Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-228
266 228. országos ülés április 14. 1886. Grünwald Béla: T. ház! Én az általános vitában bőven indokoltam azt, hogy miért tartom igazságtalannak a 4. §. utolsó bekezdésének azt az intézkedését, hogy a felfüggesztett tisztviselő, a segéd- és kezelő- személyzet tagjai csak akkor kapja meg fizetésének "visszatartott részét, ha teljesen felmentetik. Á t. ministerelnök ur felelvén nekem azon érvekre, melyeket e tekintetben felhoztam, azt mondotta, hogy nemcsak a tisztviselők érdekét kell szem előtt tartani, hanem egyszersmind a törvényhatóságok és a községek érdekeit is. Ezen érdekek alatt én nem érthettem mást, mint azok financiális érdekeit. Itt, t. ház, végre is tisztába kell jönnünk, hogy financiális kérdésről van-e szó, vagy az igazság kérdéséről, merte kettőt, t. ház. összezavarni még sem szabad. Ha valamit igazságnak ismerünk el, helyezkedjünk arra az álláspontra, tekintet nélkül a financiális következményekre. És itt, t. ház, csakugyan nincs másról szó, mint arról, vájjon igazságtalanság foglaltatik-e e szakaszban. É tekintetben, azt hiszem, hogy nézetkülönbség köztünk nincs s azt hiszem, a t. ministerelnök ur is meg van magában győződve, hogy ezen intézkedés jogi oldalát tekintve és nem financiális oldalát is, az igazságtalanság kétségtelen. Azért én, t. ház, appellálok arra az igazságérzetre, melyet a ministerelnök urnái feltételezek, mert nincs képzelhető oka arra, hogy a tisztviselőt sújtsa és kérem a t. ministerelnök urat, ne ellenezze módosítványomat, melyet nem azért nyújtok be, mintha ambitióm volna módosításokat benyújtani, hanem tisztán azért, mert kötelezve érzem reá magamat az által, hogy igazságtalanságnak is merem el a szakasz intézkedését és ezen igazságtalanság csakis módosítványom elfogadása által szüntethető meg. (Helyeslés balfelöl.) Módosítványom igy hangzik: Az utolsó bekezdésnek ezen három szava „teljesen fölmentetett és" hagyassék ki. (Helyeslés balfélöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: A képviselő ur is hivatkozott arra, hogy az általános vitánál kifejtette indokait; én is hivatkozom rá, hogy kifejtettem ellenindokaimat, de miután ő ezeket csak pénzügyieknek tekintette s azt mondta, hogy a jogérzet, az igazság szempontjából nem lehet módosítványa ellen szólni, bár akkor is jeleztem, ismétlem: igenis, azon szempontból is lehet. Mert mi az eset? Egy tisztviselő felfüggesztetik, ártatlannak találtatik, megkapja fizetését; de annak következtében, hogy feífüggesztetett, fizetésének egy része neki utóbb megadatván, a másik rész bizonyosan annak részére vétetett igénybe, ki az 8 hivatalát időközben ellátta. A tisztviselő tehát hibásnak találtatik, csak nem elbocsátásra méltónak. Ki fizesse már most azt, a ki őt helyettesítette? Ki viselje az anyagi kárt? az-e, a ki hibásnak találtatott, tudniillik a tisztviselő, vagy az a község, mely nem hibázott? Én azt tartom, az igazságérzet nem azt mondja, hogy az ártatlan valljon kárt, hanem az, a ki hibás volt, ha nem is oly nagy mértékben, hogy elbocsáttassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát az igazságérzet szempontjából is ajánlom a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Sághy Gyula; T. ház! A t. ministerelnök ur nagyon hangsúlyozta Grünwald t. képviselőtársam módosításával [szemben, hogy az a jogérzet szempontjából is megtámadható. De a t. ministerelnök urnak iménti okoskodása mégis csak oda tendál, hogy a módosítvány ellen financiális okokból tett kifogást. (Ugy van! lalfelöl.) Mert mi egyéb, mint ezen szempont kiemelése az, midőn a t. ministerelnök ur ugy állítja oda a kérdést, hogy a község vagy törvényhatóság, vagy az állam viselje-e ezen terhet vagy pedig a felfüggesztve volt tisztviselő. Hát nézzük, mire megy itt a t. ministerelnök ur jogérzete és igazságossága, amelynek szempontjából tökéletesen egyedül bírálható el helyesen a kérdés, mint azt Grünwald Béla igen t. barátom kimutatta. Én e tekintetben csak egyet akarok constatálni. Már az általános vitában ki lett mutatva Grünwald Béla t. barátom által és nem czáfoltatott meg, miszerint sokszor megtörténhetik, hogy az a tisztviselő, a ki súlyosabb vétséget követett el, de felfüggesztve nem lett és csakugyan formailag súlyosabb büntetéssel is illettetett, mégis tényleg enyhébb büntetésben részesül, mint az a tisztviselő, ä ki csekélyebb vétséget követett el, de mert véletlenül felfüggesztve lett, bár formailag csakugyan csekélyebb büntetésnek is vettetik alá, mégis az által, hogy visszatartott fizetését vissza nem kapja, a dolog lényege szerint sokkal súlyosabban bűnhődik, mint a másik, a ki sokkal súlyosabb vétséget követett el. Méltán kérdem tehát a t. házat, hol rejlik itt a jogérzet és az igazságosság kielégítése. (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Én tehát a magam részéről hozzájárulok t. barátom Grünwald módosítványához. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom, A 4. §-hoz az előadó ur azon módosítványt adta be, hogy annak első bekezdésében a harmadik sorban előforduló ezen szó: „felfüggesztethetik" hagyassék ki és helyébe tétessék a „felfüggeszthető". Azt hiszem, a ház elfogadja a a módosítást. (Helyeslés.) A 2., 3., 4. és 5. bekezdések meg nem támadtatván, kijelenthetem, hogy változatlanul elfogadtattak. Az utolsó bekezdéshez Grünwald Béla képviselő ur azt a módosítványt adta be, hogy annak második sorából e szavak: „terjesen felmentett és"
