Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-220
220. országos ülés április B. 1886. 73 magyar közélet, annyival kevésbé a magyar törvény, a rendbüntetés. Ez alkalmaz tátik a községi elöljárósággal szemben 5 forintig; városi elöljárósággal szemben 10 forintig, még pedig itt is, ki elrendeli a rendbüntetést, az végre is hajtja; ez ellen sincs felebbezés. T. ház! Legyen szabad itt a t. többség figyelmét a falusi és kisvárosi anyagi viszonyokra vezetnem. Látom azt, hogy itt önök a t. többség könnyen dobálóznak milliókkal; látom azt, hogy szivarkáikra 5,000 forintos honorárium és 10,000 forintos Abfertigungokkal oly könnyen rágyújtanak; de azt is tudom, hogy szegény községi falusi embernek az az öt forint mily keservesen megszolgált, megérdemlett vagyona és azt is tudom, hogy annak a kisvárosi kisiparosnak, a kit azért, hogy szegény, a becsületessége és jelleme elöljáróvá emelhetnek, mily nehezére esik a 10 forintot megszerezni. És ki van téve ennek ugy a községi, mint a kisvárosi előljáró, hogy valahányszor a muftinak tetszik, mindannyiszor ez új találmány firmája alatt 5—10 forinttal büntettethessék. No hát, 1 többség, mikor vannak még a nemzetnek oly boldogtalan tagjai, akiknek ma is a nyakára illik a régi jobbágyok keserves dala, hogy „nekem feltörik tenyerem: mégis sótalan kenyerem". Midőn ott leni a nép alsó rétegeiben nem értük el a IV-ik Henrik korszakát, hogy minden családfő legalább a hétnek egy napján tyúkot tehessen asztalára: arra kérem a t. házat, fordítsa figyelmét e törvényjavaslatra már csak azért is, mert rendbüntetés czímén oly zsarolásoknak tétetik ki a községi vagy kisvárosi elöljáró, a mely ellen nincs felebbezés. Nem az leginkább a keserves, hogy 5—10 forinttal büntettetik meg valaki, hanem hogy az ellen nincs felebbezés. Bátran mondhatom, t. ház, hogy ha még oda veszszük a fegyelmi eljárást, a mely iránt a 90—93. §-ok mind ugy rendelkeznek, hogy azt akkor indítja meg a főszolgabíró, a mikor neki tetszik; a vizsgálat vezetésén ő elnököl és ennek befejezése után ő hoz ítéletet. Ha már mindezeket összeveszszük, t. ház s ha áttekintjük dorgálás, rendbüntetés és fegyelmi eljárás alkalmazásával, mint bánhat el a felsőség a községi elöljárókkal; ugy bátran azt mondhatom, miként e törvényjavaslatnak a mint nem czélja a község népének jólétét előmozdítani, ugy nem czélja a község másik alkatrészének, az elöljáróságnak jogait kiterjeszteni. {Ugy van! a szélső baloldalon.) És midőn a két alkatrészről, a népről és az elöljáróságról szóltam, be is fejezhetném beszédemet. De van még hazai közéletünknek egy igen nevezetes tényezője, a melyen igen könnyen átsiklik e javaslat, értem a községi jegyzői kart. A javaslat röviden emlékszik meg róla, azt mondja: fizetése nem lehet kisebb 400 forintnál KÉPvn. NAPLÓ. 1884—87. XI KÖTET. j és azután a felsőbb hatóság emelheti azt, hajónak I látja 500 forintig, punctum. Különben maradnak a régiek. Hogy hazai közéletünknek mily fontos tényezője a jegyzői kar, engedje meg a t. ház, hogy ennek illustrálására egy jegyzői irodának concret számaival, teendőivel szolgáljak, 1885-ben kisközségekből álló egy körjegyzőségben ott alant a Dráva mellett, a hol én lakom, a jegyzői iroda a következő ügyekben, illetőleg szakokban a következő számcsoportozatot tünteti fel: Először: közigazgatási igazságszolgáltatás, árva- és katonai ügyekben iktattatott alapokmány 2462 szám. Másodszor: Adóügy. Adósok száma 1363. Adónapló tételszám és a szedési napok száma: 83 nap; tételszám: 3212. Adónemek, melyeket a jegyzőnek kivetni és lajstromoznia kell: I. állami adók: a) ház- és házbérjövedelemadó, l) első- és másodosztályú keresetadó, c) harmadosztályú, d) negyedik osztályú keresetadó, e) tőkekamat- és jövedék adó, f) általános jövedelmi pótadó, g) hadmentességi adó, h) földadó, csak a nemeket számlálom, mind lajstroI mozandók éskönyvelendők. Ehhez jön még az illetékek nyilvántartása és behajtása. Továbbá II. a községi adók: betegápolási pótadó, körorvos fizetése, községi pótlék, fogyasztási, fü- vagy legelő-, megvei közmunka-, birói számadások 1800 tétellel okmányok összeállításával. De itt még nincs vége. {Ralijuk! Bálijuk!) Katonaügyek : újonczok összeírása, reclamatiók ; nyilvántartások a közös hadsereg, továbbá a honvédség részére havonkint. Ezenkívül rendőri ügyekben iktatószám 342, marhalevelek kiadása 2621, lólevelek 1624, öszszesen 3885. Ehhez jő a törzskönyvek vezetése, minden héten két nap, évenkint 104 nap, hozzáadva az adószedési 83 napot, tesz a kettő 187-et. Továbbá a bagatelle-biráskodás. Minden ügyben a jegyző veszi fel a jegyzőkönyvet és irja az ítéletet. Mindent kézbesittet és erről külön iktatót vezet. Ezenkívül hagyatéki ügyekben teendője a haláleset felvétele, leltározás s az ingyenes ügyek elintézése, mert más végzi, a hol „valamire" kilátás van.Következik a tanfelügyelő, iskolakötelezettek összeírása, ministeri biztos, ki szederfákét kívánja, a szolgabíró katonai férőhelyek, lovak, kocsik, igavonó állatok, tenyészmének és bikák, kémények összeírását parancsolja, természetesen mind 8 nap alatt! Ministerium részére statistikai kimutatás az őszivetések mennyiségéről, tavasziakról, gabnatermés eredményéről, szüret eredményekről, napszámokról egész évre nézve, házi állatokról. Birói számadások készítése 1600—1800 I tétellel mind okmányokkal felszerelve és ha mindez 10
