Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-228

256 228. országos ülés április 14. 18S6. oly inkézkedésekkel áll kapcsolatban, melyek a tisztviselőt visszás helyzetbe hozhatják. Mert fentartván az 1876 : VI. törvényezikkben szabályozott hatósági szervezet s e mellett még meg lévén változtatva a főispán eddigi állása és hatásköre az állami és közszolgálati érdek érvényesülése helyett, fentartatik, sőt fokoztatik a párturalom túlzott befolyása. Mert az intézkedő hatalom kezében összpontosul a hatalom, a vizsgálatot rendelő egyszersmind vizsgál is, a vizsgálatra sem a tisztviselőnek, sem a magánfélnek nincs kellő befolyása, a közvádlótól függ az illetékesség meghatározása, mellőztetnek az alapos ítélethozatal feltételei s a bíróság elnöke felebbezésre is jogosult. Hiányzik tehát a helyes és igazságos eljárás minden biztosítéka. Ezekkel szemben teljesen határtalan maradván és önmagában semmi garantiát nem nyújtván azon elv, hogy a fegyelmi eljárás a közigazgatás keretébe illesztetik, határozza el a ház, hogy a 258. számú jelentéssel előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el s utasítja a kormányt, hogy a fennebb kiemelt elveknek megfelelő s egyszersmind a községi tisztviselőkre kiterjedő egységes törvényjavaslatot terjeszszen elő. Győry Elek, Szederkényi Nándor, Irányi Dániel, Justh Gyula, Tors Kálmán, Grünwald Béla, Madarász József. Ernuszt Kelemen, Hevessy Bertalan^ gró Apponyi Albert, Horánszky Nándor, Lázár Ádám, Orbán Balázs, Guláesy Gyula, Sághy Gyula, Horváth Lajos, Helfy Ignácz, Lukács Gyula." GrÜnwald Béla: {Halljuk! Hallju'h!) T. ház! Ha az a hallgatás, melyet e fontos törvényjavaslat tárgj^ilása alkalmával a túloldalon tapasztalunk, azt jelenti, hogy igen nehéz feladat e törvényjavaslatot védeni és nevezetesen igen nehéz feladat azon valóban szakszerű fejtegetések után, melyeket Győry Elek t. barátom szakszerűség szempontjából oly jeles beszédjében hallottunk: akkor a hallgatás a legnagyobb elismerést érdemel, {Tetszés a baloldalon.) Mert, t. ház, a törvényjavaslat alapfelfogása és szerkezete annyira téves, hogy apró módosításokkal e törvényjavaslatot javítani lehetetlen és habár tán megtörténhetik, hogy részünkről is fognak tétetni a részletes tárgyalás alkalmával egyes módosítások: ezekkel legfelebb a legszembetűnőbb hiányokat vagy igazságtalanságokat lehet megszüntetni, de egy fegyelmi törvényt, mely a fegyelmi eljárást megfelelően szabályozná, e felfogás alapján szervezni nem lehet. Igen helyesen jegyezte meg Győry Elek t. barátom, hogy e fegyelmi eljárásban nincsenek meg a részrehajlatlanság és elfogulatlanság biztosítékai. Én egy szóval akként jellemezném az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hogy nem lengi át az igazságosság szelleme, (Helyeslés a baloldalon.) az a szellem, mely igenis törekszik arra, hogy a bűnöst vagy mulasztót büntetéssel sújtsa, de borzad attól a gondolattól, hogy ártatlant büntessen vagy ártatlannak okozzon anyagi kárt vagy jó hírnevében veszteséget és keres minden biztosítékot, mely arra szükséges, hogy az igazság kiderüljön és az igazságos ítélet garantiái meg legyenek az eljárásban. Árra nézve, t. ház, hogy a fegyelmi eljárás legyen szigorú, hogy a kormánynak megadassák minden eszköz, hogy a hivatalos organismuson belül az egyes közegeket kötelességük teljesítésére szoríthassa, hogy meg legyen adva az a lehetőség, hogy a hivatalos organismust az oda nem való, vagy annak czéljaival ellentétben álló elemektől megtisztíthassa; arra nézve közöttünk vélemény különbség nincs. De e ezél magában foglalj'a a fegyelmi hatalom korlátait is. Minden eszközt rendelkezésére bocsátunk a kormánynak, a mi e czél elérésére szükséges, de egy szemernyivel sem többet, mert a mi ezen túl megy, már a hatósági organismus megrontására vezet. Az állam érdeke azt követeli, t. ház, hogy a tisztviselő teljesítse kötelességét. Hát mi a tisztviselő kötelessége? Az, hogy egész maga tartása, egész működése, megfeleljen hivatásának. És mi a tisztviselő hivatása? A tisztviselő hivatása az, hogy végrehajtója legyen a törvénynek, képviselője legyen a közérdeknek. És e czélból az állam egy bizonyos magaslatra helyezte őt a többi közönséges halandók fölé és felruházta őt azzal a joggal, hogy ő képezze a személyes és hatalmi érdekek dulakodásai és küzdelmei közt azt a szilárd pontot, melyen a törvény végrehajtása és a közérdek hatályos képviselete nyugszik. (Igás! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De, t. ház, midőn azt követeljük tőle, hogy ezen hivatását teljesítse, akkor biztosítani kell számára mindazt, a mi arra szükséges, hogy meg legyen benne a kellő erkölcsi önérzet és önállóság arra, hogy ezen hivatását teljesíthesse. Meg kell őt óvni minden befolyástól, minden veszélytől, mely erre a nagy czélra irányzott tevékenységben megingathatná. (Élénk helyeslés a baloldalon.) És neki önérzetét nem abból kell merítenie, hogy ő parancsoló urnak van a többi fölé helyezve, hanem abból,hogy '6 a törvényt szolgálja, azt jelenti rá nézve, hogy senkinek és semmiféle személyes vagy hatalmi érdeknek se szolgáljon és hogy ily szolgálatot tőle nem is követelhet senki. (Elérik helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezért, t. ház, gondoskodni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás igazságos legyen, hogy meg-