Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-225
206 225. orggágos ülés ápri.is 10. 1&5Ö. bemutatva fel is olvasni. (Közbeszólások a baloldalról: Kérjük!) Egyike a felmerült tapasztalatoknak, t. ház, az, hogy a választóktól részint akkor, midőn az összeíró küldöttségek elé jönnek, a végből, hogy magukat választókul beírassák, vagy beíratni kérjék, részint pedig mikor felszólamlanak az illetők részéről bizonylatok kívántatván, ezekre ;őlük a hatóságok által bélyegek követeitelnek. Egy végzés van a kezeim közt, hol az össze,irás alkalmával tömegesen jelentkező választóktól a községi elöljárók egyenkint 50 krajezáros bélyeget követeltek és vettek azért, hogy a bizonylatot számukra kiállítsák és azzal a küldöttség előtt választói jogosultságukat igazolhassák. (Közbeszólás a jobboldalról.) T. képviselőtársam Kovách Lászlónak ezen dolog ugy látszik nem tetszik, de szerintem, midőn a beiratkozóktól választói jog igazolására követelte-ik ilyesmi, az annál helytelenebb, mert ha inéi tóztatnak ezen kívánalomnak anyagi liorderejét fontolóra venni, (Elénk félkiáltások a baloldalon: Igaz! Ugy van!) bizonyára azt fogják tapasztalni, hogy igen sokan készebbek választói jogosultságukról lemondani, semhogy ily törvénytelen kívánalomnak megfeleljenek. {Igás! Ugy van! a baloldalon.) Méltóztassék tehát az ily dolgok felett nem mosolyogni, hanem inkább legyen kegyes nekem igazat adni és segíteni, hogy a választói jog a törvény értelmében lehetőleg megóvható legyen. (Zajos helyeslés a baloldalon.) De még sajátságosabb tapasztalat merült fel egy más irányban, (Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy a választási jogosultság alapját képező adónemek mindenike évenkint csak akkor van kivetve, midiin már a választók összeírására törvény szerint kiszabott határidő javában folyik vagy pláne lejárt. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) A kereseti és tőke kamatadó kivetése, mely a választói jogosultságnak egyik alapját képezi azon választó-kerületben, hol a szóban forgó esetek a szintén kezemnél lévő adatok szerint felmerültek a múlt évben, jogérvényesen csak augusztus hónap végén lett befejezve. Miután pedig a törvény azt rendeli, hogy a névjegyzékek kiigazításánál az azon évi adó vétessék alapul, melyben a kiigazítás folyik, előfordult azon ei:-ot,hogy midőn a választók az összeírásra jelentkeztek és megkívántatott tőlük az, hogy a rájuk kirótt adót igazolják, hogy abból a küldöttség megítélhesse, hogy választói jogosultsággal birnak-e vagy sem? ezt igazolni nem tudták és midőn az illetők azt adták okul, hogy adójuk kiróva, elkönyvelve, adókönyvecskéjükbe bevezetve nincsen, a küldöttség által a törvényre hivatkozva, tömegesen visszautasítottak. Már most, ha a pénzügyi administratio nem képes keresztülvinni azt, hogy az adókivetések az év azon részében, midőn a névjegyzékek kiigazítása kezdetét veszi, befejezve legyenek s igy az illető választók azon helyzetbe jöjjenek, hogy választói jogosultságukat igazolhassák, akkor ha másként nem, törvényhozási utón kell intézkedni, hogy a bajon segítve legyen és az országnak nagy részében, különösen pedig a rendezett és szabad királyi városokban, hol a kereseti adó nyújtja a legnagyobb contingenst, egész seriese a választóknak önhibájukon kivül jogaiktól meg ne fosztassanak. A törvénynek itt kétségtelenül van hézaga, de tudom — mert már akkor e háznak tagja voltam — hogy akkor azon feltevés vezette a törvény alkotóit, hogy május havában az adó már kivetve és elkönyvelve lesz, a mi most nem történik. Ha tehát a kormány adrainistrativ utón nem képes előidézni azt, hogy a választók önhibájukon kivül törvényes jogaiktól az adókivetések késedelmezése miatt meg ne fosztassanak, akkor adójog minden esetre megérdemel egy novellaris intézkedést, hogy igy ne hozassanak a választók azon helyzetbe, hogy — különben a eensust teljes mértékben birván — választói jogosultságuktól elessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen két irányban, a melyeknek, azt hiszem, mindketteje igazságos és törvényes, (H lyeslés a baloldalon.) kívántam a figyelmet felhívni és e czélból interpellatiót intézni a t. kormányhoz, kérvén, hogy azt a belügyminister urnak kiadni és hogy őazt mielőbb válaszadásra méltatni szíveskedjék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni az interpellatió. Szathmáry György jegyző (olvassa). Interpellatió a belügyminister úrhoz : 1. Szándékozik-e a minister ur intézkedni az iránt, hogy a választói jog igazolhatására szükséges bizonylatok, jelesen az adófőkönyvi, földadó telekkönyvi — kataster — és hiteltelekkönyvi kivonatokmind a névjegyzékbe leendő felvétel, mind a jogosulatlanok kitörültethetése érdekében bélyegmentesen és az illetők szóbeli kérelmére akadálytalanul és késedelem nélkül kiszolgáltassanak ? 2. Szándékozik-e a minister ur, szükség esetén a pénzügy minister úrral egyetértőleg oly administratio, esetleg törvényhozási intézkedéseket tenni illetőleg javasolni, hogy a választói jog alapjául szolgáló adónemek az összeíró küldöttségek munkálatainak megkezdése alkalmával oly állapotban legyenek, hogy a választói jog megállapítása akadálytalanul megtörténhessék ? 3. Egyáltalában miként vél a minister ur az e tekintetben mutatkozó bajokon a választók jogainak megóvása érdekében segíteni ? V. Kovách László: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. ház engedelmével bátor leszek pár szóval reflectálni Horánszky Nándor t, képviselő urnak
