Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-234

330 234. •rusAgM tlen máfM 3. ISSf. belében és az után is minden alkalommal, a hol szóba lehetett hozni, ugy a ház kebelében, mint a delegáti óban szóba hoztam és előmozdítani iparkodtam, ugy ezentúl is mulhatlan kötelességemnek tartom hangsúlyozni. (Helyeslés jóbbfelol Hátijuk! Halljuk!) Azonban az, hogy a katonai büntető törvénykönyv és eljárás módosítandó, nem szolgálhat indokul arra, hogy ne járulhassak oly törvényjavaslathoz, a mely múlhatatlanul szükséges, habár az ezen intézményben résztvevők a katonai büntető •törvénykönyv uralma alá kerülnek. Mert ha ezen szempontból indulnék ki, akkor az újonczokat sem ajánlhatnám, meg (Ugy van! johbfelől) s a honvédséghez való besorozáshoz sem járulhatnék ; nem tarthatnám helyesnek a csendőrséget, a mely szintén ezen katonai büntető törvény és eljárás uralma alatt áll. (Élénk helyeslés és tetszés jóbbfelol.) Nevezetes kérdés a katonai büntetőtörvénykönyv ; de ez semmi esetre sem hozható kapcsolatba valamely másnemű törvénynyel vagy el nem fogadásával. (Ugy van! jóbbfelol. Zaj szélső balfelől.) Második megjegyzésem — és ezzel befejezem előadásomat — az, hogy különbözőkép foghatjuk fel a népképviselő kötelességét, (Halljuk / Halljuk! Za'i szélső balfélől) de mindenesetre és minden körülmények közt kötelessége a népképviselőnek az, hogy meggyőződése szerint járjon el, (Élénk helyeslés jóbbfelol. Zaj s nyugtalanság szélső balfélől) de másodszor kötelessége az, hogy midőn tudja, hogy valamely rendszabály a hazai intézmények keretében mulhatlanul érvényesítendő, habár nem is ért mindenben vele egyet, ne teremtsen oly hangulatot, a mely ezen intézmény üdvös kifejlődésének, a mely az ezen intézményben való megnyugvásnak és ezen intézmény terhei megkönnyítésének útját állja. (Élénk helyeslés jóbbfelol. Nagy zaj és mozgás a szélső balfelöl.) Ne szítson elégületlenséget (Élénk helyeslés jóbbfelol. Nagy zaj és ellenmondások bal- és szélső balfélől) oly terhekkel szemben, a melyek múlhatatlanul szükségesek és kikeriilhetetlenek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Nem mondom, t. ház, hogy ne iparkodjék azokon könnyíteni, hogy ne iparkodjék azok átvállalását, a mennyiben tehetségében áll, meggátolni (Zaj és mozgás szélső balfélől. Halljuk! Halljuk ! jóbbfelol); de ne keltsen oly hangulatot, mely minden intézmény életbeléptetését, minden kötelesség teljesítését, minden teher átvállalását sanyarúvá és nehézzé teszi, (Élénk helyeslés jobbftlöl) mert ily eljárással nem a nép érdekét képviseli, nem a nép érdekét valósítja meg, hanem a nép és a haza érdekeit rontja le. (Élénk ellenmondások balés szélső balfélől. Hosszas helyeslés és tetszés jóbbfelol.) Ernuszt Kelemen t. barátom ugyan kemény szavakkal élt azok irányában, a kik e törvényjavaslatot elfogadják; (Ellen-mondások a szélső balés balfélől. Halljuk! Halljuk I jóbbfelol) mert a ki azt mondja, hogy az, a ki elfogadja, lehet képviselő, de nem népképviselő (Igaz! bálról. Zajos ellenmondás jobbról) az súlyos vádat emel e ház mindazon tagjai ellen, kik a törvényt elfogadják. É kemény hangja daczára én nem akarok nekik kemény hangon válaszolni — pedig válaszolhatnék — (Nagy zaj a szélső balon. Halljuk! jobbról) hanem csak azt kívánom megjegyezni, hogy igenis, mint népképviselő jár el az, ki nyíltan megmondja meggyőződését, azt indokolja és azon terhet, melyet kikerülhetetlennek ismer el, ily színben és ily értelmű indokolással is kívánja föltüntetni, de nem jár igy el az, a ki — mint mondám — kikerülhetetlen terhet, mint olyat kivan föltüntetni, mely ellen folyvást zúgolódni kell és a mely ellenkezik az ország szabadságával, holott az a teher épen annak fentartására szükséges. Előterjesztett indokaim alapján elfogadom a törvényjavaslatot. (Zajos helyeslés « jobboldalon.) Ernuszt Kelemen: A t. ház engedelmével szavaim'félreértése miatt vagyok kénytelen röviden felszólalni. Nem fogok visszaélni a ház türelmével, de minthogy Pulszky Ágost t. képviselő ur keményen megtámadott olyasmiért, a mit nem értett, engedje meg, hogy utaljak szavaimra, ugy, a mint azokat elmondtam. Midőn utaltam annak nélkülözhetetlen szükségére, hogy a korszellemnek megfelelő humánus katonai büntető eljárást kell behozni, melyet már ismételve sürgettem e házban, akkor t. ház, azt mondtam, hogy azon nézetek, melyeket a Lajthán túl a prompt katonai' justitiáról hallottunk, nem felelnek meg az igazságszolgáltatástermészetes felfogásának pedig igy szóltam: a ki daczára ennek, elfogad oly törvényjavaslatot, mely 19-ik évtől a 42-dik évig egy a korszellemnek meg nem felelő katonai eljárásnak szolgáltatja át a polgárt, az lehet igen derék, tisztességes ember, de nézetem szerint nem lehet szabadelvű. (Zajos ellenmondás jobbról, ügy van ! balról.) Tessék a szavakra ügyelni és akkor ki fog derülni a különbség. A ki pedig a polgárt igy átszolgáltatja, a nélkül, hogy garantiákat kívánna: az igenis képviselő, de nem népképviselő; mert a nép érdekeit figyelmen kivül hagyja. (Élénk helyeslés balról.) Ezt mondtam, nem pedig azt, hogy a ki e törvényt elfogadja és igénytelen nézetemmel szembe száll, nem népképviselő. Ezt nem mondhattam, mert tisztelem mindenkinek véleményszabadságát. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Pulszky Ágost: T. ház! Részemről egyszerűen a beszéd szószerinti szövegére hivatkozom, melyben ez van: a ki ily justitiának szolgáltatja ki garantia nélkül a nemzet szine-javát, 19. évtől a 42. évig, (Zajos felkiáltások a baloldalon: Hiszen ez az! Derültség) az ugyan lehet képviselő, de nem népképviselő, mert a nép érdekei iránt nem