Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

222. országos ülés április 7. 1886. 135 továbbá, a ki fegyházra vagy börtönre vagy három hónapot meghaladó fogházra vagy államfogházra, avagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll, végre, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejííleg elítélve volt*. Ezen kivül, t. ház, e szakaszt még egy új bekezkéssel is óhajtanám megtoldani. Ezt éne?) pontként kívánom felvétetni. E szakaszban ugyanis nincs felemlítve, hogy a névjegyzékbe nem vehető fel, a ki csőd alatt áll. Már pedig e törvény későbbi szakasza szerint a csőd alatt álló választó joggal sem bir s minthogy nekünk attól, a ki mint képviselő akar szerepelni, sokkal nagyobb qualifícatiót kell kívánnunk, azt hiszem, hogy e szakasz a következő megtoldással volna kiegészítendő (olvassa): „d) A ki csőd alatt áll".(Helyeslés jobbfélóT.) Mindezek alapján kérem a t. házat, hogy módosítványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Szathmáry György jegyző (olvassa a beadott módositványt). Horánszky Nándor: T. ház! Én a beadott módosítványok mindkettejéhez szívesen hozzájárulok különösen Schmidt ^Gyula képviselő ur módosítványához, mert az a városok értelmi niveauját kétségtelenül emeli, a mi csak óhajtandó. Hasonlókép hozzájárulok a másik módosítványhoz is, a mely megfelel a ház által hasonló kérdésekben eddig követett megállapodásoknak s a dolog természetéből folyik, hogy itt is egyöntetűvé kell tenni a törvény rendelkezéseit az esetleges disqualificatiókra vonatkozólag. De részemről óhajtanék még e szakaszhoz egy új pontot hozzátenni: még pedig némileg más szövegezésben ugyanazt, mely a régi törvényből kihagyatott. Kihagyatott ugyanis azon rendelkezés, hogy disqualificáíva van az is, a ki a község javait haszonbérli, vagy a községgel más szerződéses viszonyban van. A törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál már hasonló indítvány tétetett, de akkor a ház azt elejtette. Minthogy azonban felfogásom szerint, lényeges különbség van a tör vényhatóság és a város között, annyiban, a menynyiben a városokra vonatkozólag különös érdekkel bir a városi vagyon kezelése és az azzal kapcsolatos, minden néven nevezendő kérdés: azt gondolom, hogy itt nagyon is indicált az, hogy a képviseletbe oly egyén ne jusson be, a ki a községgel üzleti természetű állandó szerződési összeköttetésben van. Ennyiben óhajtanám szabatosítani a régi törvény rendelkezését. Teszem ezt főkép azon oknál fogva, mert a gyakorlat megmutatta, hogy sok helyütt a városokban, még a fővárost sem véve ki, a városi képviseletben kifejlődő collegialis viszonyból kifolyólag oly kérdések, melyek a város anyagi érdekeit illetik, nem mindig azzal a kellő objeetivitással vétetnek tanácskozás alá, a minővel felfogásom szeriut szükséges, E szempontból óhajtanám a régi törvény idevágó rendelkezését szabatosan formulázni és kifejezni azt, hogy a szerződéses viszony üzleti természetű legyen. Ezért e szakaszhoz egy új pontot ajánlok, mely ha a beadott két módosítvány elfogadtatik, #pont volna és ekkép szólana: „a ki a község közjavadalmait bérli, vagy a községgel állandó vagy tartós üzleti viszonyban áll". (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én a Horánszky képviselő ur módosítványával szemben csak ugyanarra hivatkozhatom, a mire, mint ő maga is említé, hivatkoztam akkor, midőn a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyaltatott, a mennyiben vannak városi törvényhatóságok, melyeknél azon nagy vagyonok épen ugy meg vannak, mint meg vannak a rendezett tanácsú városoknál és itt egész határozottsággal merek ismét hivatkozni arra, hogy a városi törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok részéről a legtöbb felszólalás épen amiatt történt, hogy azon odavetett szakasz következtében egyes városoknak, vagy községeknek épen legértelmesebb polgárai voltak vagy a közügyekben való részvételből kizárva, vagy a város volt vagyonának értékesítéséből elzárva, a mi az illető községeknek és városoknak ugy az egyik, mint a másik tekintetben kárára vált. Épen ezen számtalan helyről érkezett panaszok és beigazolt bajok miatt proponálja ezen törvényjavaslat itt és ajánltatott, hogy azok ki ne zárassanak; de igenis zárassanak ki, miként ama törvényjavaslatban is mondatik, az oly természetű ügyek tárgyalásából, melyeknél ezen viszonynál fogva érdekelve lehetnek. {Helyeslés a jobboldalon.) Én igen kérem a t. házat, hogy valamint a törvényhatóságokról szóló törvényj avaslatn;'d történt, ugy itt is e szakaszt ugy méltóztassanak elfogadni, a mint az ezen szempontból javasolva van. (Helyeslés a jobboldalon.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! Eészemről kijelentem, hogy hozzájárulok Schmidt Gyula t. képviselőtársam módosítványához azon oknál fogva, mivel az általa javaslatba hozott megszorítás csak a rendezett tanácsú városok virilisait érinti. Valamint hozzájárulok a Gáli József képviselő ur módosításához is s az általa előterjesztett beható indo •> olás után, csak azt kívánom megj egyezni, hogy az általa tett módosítás ugyanazon szöveggel már a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslatnál elfogadtatott s ennélfogva kérem, hogy az egyöntetűség kedvéért, méltóztassék a t. ház itt is elfogadni. (Helyeslés.) Azonban a Horánszky Nándor t. képviselő ur módosításához nem járulok, még pedig ugyanazon