Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-217

3^ 317. országos ülés rendezését Égypt ómban kezükbe és ha szükséges, együttesen vállaljanak jótállást a felveendő kölesönre nézve, de egyszersmind az ellenőrzést is gyakorolják azon jövedelmi forrásokkal szemben, melyek ezen kölesönnek és a régi kölcsönöknek fedezésére leköttettek és ebben az ellenőrzésben az európai hatalmak bizonyos arányban legyenek képviselve. Sőt Francziaország kormánya még messzebb ment és ezen ügygyei kapcsolatban a Suez-csatorna kereskedelmi forgalmának biztosítása végett feltételül kötötte ki azt is, hogy Európa hatalmai Parisban egy conferentiára gyűljenek össze, az egyptomi pénzügyekre vonatkozó megállapodások után, a melyben biztosítsák a Suezcsatornán való hajózás egyenlő szabadságát minden európai országra nézve. A mi pedig a kölcsön sorrendjét illeti, a nélkül, hogy beavatkozott volna az angol tervezet azon részleteibe, a melyek nagyon közelről érintik a szerzett jogokat, a mennyiben a régi adósságokban bizonyos mesterséges csoportosításokat akart eszközölni, nevezetesen a Daira-vaL az egyesített adóssággal, a domanialis kölcsönökkel és a szabadalmazott adóssággal akarta összeköttetésbehozni és ezeket egyaránt megadóztatni, továbbá tekinteten kivül hagyta az adósság sorrendjét és a sorrendben rejlő biztosítékok és fizetések tekintetében bizonyos zavart idézett volna elő, hogy ez megakadályoztassék, Francziaország erre vonatkozólag a status quo ante-t kivánta íentartani és kimondani, hogy az áj kölcsön, melyért az európai államok vállaljanak jótállást, első sorban következzék ugyan a többi régi adósságok között, de ezen adósságok sorrendje és eddigi alakja minden összekeverés és összeköttetés nélkül maradjon meg, ugy mint eddig volt. Ezek az alapeszmék, melyek a franczia memorandumban ki voltak fejtve, a londoni conferentián elfogadtattak és ezen javaslathoz ily alakban monarchiánk is hozzájárult. Hogy miért járult hozzá, annak minden esetre vannak politikai és közvetlen anyagi okai. A politikai ok azt hiszem, hogy kétségtelenül dominál itt, dominál annyiban, a mennyiben az az egészséges elv, a mely az újabb eseményekben már többször jutott érvényre a keleti ügyekkel szemben, hogy tudniillik ne egyes hatalomnak túlsúlya, hanem az európai solidaris hatalmak egyensúlya érvényesüljön, sőt ne csak érvényesüljön, hanem vezessen a keleti ügyek és bonyodalmak megoldásában, ez az elv emelkedett érvényre ennél a financiális tervnél is. Már ez magában véve, ha másként nem volnánk is érdekelve, oly fontossággal bir, hogy monarchiánknak, ha mindjárt nem lett volna is az a meggyőződése, hogy az a megoldási terv, a melyet Francziaország erre vonatkozólag javasolt, helyes, nézetem szerint még akkor is csatlakoznia kellett márczias ti. 1886. volna hozzá, nem vonhatta volna ki magát a solidaritásból a többi hatalmakkal, mert ha csak egyetlen praecedenst teremt is e téren, könnyen kiteheti magát annak a veszélynek, hogy szavát más alkalommal sem hallgatják meg és a solidaritást vele más alkalommal sem kívánják íentartani ; ez pedig határozottan érdekeinkbe ütköznék. A mi az anyagi érdeket illeti, erre nézre méltóztassék tekintetbe venni, hogy először is forgalmunk ugy a Suez-csatornán, mint közvetlen Egyptommal, bár nem jelentékeny, de folytonosan fejlődő s az utóbbi években haladást mutat, ugy hogy a bevitel tekintetében harmadik helyen, a kivitel tekintetében pedig az ötödik helyen következünk az európai országok között. Nem jelentéktelen dolog tehát, hogy milyen befolyásunk és milyen összeköttetéseink maradnak fenn továbbra is Egyptommal. A másik, szintén anyagi érdek az, hogy az alexandriai megkárosultak kárpótlásában osztrák és magyar alattvalók hat millió frank erejéig vannak érdekelve, tehát még a méltányosságszempontja is követelte azt, hogy közreműködjünk arra, hogy követelésük megállapittassék és kifizettessék és nyújtsunk segédkezet arra is, hogy ezeknek fedezete megteremtessék, illetőleg ez egy oly országnak lehetővé tétessék, a mely különben erre talán képes nem lenne. A mi azon adósságnak, mely igy felvétetik és mely az utóbbi események folytán már 9 millió fontra nőtt, a terhét illeti, ez 315 ezer fontban nyert kifejezést, a mi után 37»% van biztosítva. Ebből közvetlen megterhéltetést a monarchiára, vagy hazánkra nézve következtetni egyáltalában nem lehet; mert Egyptomnak tényleg befolyó jövedelmei még a rossz viszonyok között is a 9 millió fontot meghaladták, ha tehát egy ilyen kötelezettség elsőbbséggel bir, akkor azt hiszem, kétséget nem szenved, hogy ebből a 9 millió fontból az összes teher kikerül. Én nem zárkózom el azon esetleges aggodalom és azon ellenvetés elől, hogy nem Egyptom bevételei, hanem esetleg politikai események zárnák el és tennék lehetetlenné egy ilyen tartozásnak időszerinti fizetését. Azonban méltóztassék tekintetbe venni, ha Egyptomban ilyen felfordulás történnék

ä akkor már politikai érdekeink vannak szóban és foroghatnak koczkán, melyeknek érdekében pedig határozottan joggal kell bírnunk arra, hogy a válság megszüntettessék s igy Egyptomnak ezen fizetési kötelezettsége érvényesíttessék, illetőleg folyóvá tétessék. Ezekből a szempontokból tehát a pénzügyi bizottság ezt a törvényjavaslatot, melyet a kormány egy nemzetközi solidaris kötelezettségnek a törvényhozás által való jóváhagyása czéljából terjesztett be, elfogadta; g azt hiszem, minél jobban