Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-235

285. •naÉgoí Kiét Május 6. IMI. 251 viselöház, t. barátom Ernuszt Kelemennek teljes mértékben igaza van, hogy ez a javaslat itt nem is törvény; nem abban az értelemben, a melyben törvény-alkotást az intézkedésekben a teljesség, szabatosság és összefüggés képezi, hanem a menynyiben a törvény fogalmát összekötjük azzal is, hogy nemcsak az államot, hanem az állam polgárait is védelmezze. Ez egy általános természetű meghatalmazás, mely az ország majdnem összes lakosságát a hadügyi kormányzat kénye alá helyezi, egy oly egyszerű, oly sommás procedúra, mint a hogy az ember a kútból vizet merít. Én megengedem, t. képviselőház, hogy nagy veszélyek közepette, mikor az ellenség fenyegeti az országot, ily meghatalmazást lehet adni; de nyugodt időkben, nyugodt megfontolással ilyet kiállítani nem lehet; (ügy van! balfclől\nQm lehet különösen azért, t. ház, mert azon indokok iránt, a melyek a t. kormány eljárását vezérelhetik, a legsötétebb gyanúperrel kell élni; (Ugy van! halfelöl) mert ennek az eljárásnak vagy az az indoka, hogy ez az egész egy kormányzati schlendriánnak fiz eredménye, (Tetszés balfelöl) mely az urakat arra képtelenné teszi, hogy egy rendes és jól construált törvényt készítsenek, vagy pedig annak a tendentiának a szülötte, hogy a törvényhozás jogai a kormány rendeleti jogaival helyettesittessenek, (Zajos tetszés balfélöl) vagy pedig azt teszi, hogy a külpolitikai helyzet tele van veszélyekkel, de ezt nekünk nem akarják megmondani. No hát, kérem azt nem lehet megengedni, (Halljuk!) hogy ezek az indokok a bő köpenyeg alá takartassanak, hogy „a monarchia érdeke". Ezt a köpenyeget le kell rántani; (Zajo* helyeslés balfélöl) ezeket az indokokat ide kell hurczolni a törvényhozás szine elé, (Ugy van! balfelól) hogy saját érdemük és saját értékük szerint megbiráltassanak és reájuk a legsúlyosabb felelősség mértéke alkalmaztassák. (Élénk tetszés bal felöl.) Nem fogadom el ezt a törvényjavaslatot. (Hosszantartó zajos helyeslés a balés a szélső baloldalon. Felkiáltások: Öt percznyi szünetet kérünk !) Elnöki Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnöki Méltóztassanak helyüket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Nagy István képviselő urat illeti a szó. Nagy István: T. képviselőház! (Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy az előttünk fekvő, oly számos fontos érdeket érintő törvényjavaslat feletti igénytelen nézeteimnek lehető rövidséggel én is kifejezést adhassak, (Halljuk! Halljuk!) Há- om izben lévén szerencsés a véderő-bizottság tagjává megválasztatni, kötelességszerű érdeklődés és figyelemmel kisértem ez idő alatt a t. honvédelmi kormánynak előterjesztéseit és ismerve az I igen t. honvédelmi minister urnak egyéb jeles tulajdonain kivül igazságszeretetét, tudom, hogy nem fogok általa megezáfoltatni, ha azt állítom, hogy a t. háznak az ellenzékhez in specie azon párthoz tartozó tagjai, melyhez tartozhatni nekem is szerencsém van, ugy a véderő-bizottságban, valamint a ház teljesüléseiben is a t. honvédelmi kormány előterjesztéseivel szemben soha nem voltak elfogultság avagy szűkkebltíséggel vádolhatók; mely állításom igazságát — ha beszédem lehető rövidségére vonatkozó ígéretemnek tőlem telhetőleg megfelelni nem óhajtanék — számos példával volnék képes bizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) Mai felszólalásomban is mentnek érzem magamat az elfogultság, avagy szűkkeblűség zsibbasztó érzetétől. Tárgyilag, de leplezetlen nyíltsággal akarom a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot bírálatom tárgyává tenni, remélve, hogy a t. ház irántam számos más alkalommal tanúsított becses türelmével ezúttal is kegyes lesz megajándékozni. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Teljesen osztozom én is a t. bizottsági előadó azon nézetében, hogy nem létezhetik köztünk nézetkülönbség akkor, ha a trón és a haza megvédése forog szóban, (ügy van! ügy van!) csakhogy e magasztos czélnak minél hatályosabban leendő mikénti biztosítására nézve lehetnek és vannak nézetkülönbségek. És ha a véderőről szóló törvényeink hiányosak, ha az általam említett, minden igaz magyar hazafi által őszintén óhajtott czélnak meg nem felelnek, ám vegyük azokat revisió alá; de ne igyekezzünk e törvényeket hatályukból kivetkőztetni és e javaslat által lényegükből kiforgatni, (Ugy van! ügy van! a baloldalon) ha ahadseregnek csak nagyobb póttartalékra van szüksége, ám méltóztassék a törvényhozásnak annak nagyobbítását javasolni, (Helyeslés a baloldalon) ne pedig a népfelkelést a valóságnak meg nem felelő névvel póttartalék gyanánt felhasználni és ne méltóztassék e két különböző fogalmat szándékosan összetéveszteni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassanak csak elolvasni a népfölkelésről szóló ama törvényjavaslatot, melyet annak idején gróf Andrássy Gyula honvédelmi minister terjesztett a ház elé; de az akkori törvényhozás —• daczára annak, hogy azon javaslatnak rendelkezései a jelen javaslat által tervezett intézkedésekhez hasonlítva, igen enyhéknek mondhatók — (Ugy van! balfélöl) még is elvetett és a honvédelmi kqraányt más megfelelőbb javaslat benyújtására utasította. Igaz ugyan, hogy az említett javaslat értelmében minden fegyvert fogható honfi teljes 18 éves korán túl betöltött 40 éves koráig szintén köteles a felkelésre ; de nincs ám szó e javaslatban arról, hogy a népfelkelés első osztályához tartó-