Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-235

uo 236 országol Mos május 6. 1S8S. világosodottságát. Én, t. ház megengedem, hogy a t. képviselő ur ezekben kereshet reális garantiá­kat, de semmi esetre sem fogja azokat megtalálni. (TJgy van- a ssélsobaloldalon.) Ugyan kérem t. képviselő társamat, szíves­kedjék csak megvizsgálni, hogy mi volt értelme és szerepe ezen reális biztosítékoknak, el merem mon­dani, a 19-ik század bármely háborújában. Mi sze­repe volt különösen, hogy visszamenőleg néhányat megemlítsek, a legközelebbi szerb háborúban, a franczia-porosz háborúban, Bosznia oecupatiójában és az osztrák-porosz háborúban. Ha t. képviselő ur ezeket tekinti, azt hiszem belátja, hogy ezen garan­tiák értéke a minimumra száll le. (Igaz! Ugyvan! szélsőbalfelöl!) Szép a hazafiúi aggodalom, de midőn azt ily semmivel egyenlő orvossággal kívánjuk elaltatni, ez valóban komikus. { TJgy van ! a szélsőbal­oldalon !) Másodsorban — mint mondám — figyelembe veendő az Ausztria és a Magyarország közti védelmi viszony. (Malijuk! Halljuk /) Az 1868-ki védelmi rendszerben a nemzet védereje két cso­portra osztatott. Az egyik a közös hadsereg, a másik a honvédség. Fontos ezen csoportosítás közjogi, de amit ép itt kiemelni akarok, fontos a Magyarország és Ausztria közötti közös védelmi viszony szempontjából. A mennyiben a közös had­sereg magyar része, mely feltétlenül áll a korona rendelkezésére, Magyarország és Ausztria közös védereje, meg a honvédség kizárólag magyar­országi. (TJgy van! szélsőbalfélöl.) Az 1868-ki véd­rendszerben van tehát letéve a közös védelmi köte­lezettség mértéke. Ha e védrendszert megbontjuk, összekuszál­juk egyszersmind az Ausztria-Magyarország közti védelmi viszonyt. De nem ez történik-e a javas­lattal ? Gondoljuk csak meg jobban. Ma 10 helyett 18 korosztályt kívánunk a közös hadsereg ren­delkezésére bocsátani és nagyobbítjuk, terjeszt­jük a régi mértéket és hanyatlunk még jobban a közösség ölébe. De nemcsak az történik, hogy a védelmi viszony összekuszáltatik, hanem a 68-ki védrendszert határozottan rendszertelenséggé ala­kítjuk át. Ugyan rendszer-e az, a melyről az állam maga sem tudja, hogy tulajdonképen mennyi erőt nyújt rendelkezésére és mennyi költséggel jár? Rendszer-e az, t. ház, a mely nem hozza a nem­zetet azon helyzetbe, hogy a vállaira rakott vér- és pénzadó mértékét ismerje, és a melynél sem a kor­mány, sem az egyes kötelezettek maguk nem tudják, hogy tulaj donképen meddig tart az ő kötelezettségük mértéke. Nem tudják ma, hogyha holnap felébrednek, a közös hadseregbe, vagy a honvédségbe, vagy a népfelkelésbe tartoznak-e, és nem tudják, német vagy magyar vezényszóra kell-e lépegetniök? (ügy van! ügy van! a szélsőbalon.) En azt hiszem, hogy ez minden egyéb — a 68-iki védrendszer betetőzése és a 68-ban elfoglalt I álláspont megtartása, ez minden egyéb — de rend­szer nem lehet. A mi a katonai szempontot illeti, t. ház, az már bővebben meg lett vitatva és nem tartom szük­ségesnek erről további fejtegetésekbe bocsátkozni, hanem csak egyet említek:meg. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy egy állam erejét sohasem a tömegekben, vagy legalább nem kizárólag a tömegekben, hanem a hadsereg morális erejében s a jó vezérletben kell keresni, (ügy van! ügy van! a szélsőbalon.) Ennélfogva én a ház asztalán levő törvény­javaslatot el nem fogadom és hozzájárulok Thaly t. képviselőtársam határozati javaslatához. Ivánka Imrel Nem szándékozom hosszabb beszédet mondani, (Halljuk! Halljuk!) csak némi megjegyzéseket engedek magamnak és álláspon­tomat akarom jelezni. Valóban azt hittem, midőn a törvényjavaslat a ház asztalára került, hogy az pártkülönbség nélkül el fog fogadtatni és csak a részletes tárgyalásnál fognak azon aggodalmak felmerülni, melyekkel minden ellenzék elő szokott állani, midőn valamit nem akar véglegesen meg­szavazni. Reméltem ezt azért, mert a ki meggon­dolja a mostani borús politikai helyzetet, a ki átgondolja e törvény leglényegesebb részét: nem tagadhatja, hogy Magyarországnak és az egész birodalomnak hadereje a magyar-osztrák biro­dalom. Thaly Kálmán: Monarchia! Ivánka Imre: Monarchia vagy birodalom, egyre megy. (Zaj a szélső balon. Dehogy megy!) Hát monarchia; azon ne disputáljunk most. (Zaj a szélső balon.) Meggyőződésem volt az, hogy azon borús helyzetet, melyben Európa jelenleg van és azon általános fegyverkezést, mely minden államban folyik, figyelembe fogja venni a ház minden tagja és a beadott törvényjavaslat főkellékét, mely nem más mint a haderő megkétszerezése, nem fogja általánosságban elvetni, hanem meg fogja később találni módját, hogy véglegesen ne kelljen azt megszavaznia. E tekintetben megvallom, csalódtam. Katonai indokokat felhozni nem szándékozom; mert azokat alaposabban és tárgyilagosabban e házban senki sem fogja elmondani, mint a hogyan az igen t. honvédelmi minister ur elmondotta volt. Hanem lehetetlen, hogy némi megjegyzéseket ne tegyek némelyekre, a miket itt az ellenzék részéről hallottam. Igen t. barátom Ernuszt Kelemen beszélt az 1868. védtörvényekről és azok keletkezéséről. Engedjen meg t. barátom, hogy ha vannak e ház­ban, a kik azon törvények keletkezéséről alapos felvilágosítást adhatnak, azok közé számítom én is magamat. Mert ezen három törvény szövege majd­nem szóról szóra az én tollamból került ki. Ámde akkor az ellenzék nem ugy járt el, mint most. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalról: Halljuk!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom