Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-229

229. országos ülés április 15. 1886. 177 sének ezen szavai „fizetésének" és „feléig" közé „egy harmadától" teendő. (Helyeslés.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Ábrányi Kornél jegyző: (olvassa.) Tisza Kálmán ministerelnök: E módosítás megfelel körülbelül annak, a mi a tisztviselőkre vonatkozó fegyelmi törvényben van. Én a magam részéről szívesen hozzájárulok. {Helyeslés.) Elnök: T. ház! Ha nincs észrevétel és senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A 104. §-hoz Sághy Gyula képviselő ur egy módosítást adott be. Ezzel maga a szöveg meg nem támadtatván, azt hiszem, a 104. §. elfogadtatik a bizottság szövegezése szerint. Kérdem a t. házat, elfogadja-e Sághy Gyula képviselő ur módosítását, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a módosítvány elfogadtatik. Következik a 105. §. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Sághy Gyula: T. ház! (Halljuk!) A 105. §-ban az van kimondva, hogy a felebbezés kizárásával a rendbüntetés annyiszor, a mennyiszer elrendelhető. T. ház! Ha tekintetbe vi szszük azt, hogy e rendbüntetés épen a legcsekélyebb fizetéssel ellátott községi tisztviselők ellenében alkalmaztatik, kiket nagyon érzékenyen sújt és ha tekintetbe veszszük azt, hogy a rendbüntetés figyelmeztetés akar lenni arra, hogy a tisztviselő jövőben jobban járjon el, akkor, hogy ennek a kellő hatása is meg legyen és másrészről, hogy az illető tisztviselő megnyugvással tűrje; legalább egy jogorvoslatnak okvetlenül hely adandó volna. Különösen, ha még tekintetbe veszszük, hogy ép ezek, ezen közvetlen felébb valóikkal ngyszólva naponkint érintkezvén, könnyen fejlődhetnek ki köztük oly viszonyok, melyek e kisebb fizetéssel ellátott tisztviselőket nem egyszer elhirtelenkedésből is érzékeny zaklatásnak és szeszélynek tennék ki. Azért, hogy e rendbüntetésre alkalmul ne szolgáljanak czéltalan elkeserítések, meg kellene legalább egy jogorvoslatot engedni az elsőfokúlag kiszabott rendbüntetés ellen; különösen ha azt a szolgabíró és polgármester szabja, mert ép ezekkel vannak ezek ugyszólva naponkint érintkezésben. De mivel méltányosnak és consequensnek is tartom, hogy ha az alispán elsőfokúlag szabja ki a rendbüntetést, ez ellen is engedtessék egy felebbezés azért, habár a fősúlyt módosítványom azon részére is fektetem, a melyben kimondatik, hogy a polgármester és szolgabíró által kiszabott rendbüntetés ellen adassék jogorvoslatnak hely, j a következő módosítványt ajánlom elfogadásra. (Olvassa). A 105. §. első bekezdésének harmadik sorában e szavak: „de a felebbezés kizártával" kihagyandók és e szakasz második bekezdése után a következő új bekezdés teendő : „A rendbüntetés ellen, ha azt a polgármester és főszolgabíró szabta ki, az alispánhoz, ha pedig ezt elsőfokúlag az alispán szabta ki, a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni. További jogorvoslatnak helye nincs. (Helyeslés balfelől.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! (Halljuh!) Ezen módosítást tulajdonképen már superált kérdésnek kell tekinteni, mert ugyan e kérdésben már a t. ház a törvényhatóságokról szúló törvény) a vaslatban határozott, a hol ugyanis a rendbüntetést az alispán vagy polgármester szabja ki, még pedig a felebbezés kizárásával. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy az összhangzatosság kedveért méltóztassék az eredeti szöveget fentartani. (Helyeslés jobbfélöl.) Sághy Gyula: Szavaim helyreigazítása czéljából kérek szót. (Mozgás jobbfélöl. Halljuk ! balfelöl.) A t. előadó ur ugy adta elő a dolgot, mint hogy ha nekem figyelmemet elkerülte volna a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat. (Zajos félkiáltások jobbfelöl: Ez nem helyreigazítás!) Nagyon jól tudom azt, hogy e kérdés ott már eldöntetett, azt is tudom, hogy az most még csak javaslat, mely még a főrendiház által nem tárgyaltatott és igy azon módosítás még mindig tehető. (Mozgás jobbfélöl.) Olay Szilárd: T.ház! (Halljuk!) Az előadó ur válasza engem épen nem nyugtatott meg, miután a törvényjavaslatnak azon intézkedését sérelmesnek tartom, mely az alispánnak és főszolgabírónak megadja a jogot, hogy a kis-és nagyközségekben annyiszor, a mennyiszer minden felebbezésnek kizárásával rendbüntetést alkalmazzanak. Habár én helyes intézkedésnek tartom azt, hogy a hanyagság és hivatalbeli engedetlenség megbüntettessék ; de másrészt az igazságossággal összeegyeztethetőnek nem tartom azt, hogy a kiszabott rendbírság ellenében még csak igazolásnak se legyen helye és igy a községi jegyző hivatalbeli engedetlenség és hanyagság czímén kiszolgáltatva legyen nem csak a főszolgabíró önkényének, hanem sokszor oly tényért is bűnhődjék, mely a hivatalbeli személyzet elégtelensége folytán is előálihatott. Ha tehát ezen rendbírság kiszabása a fegyelmi eljárás mellőzhetlen eszközéül tekintetik, akkor én e 105. §-t akként vélem kiegészítendőnek, hogy a kiszabott rendbüntetés ellen utólagos igazolásnak legyen helye. Ennélfogva, ha Sághy Gyula t. képviselőtársam módosítása el nem fogadtatnék, azt indítványozom, hogy új pontul vétessék fel, hogy „A