Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-223
IgQ '223. ország*- < erre vonatkozólag indokaimat. (Halljuk!) A t.képviselő nr egyik felhozott czélzata, a melyet igen respectálok az, hogy a jegyzők pontosabban kapják fizetéseiket, [mint mondotta negyedévenként, ngy mint a megyei tisztviselők. Megjegyzem mellesleg, hogy tudomásom szerint ezek havonként kapják fizetésüket, (Felkiáltások: Nem mindenütt!) de hisz ez mindegy. Hanem azt kívánja kimondatni a t. képviselő ur, hogy valamint a közmunkapénzt ngy ezt is hajtsa be és fizesse a megye, vagy mondassék ki, hogy a községi pótadókból mindenekelőtt vonassék le a körjegyzők fizetése. T. ház, ez egyfelől nem igen lehetséges, másfelől igen szomorú sorsot készítene a t. képviselő ur nemes szándékával ellentétben a jegyzőknek, mert bizony ezek a közmnnkapénzek nem hajtatnak be negyedévenkint, nem is szólva a havonkénti fizetésről. Aztán a pótadót ki hajtja be? Ugy a pótadót, mint a közmunkapénzt behajtja az a jegyző, a kinek fizetéséről itt szó van. Bizonyára sajnálandó volna annak a szegény jegyzőnek a sorsa, mikor a közmunkaváltságot, vagy apótadót behajtja, mert minden ember azt mondaná: azért nyúz, hogy a maga zsebét rakja tele! (Igás! Igaz! a jobboldalon.) Igen megköszönném, ha jegyző volnék a képviselő urnak ezen jótékonyságát. Tovább menve a képviselő ur fel akarja emelni a jegyzők fizetését 400 forintról 500 forintra. T. ház! Ez egy oly czélzat, melyet bizony szívesen támogatnék, ha lehetőnek tartanám. De méltóztassanak megengedni, nem lehet községeink egy részét e czímen nagyobb teherrel terhelni. Adatokkal szolgálhatok, melyek bizonyítják, hogy mindenütt, még az 1870-ben megállapított minimum sem volt elérhető. Mert a körjegyzői kerületeket kiebb tágítani, mint vannak, teljesen lehes április S. 1886 tétlen. Mármost is az administratiónak egyik baja, hogy a község szegénysége miatt nagyon is nagy körök vannak némely vármegyében, ugy hogy a legjobb szándék mellett is egy ember ott a teendőknek kellően megfelelni alig képes. Ez volna az egyik módja a képviselő urnak. Továbbá azt kívánja, hogy a hol ez nem lehet, az állam járuljon hozzá. Ez igen szép, de ki és mi az az állam ? Miből fizet az állam ? Bizonyára abból az adóból, melyet a polgárok fizetnek. Azt mondani: ha nem terhelhetjük a polgárokat, terheljük meg az államot, ez azt teszi, hogy előbb hajtsa be az állam, azután pedig fizesse ki. Engedelmet kérek, az államot oly önálló valaminek tekinteni, a melynek vannak ide fordítható költségei, a nélkül, hogy azok a polgárokra visszaessenek, nem lehet. De van egy, a mihez fentartom magamnak, hogy még hozzászólhassak és a miben hiszem, hogy lehet tovább menni. Ez pedig azon maximum, a meddig ott, a hol ezt a községi viszonyok engedik, a törvényhatóság a jegyzői fizetést javíthatja, mert szerintem is óhajtandó, hogy ott, a hol ezt a községek szükkeblűségből nem teszik — pedig lehetnek ilyen esetek is — a jegyzői fizetést a törvényhatóságok útján lehessen emelni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ellenben a kötelezett minimumot magasabbra tenni lehetetlennek tartom. Ezeket kívántam most csak röviden elmondani, kérvén, hogy a t. ház a beadott határozati javaslatot elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök l Az idő előrehaladván, a tanácskozás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére halasztatik. Ezzel az ülést bezárom, (Az ülés végződik délután 2 óra 15 perczkor.)
