Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-233

233. országos Ülés május 4. 1886. £197 tartásából eredő költségek fedezésének mérve, elő­terjesztéseim alapján, a törvényhozás által szabá­lyozandó lesz. Megjegyzem ezúttal, hogy az összes nép­fölkelés-kötelesek felszereléséről szó sem lehet, nincs is szükség reá, hanem erről csakis a szük­séghez képest lesz gondoskodandó; tehát ehelyen hangsúlyoznom kell azt is, hogy tekintettel azon körülményre is, miszerint lőfegyverek szükséges számban, igaz, hogy régibb szerkezetű, de teljesen használható állapotban rendelkezésünkre állanak, a költségek, melyekre nézve annak idején javas­latot fogok előterjeszteni, aránylag nem is lesznek annyira jelentékenyek. Nemzetgazdászati szempontból pedig volt gondom arra, hogy a népfölkelés-kötelesek béke idején egyáltalában igénybe ne vétessenek, ne zaklattassanak és itt hangsúly ozan dónak tartom azt is, hogy előreláthatólag a népfölkelés részleges mozgósítás alkalmával nálunk nem fog igénybe vétetni és csak általános mozgósítás, tehát csak nagy háború alkalmával fog felhivatni, a midőn ily erőmegfeszítésre a szükség tényleg előáll. Ethikai vagy erkölcsi szempontból érvényre juttatva látjuk e törvényjavaslatban az általános védkötelezettség elvét. Ezen elv védtörvényeinkben kimondatott ugyan, azonban kellőleg és a szükségnek meg­felelőleg érvényre juttatva nem volt; e törvény­javaslat határozmányaiban a haza védelme iránti egyenlőséges kötelezettség mindinkább, de csakis tényleges szükség esetében, kifejezést nyer, az általános védkötelezettség védtörvényeink szel­lemében, teljes mérvben hatályba lép. Bátor voltam, t. ház, e szerint megvilágítani az előttünk fekvő törvényjavaslatot mindazon szem­pontokból, melyek egyaránt figyelembe veendők és meggyőződésem hinnem engedi, hogy e javas­latnak ily alakban előterjesztésével —• tekintve a czél elérhetését — a módozatokat helyesen válasz­tottam meg. Megemlítendőnek tartom továbbá e törvény­javaslat egyik sarkalatos pontját is, tudniillik azon határozmányt, hogy a népfölkelés, szükség eseté­ben, az országhatárain kivülis alkalmaztathassék. (Halljuk!) Minthogy a népfölkelés-kötelezetteknek egyik része a tulaj donképeni fegyverbe szólított népfölkelési csapatok alakítására, egy másik része pedig, ha a póttartalék nem elegendő és ez el­kerülhetlenül szükségesnek mutatkozik, a működő hadsereg kiegészítésére fordítandó, a népfölkelés­kötelezetteknek az ország határain kivül való al­kalmaztatása kétféle lehet. Ha tudniillik érdekeink védelmére hadra kelni kénytelenittetünk, a működő sereg a hadi színhelyt ellenséges területre átteszi — mely eljárás mindig óhajtandó, — akkor a működési és úgynevezett KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XI. KÖTET. hadtápvonalak, minél inkább előnyomul a sereg, annál hosszabbak lesznek. Ezeket, valamint a működési alapot, erődítéseket, vasúti s közleke­dési góczpontokat, élelmezési raktárakat, nagyobb városokat, hidakat, talán egyes határvonalakat stb., egyszóval minden fontosabb pontot a működő sereg háta mögött megszállás által biztosítanunk kell és nehogy a működő sereg gyöngittessék, ereje elforgáesoltassék, ezen megszállás lehetőleg mindenkor népfölkelési csapatok által eszköz­lendő. Ha tehát ezen pontok Magyarországon kivül vannak, a népfölkelési csapatoknak határainkon kivül való alkalmaztatása válik szükségessé. Hasonlóképen előfordulhat, hogy mellékhad­szinhelyeken az ellenség kisebb számú csapatok­kal vagy népfölkelőkkel nyugtalanítja határain­kat. Ez esetben szükségessé válhatik annak vissza­szorítása, esetleg a népfölkelési csapatok közre­működése mellett is; és lehet, hogy ezen határok biztosítására közel fekvő pontok megszállása, az ellenséges területen szükségessé válhatik. Ha pedig a működő sereg az ország határain kivül előnyomul és annak megritkult sorai — elegendő póttartalék hiányában — esetleg kiegé­szítést igényelnek, erre népfölkelés-kötelesek hasz­nálandók fel, mely kiegészítés egyedül s csak akkor eszközölhető helyesen, ha a kiegészítésre szánt elemek a határainkon kivül működő csapa­tok soraiba tényleg be is osztatnak. Ezek tehát s csakis ezek azon esetek, a midőn a nép fölkelés-kötelesek az ország határain kivül alkalmaztatnának és bölcsen átlátni méltóz­tatik, hogy az itt jelzett eshetőségek oly termé­szetűek, hogy a működő seregnek a népfölkelés általi ilynemű támogatása csakis az ország érde­kében fekszik, a mennyiben ez által polgártársaink megkíméltetnek attól, hogy hazánk legyen a had­szinhely. Hogy mit jelent az, ha a háború határainkon belől dühöng, azt mindenki elgondolhatja s ez bővebb magyarázatra nem szorul. {Élénk helyeslés jóbbfelől.) Szükségesnek tartom végre jelezni azon ál­láspontomat és nézetemet, hogy ezen törvényjavas­latban részleteket tartózkodtam felvenni. Tartóz­kodtam azért, mivel azok az idők folyama alatt változnak, folytonos törvénymódosításokat igényel­nének, talán épen a veszély pillanatában, a midőn törvénymódosításra idő nincs, hanem gyors cselekvésre van szükség. (Helyeslés.) Az ily természetű törvény megadja a mi­nisternek az irányt, illetve a keretet, intézkedé­seinek megtételéhez és felelőssége a törvény­hozással szemben nem engedi, hogy ezen keret­ből igazolatlanul kiléphessen. E törvény foganatosítási utasítása a t. képviselő urakkal szokott módon amúgy is kö­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom