Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-228
242 228. oncAges filét Április 14. 18ífi. és az én meggyőződésem is az, hogy mindaddig, mig ezen áj 800 ezer forintnyi beruházásra nézve a házhoz előzetesen törvényjavaslat be nem nyujtatik, addig ezen kérdést a pénzügyi bizottság nem tárgyalhatja, mert hozzá utasítva nincs. (Ugy van! balfelől.) Tisztelettel kérem tehát én is a t. elnök urat, hogy e tekintetben álláspontját a házszabályok rendelkezése iránt jelezni és ez irányban intézkedni méltóztassék. (Élénk helyeslés balfelől.) Rakovszky István: T. ház! Legyen szabad némileg hozzájárulnom a kérdés tisztázásához és felemlítenem azon körülményeket, a melyekre nézve Ernuszt Kelemen t. képviselőtársam nézetem szerint tévedésben van. (Ralijuk!) Először is nem a 302. számú törvényjavaslatról és nem 19 millió egynehány forint fedezetről van szó, hanem a 299. számú törvényjavaslatról, melyben a közmunka- és közlekedésügyi minister ur póthitel alakjában kér 4 millió 75 ezer forintot. (Közbeszólások -. Mindegy!) Az nem mindegy; mert lényeges különbség van azon törvényjavaslat között, a mely a fedezetről intézkedik és aközött, a mely póthitel engedélyezését tartalmazza. A kérdéses törvényjavaslat az 1885. évi költségvetéshez szükséges póthitelről szól s tételenként elősorolja az egyes összegeket, melyek e czímen szükségeltetnek. Midőnetörvényjavaslat a bizottsághoz utasíttatott, egyúttal a bizottság kötelességévé tétetett, nogy az egyes tételek helyességét megvizsgálja. Ezen tételek helyesbítésére vonatkozik a közmunka- és közlekedésügyi ministernek a bizottság előtt tett jelentése. Ha most arról volna szó, hogy a pénzügyi bizottság etőtt egy újabb törvényjavaslat vagy oly tárgy fekszik, a mely újabb törvényjavaslatot igényel és ez adatik be rövid úton a pénzügyi bizottságnak, akkor tökéletesen igaza volna a képviselő urnak, akkor az eset analóg volna azzal, melyet a véderő bizottságra vonatkozólag méltóztatott felhozni s akkor én is azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottság szintén egyhangúlag kimondta volna, hogy ily újabb törvényjavaslatot, vagy ahhoz hasonló külön jelentést előzetes utasítás nélkül tárgyalás alá nem vesz. A tény azonban nem ez volt, hanem az, hogy a törvényjavaslatban foglalt egyes tételek megváltoztatásáról van szó. Vagyis például azt mondja a törvényjavaslat: az eddigi kiszámítások szerint a) tétel alatt szükség van még 308,000 frtra ezen és ezen czímen, a minister pedig kötelességszerűen bejelenti a pénzügyi bizottságnak, mint a mely az egyes tételek valóságos állapotát megállapítani és megvizsgálni hivatva van, hogy ez a tétel az időközben megejtett számítások szerint 308,000 frt helyett 350,000 forintra lesz fölemelendő, ha csakugyan meg akarunk felelni azon szükségnek, melyre ez összeg kéretik. Ép igy a pénz- 1 ügyi bizottságnak jogában, sőt kötelességében áll megfordítva is minden tételnél vizsgálni, vájjon a törvényjavaslatban felvett összegek teljes mértékben szükségesek-e és nem volna-e elegendő kevesebbnek engedélyezése; és alig hiszem t. ház, hogy a házszabályok, vagy bármi alkotmányos szabályoknak megsértése lenne az, ha a pénzügyi bizottság kimondaná, hogy nem 4 millió 75 ezer forintnak engedélyezését véli helyesnek, hanem a reetificált adatok szerint csak 3 millió 75 ezer forintot javasol. Tehát valamint egy részről a pénzügyi bizottságnak jogában és kötelességében áll megállapítani, vájjon a kivánt és engedélyeztetni kért összegek megfelelnek e a valóságnak.ép u y jogában és kötelességében áll megfordítva is kutatni és vizsgálni, vájjon elegendő-e a kért fedezet, illetőleg póthitel azon czélra, azon szükségletre, melylye! az a törvényjav aslnth&rimdokoltSítik.(Hdyeslésjobbfel()l.) Horánszky t. képviselő ur azt mondja, hogy itt áj beruházásokról van szó és összehasonlítja ezt a költségvetés tételeivel, melyekre a minister ur mint praecedensre hivatkozott. Én, t. ház, először is magát a hivatkozást és a képviselő ur által ebből kivont eonsequentiát nem helyeslem; mert meggyőződésem szerint a költségvetés, midőn a pénzügyi bizottsághoz utasittatik, szintén ugyanazon elbírálás alá esik, melyet előbb jeleztem és ha a bizottság arról győződik meg, hogy valamely tétellel kapcsolatosan nagyobb összegre van szükség, igenis megtette a t. háznak és megtenni jogában és kötelességében áll azon javaslatot, hogy nagyobb összeg szavaztassák meg, (Ugy van! jóbbfelöl) sőt ha valamely tétellel kapcsolatosan új beruházásra van szükség, kötelessége javaslatba hozni, hogy a dolog természetének, czélszerűségének,hasznosságának megfelelőleg újabb beruházások vagy ellenkezőleg ezekben megtakarítás és törlések eszközöltessenek. A fenforgó esetben pedig tényleg a törvényjavaslatban foglalt egyes tételeknek a megnagyobbításáról van szó, csupán egy tétel van, (Halljuk! Halljuk! balfelöl) azon 800,000 forintban, a melyet a közlekedésügyi minister ur bejelentett a pénzügyi bizottságnak, a mely tétel, mint ilyen, külön a törvényjavaslatban nincsen, de benn van a költségvetésben, a törvényjavaslat pedig szól az 1885-iki költségvetéshez szükséges póthitelekről, tehát mindaz, a mi az 1885-iki költségvetéssel kapcsolatosan, mint póthitel szükségessé válik, ezen törvényjavaslat keretébe tartozik és mint ilyen a pénzügyi bizottság által megbírálható. (Helyeslés jobbfelöl.) Végül pedig legyen szabad azon egyéni nézetemet kifejeznem, hogy azon aggodalom, a melyet a t. képviselő urak felhoztak, ma legalább is idő előtti. A pénzügyi bizottság még ezen törvényjavaslatot nem intézte el, a pénzügyi bizottság még az iránt nem határozott, hogy akár az