Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-236

236. arczágvs filét mái a* 7. 18S6. 375 utálat tölti el, meg fogja tenni kötelességét, de e szellemi erőket csak eszmék érdekében lehet csata­térre vinni. És e szellemi erők pótolni-fogják a fegyelem hiányosságát, elfeledtetik a szükségeket, az élelmezés silányságát, sőt képessé teszik arra is, hogy a hadsereg idegenek alatt szolgáljon, mert az eszme, a melyért küzd, nem idegen, [ügy van! a szélső baloldalon.) Fényes példáját mutatja ennek az, hogy ki­tűnően fegyelmezett nagy seregével Napóleon Oroszországban elbukott, pedig sokkal különben volt fegyelmezve és engedelmesebb volt, mint az, a melylyel Mantua mellett vagy Marengónál küz­dött és valamint Marengónál nem diadalmaskodott volna a grandé armée összes fegyelmi erejével, ha nem lett volna mellette a köztársaság eszméje minden hatalmával, hogy a diesó'séges napokat kiküzdhesse: ugy a magyar nemzetnek is, hogy létét fentarthassa, koronáját megvédhesse, szük­sége van az eszmére, mely vehesse és ez nem egyéb, mint a katonai kormányzat előtt annyira irtózatos alkotmányosság eszméje. (Ugy van! Úgy ván! a szélső baloldalon.) Az alkotmányosság esz­méje az, melyért a nemzet mindenkor kész tűzbe menni. Ne szorítsák ezt háttérbe a inilitarismussal szemben, (ügy van! ügy van!a szélső'baloldalon.) Az alkotmányosság győzelméért szükséges, hogy a jelen törvényjavaslat el ne fogadtassák, hanem megérdemelt sorsában részesittetvén, elvettessék. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az Ikotmányosság- eszméje megerősít benn, legyőzhetetlenné lesz kifelé, mert benn megteremti a solidaritásí, kiint szövetségeseket hódít részünkre. (Élénk helyeslés a bal- és széhö balon.) A kis Pie­mont nem hadserege hátaim kért volt erős és rette­gett Itália hatalmas zsarnokai előtt, hanem azon eszme hatalmánál fogva, melyet képvisel és mely­nek kohója volt. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Ekként hazánknak ti tani ereje van az alkotmányos­ságban, ha azt megszilárdítjuk idebenn, hogy biza­lommal forduljanak felé a népek, melyek alkotmá­nyosság után sóvárognak Jelkük erejével és a soka­ság hatalmával. (Zajos helyeslés a széls őbalon.) Akkor nyugodtan hajthatjuk le fejünket, mert halálos ellenségünk, észak zsarnoka rettegne gondolni úrra, hogy nemcsak szuronyainkkal kellene meg harczolnia, hanem eszménkkel, a. alkotmányos szabadsággal is, melyért lobogóinkat körülsereg­lenék az oroszok milliói is. (Zajos helyeslés, éljenzés a szélső baloldalon) Nem fogadom ei a törvény­javaslatot. Szemnecz Emil: T. ház! Magam részéről is teljesen csatlakozom azon határozati javaslat­hoz, melyet a függetlenségi párt nevében Thaly Kálmán képviselő ur benyújtott; csatlakozom azért, mert nekem is hitem és meggyőződésem, hogy a magyar nemzetnek joga van arra, hogy saját hazáját, saját földjét mindenkor megoltal­mazza. T. ház! Ha a tárgyalás alatt levő törvény­javaslat e czél elérésére szolgálna, ha biztosítékot találnék benne arra, hogy e javaslat által a haza nak védelmét eszközölhetjük, én eltekintenék még attól is, hogy a közös hadügyminister megbízásából lett e javaslat benyújtva s a haza védelme, sza­badsága érdekében szívesen járulnék ahhoz, de mert meggyőződésem az, hogy e javaslat semmi tekintetben sem felel meg a haza kívánalmainak, részemről azt az általános tárgyalás alapjául elfogadni hajlandó nem vagyok. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem kívánok azokra az általános politikai érvekre, a melyeket e javaslat ellen t. képviselő­társaim felhoztak, újakat halmozni ; minden tekin­tetben alaposan lett megvitatva a kérdés, kivéve egyedül a hadiszervezet, kivéve maga a hadászat tekintetét. Pedig e javaslatnak nemcsak politikai hibái vannak, hanem hibái vannak a hadügyi köve­telmények tekintetében is. T. ház! Ma az általá­nos védkötelezettség alapján van szervezve Európának minden hadserege, kivéve Angliát, hol manapság is a toborzási rendszer tartatott fenn. Az általános védkötelezettség bölcsője voltakép az állandó hadsereg volt, mai szervezetét azonban akkor nyerte, midőn Napóleon Poroszország erejét megtörte. A jenai és austerlitzi ütközetek után a világ'hódító Caesar a nagy történeti traditiók, a nagy német császárság 1 képviselőjéül tekinthető Poroszország haderejét csekély hatvanesernyi lét­számra szorította vissza, ekként akarván az akkor is élénken nyilvánuló német egység óhajtásának szárnyát szegni s egyúttal a jelenleg fennálló egy­séges Németország- alakulását megakadályozni! Volt azonban Poroszországnak egy lelkes fia, k. a mint hazája egységeért és nagyságáért hiven és becsülettel lelkesedett, akként birt azon feltételek­kel is, melyekkel egy igazi hadvezérnek első sor­ban birnia kell, tudta a hadseregei szervezni s tudott abba lelket önteni. Sehornhorst tábornagy a jénai és austerlitzi vereségek után visszavonult hadseregével Poroszországba és bár csak hatvan­ezernyi haderőt volt szabad tartania; tudott nagy hadsereget szervezni. Hat hat hónapi tettleges szolgálatra hivta be az ország lakosait se hat hónap abvtt tökéletesen kiképezve elbocsátotta őket a tartalékba. Ekként történt, hogy midőn Európának szövetséges hatalmai leszámoltak Napóleonnal Poroszország, melynek csak 60,000 katonát lett volna szabad tartania, 250,000-el vett részt a szö­vetségesek táborában. Ez időtől a hadszervezetben az általános védkötelezettség és egyúttal a tarta­lékrendszer lőn elfogadva az összes hadászati

Next

/
Oldalképek
Tartalom