Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-223

160 223. országos üléfs április 8. 1886. embert is olyant, a ki azon község érdekében a bírói tisztet jobban teljesíti, mintha egy azon vi­szonyokkal nem ismerős akár jogi doetori diplo­mával biró egyén volna helyén. (Élénk helyeslés jobbfdől.) Én tehát, kérem a t. házat, hogy a 62. §-t, esetleg a beadott stylaris módosítással elfogadni és a beadott határozati javaslatot mellőzni méltóz­tassék. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. Petrich Ferencz képviselő ur határozati javaslatot adott be az iránt, hogy az egész fejezet a bizottsághoz utasittassék vissza azzal, hogy az abban foglalt intézkedé­seket a határozati javaslatban megjelölt elvek alapján dolgozza át és szövegezze újra. A kérdés tehát az lesz, elfogadja-e a t ház Petrich kép­viselő ur határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Nem!) Méltóztassanak tehát azok, kik elfogadják felällani. (Megtörténik.) Ennélfogva kijelentem, hogy a beadott határozati javaslat nem fogadta­tott el. Már most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 62. §-t Beöthy Algernon képviselő ur stylaris módosítványával elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennél­fogva kijelentem, hogy a 62. §. Beöthy képviselő mr módosításával fogadtatott el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 63. §4). Sztojacskovics Sándor: E szakasz első bekezdésében, ott a hol a nagyközségek elöl­járói névszerint felsoroltatnak, a jegyzők is fel­emlittetnek még pedig ily hozzátétellel: „illetőleg jegyzők". Nehogy e kifejezés „illetőleg jegyzőkből" oly magyarázatra adjon alkalmat, hogy jegyzők alatt segédjegyzők is értetnek : bátor vagyok azt indítványozni, hogy e szó után „illetőleg" tétessék „rendes községi". A második bekezdésre nézve is van módo­sításom. E bekezdés szerint ugyanis az elöljáró­kat a tanács tagjai képezik és a tanács tagjai közé soroltatnak a következők : „polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, ren­des fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztár nok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök s a község által a helyi igények szerint rendszeresített más tisztviselők". A törvényjavaslat határozmánya szerint, a tanács, mely a városokban közigazgatási ügyek­ben első fórumként határoz, nem csupán a magas állásuknál fogva erre hivatott tisztviselőkből, hanem a jelenleg alkalmazásban levő és a község által a helyi igényekhez képest még ezentúl is rendszeresítendő valamennyi tisztviselőből állana, tehát olyanokból is, a kik egyrészt tiszti állásuk­nál fogva és a kellő képzettség hiánya miatt nem alkalmasak a tanácsi tagságra; másrészt pedig tulaj dónképeni ügykörükhöz tartozó hivatalos teendőkkel folyton el lévén foglalva, csakis a köz­szolgálat hátrányára vehetnének részt a tanács, mint közigazgatási hatóság által intézendő ügyek tárgyalásában. E körülmény indító okul szolgált arra, hogy igen sok rendezett tanácsú városnál, jelesen pedig azoknál, melyek törvényhatósági joggal birtak, de az 1876 : XX. törvényczikk által a rendezett tanácsi! városok sorába helyezett 47 rendezett tanácsú városnál, valamint a volt Királyföldön levő hét városnál is az a gyakorlat állott be,hogy a tanácsban csak a főbb tisztviselők birnak szava­zati joggal, azaz a pol.-ármester, a rendőrkapitány. a tanácsnokok, a főjegyző és a főügyész. Ehhez képest a tanács tulaj donképen csak e tisztviselőkből áll, daczára annak, hogy a fenálló községi törvény másként rendelkezik, mely rendelkezés, mint lát­juk,?, jelen törvényjavaslatba is fölvétetett. T. ház! Minthogy ez gyakorlatban a rendezett tanácsú városok legtöbbjében igy van és ez sze­rény nézetem szerint jobban megfelel a tanács, mint közigazgatási hatóság hivatásának, mint a hogy a törvényjavaslat contemplálja, most a leg­jobb alkalom nyílik arra, hogy a közszolgálat érdekében és czél-zerííség szempontjából tényleg bevett eddigi gyakorlat törvény által is szentesí­tést nyerjen, illetőleg, hogy a községi törvénynek e részben eddig tapasztalt hiánya pótoltassék. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy ezen szakasz második bekezdésének első sorából ezen szavak „a tanács tagjai", továbbá ezen sző „tudniillik" hagyásának ki; a bekezdés végsorai pedig következő toldalékkal láttassanak el : „a tanács pedig áll a polgármesterből, mint elnökből, a rendőrkapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőbői és főügyészből, mint tagokból". Ezen módosítványomat ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslések.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa a mó­dositványt). Mocsáry Lajos: T. ház! Hozzájárulok előt­tem szólott Sztojacskovics t.[képviselőtársamnak a második bekezdéshez tett módosításához. Magamnak pedig az első bekezdésre volna egy alázatos észrevételem. (Halljuk !) Az mondatik az első bekezdésben: a községi elöljáróság áll: kisközségekben: a bíróból és helyetteséből — másod-vagy törvény­bíróból —- legalább 2 tanácsbeliből — esküdt, hites — a körjegyzőből, a körgyámbóí és a körorvosból ott, a hol a helyi körülmények azt kívánatossá te szik, a másodbirói és a második tanácsbeli —esküdt hites — állomások az illető törvényhatóság bele egyezésével megszüntethetők; nagyközségekben a bíróból és helyetteséből - másod- vagy törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom