Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-217
217. országos ülés márczius 31. 18S6. 41 illetékes tényezőkkel együtt határozhasson." {Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt az előadót illeti a szó. Hegedüs Sándor előadó: T. képviselőház! Én csak egy-két megjegyzést teszek azokra nézve, a mik igénytelen felszólaláson' ellenében felhozattak, Irányi Dániel t. képviselő ur igénytelen nézetem szerint a kérdést nem egészen helyesen állította fel e javaslattal szemközt, mert ugy tüntette fel a dolgot, mintha mi, illetőleg a mi monarchiánk kezdeményezte volna a dolgot Egyptom pénzügyeinek rendezése tekintetében; de méltóztassék a sorrendet tekintetbe venni, Európa nagyhatalmai kezdeményezték és elvállalták ezen jótállást és azon kérdéssel fordultak a monarchiához: akarja-e e jótállást a maga részéről is elvállalni s akar-e solidaritásban maradni Európával ezen egyptonri kérdésben? Én azt hiszem, ilyformán másként áll a kérdés s az ily európai actióhoz való hozzájárulást bizonyosan t. képviselőtársam sem tagadhatja meg. A másik, a miben méltóztatik igénytelen nézetem szerint tévedni, az, hogy igaz, hogy bekövetkezhetik, hogy egyptomi zavarok folytán — de csakis akkor következhetik be — a tartozás kamatja nem fizettetik, de épen arra fektettem a súlyt felszólalásomban, hogy ha épen ilyen események fordulnak elő, akkor határozottan jogunknak kell lenni, Európával együtt oly mértékben beavatkozni, a melyben szükséges, hogy azok az állapotok megváltoztattassanak; mert itt már nemcsak az az érdek van tángálva, hogy azok a capitalisták megkapják kamatjaikat, de sokkal fontosabb politikai, közgazdasági és kereskedelmi érdekek. Már pedig ezek nagy érdekek; és itt bocsásson meg Helfy képviselőtársam, igénytelen nézetem szerint nem lehet azt mondani, hogy minket sem a Suez- csatorna, sem a keleti forgalom egyáltalában nem érdekelnek. Először statistikailag volt szerencsém röviden kimutatni, hogy Egyptom forgalmában j elentékeny részt veszünk ; másodszor az ellenzék részéről igen sokat hangoztatták azt, hogy a politika nemcsak intézkedés, de előre látásból is áll. Itten arról van szó, hogy egy folytonos fejlődést kell szem előtt tartanunk és semmiféle kereskedelmi utat, semmiféle kereskedelmi irányt magunk elől elzárni nem szabad; és ha ezek közt biztosíthatunk egy ilyen nevezetes tényezőt, a milyen a Suez-csatorna egyfelől s a milyen Egyptom másfelől, biztosíthatunk egy ily kevés veszélylyel és európai solidaritással járó actióval, azt hiszem, hogy ezt biztosítanunk kell. G-róf Apponyi Albert előadására a quotát illetőleg, bátor vagyok megjegyezni, hogy ha a KÉPVH. NAPLÓ 1884—-87. XI. KÖTET. tárgyalási actákat figyelemmel kisérte, akkor láthatta, hogy midőn a tárgyalások alkalmával Londonban az az eszme felmerült, hogy állapítsák meg azt a quotát, a melyben esetleg az egyes hatalmak ezen kamat fedezéséhez hozzájárulnak, egyhangúlag azt mondták: hiszen erre kilátás nincsen, nem is szükséges, de a dolog természeténél fogva nem is lehetséges. Miért? Azért, mert az, hogy ki viselje esetleg egy nem teljesített részletfizetés terhét, sok tekintetben attól függ, hogy mily okból szűnnék meg esetleg egy kamatfizetés. Ha teszem azt, Anglia occupálva tartja Egyptomot — a mint a zavarokkal szemben a kiadások egy részér sokáig viselte és a 120,000 font sterlinget csak később rótta rá Egyptomra — akkor valószínű s természetes is, hogy Anglia azt fogja mondani: ezt az adósságot is átveszem addig, mig rendet csinálok. Tehát az események szerint a garantia igénybevételének módja is változhatik s ezért nem lehet előre megállapítani, sőt ellenkezőleg praejudicalna az események megoldásának az, ha előre meg volna állapítva az, hogy az egyes hatalmak mikép járuljanak hozzá. Végül Helfy t. képviselő urnak bátor vagyok megjegyezni, hogy ne méltóztassék attól a Berlintől megijedni. Ez a szó, illetőleg a pótnyilatkozat, melyet akkor keresztülvittek, hogy Berlin is vétessék fel a fizetési helyek közé, nem valami hatalmi actio volt és nem jelenti befolyásunk csökkenését az, hogy Bécs vagy Budapest nem vétetett fel. Egyszerűen azért nem vétetett fel, mert nem volt rá szükség, nem kívántatott; mert ha kívántatott volna, felvétetett volna. De itt a fizetési helyek megállapításáról van szó. Miért nevezzenek meg oly fizetési helyeket, hol fizetés egyáltalán nem eszközöltetik? {Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Németországban, Angliában, Francziaországban ezen kötvények el vannak terjedve, de monarchiánkban nem. Természetes tehát, hogy monarchiánk képviselője nem érezte ennek szükségét; az üzletvilágban sem szólalt fel senki a mellett sem az előtt, sem azután, hogy felvétessék akár Bécs, akár Budapest fizetési helynek. Ez tehát nem hatalmi kérdés, hanem egyszerűen börzei kérdés. Hogy a börze nem érezte ennek szükségét, azért befolyásunk, hatalmunk még nem csőkkent. {Helyeslés a jobboldalon) Elnök: G-róf Apponyi Albert képviselő urat illeti a szó, minthogy határozati javaslatát tizenketten írták alá. Gr. Apponyi Albert: (Halljuk!) Természetes, hogy a zárszó jogával a szokásos értelemben élni nem fogok, miután a ministerelnök ur az általam beadott határozati javaslatot lényegében elfogadta. G