész közigazgatás nem helyeztetett más alapra, tudniillik a kinevezés alapjára: de mégis már azt, a mit 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom