Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-216
8 216. országos älós márczius 30. 1886. nél fogva ngy fogja gyakorolhatni, hogy a ministernek újabb intézkedést tenni nem leend szükséges. Bővebb indokolásba nem bocsátkozva, bátor vagyok ezen szakasz második bekezdésének módosítására a következő indítványt előterjeszteni (olvassa): „Ezen szakasz második bekezdése helyett teendő: A jelöltek névsorát az 1883 : I. törvényczikk korlátai közt s tekintettel az 1868 : XLIV. törvényczikk határozmányaira is, a kijelölő választmány állítja össze, a mely áll a főispánból, mint elnökből és a közgyűlés által választott hat bizottsági tagból. Egyenlő szavazatnál az elnök dönt". A 3. és 4-ik bekezdés változatlanul marad. Midőn ezen módosítvány elfogadását tisztelettel ajánlom, az előttem szóltaknak csak annyit vagyok bátor röviden megjegyezni, hogy azon érvek, a melyeket ezen szakasznak általam tervezett módosítása ellen előterjesztettek, a választási rendszerre nézve gyökeres módosítást nem foglalnak magukban. Én, t. hás, sokkal czélszerübbnek találtam volna azt, hogyha a mit beszédjükben általában hangsúlyoztak, azt módosítvány alakjában terjesztették volna be. Nem kétkedem azonban abban, hogy a t. képviselő urak, egyik vagy másik módosítvány elejtésével, a szavazás alkalmával módosítványomat, mely a szabad választás elvének leginkább megfelel, támogatni fogják. (Helyeslés a, szélső balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Minthogy már három módosítvány is adatott be, azt hiszem, idején lesz, hogy lehető rövidséggel ezen módosítványokról nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Mindenek előtt megjegyzem, hogy annak sem én nem vagyok az oka, sem pedig az 1870-ik évi XLII. törvényczikk, sem a jelen javaslat, hog)'' mindenben, a mi egyáltalán nem is érinti a nemzetiségi kérdéseket, egyes képviselő urak nemzetiségi üldözést fedeznek fel. Alig lehet indokát annak elképzelni, hogy miért teszik ezt, ha csak nem azért, hogy ők magukat az ezen ügyeket kellőleg nem ismerők, talán a haza határán belül, de az azon kivül lévők által, ok és alap nélkül sajnáltassák. (Ügy van! jobbfelöl.)Különben, a mit azon képviselő ur, a kinek beszédére észrevételem ezen része vonatkozik, arra nézve felhozott, hogy meg kell gondolni, hogy mi lehet abból, ha ezen dispositio megmarad és hogy egy nem alkotmányos kormány ezzel miképen élhet vissza: erre nézve az a megjegyzésem, hogy remélem, hogy ily kormány nem fog következni; de, sajnos, vannak tapasztalataink, hogy mi történik, ha ez bekövetkezik. Ha ez tényleg bekövetkeznék, az a kormány nem nézi a candidationalis szabadságot, (ügy van! jobbfelöl) nem is nézte soha, hanem betölti a hivatalokat olyanokkal, a kikben néha, midőn az alkotmányos kormány erőt akar, ebben a szabadságban veszélyt látnak, de abban azután, hogy hivatalnokoskodjanak, semmi veszélyt sem látnak, (ügy van! jobbfelöl.) Egyébiránt természetes, hogy én a képviselő ur által benyújtott módosítványt, mely a candidatio urává igazában ama három tagot tenné, kit a közgyűlés választ, el nem fogadom. Hasonlókép nem fogadom Lázár képviselő úrét sem ugyanazon okból, mert az megint csak választatni akarja a candidationalis bizottsági tagokat, tehát még nagyobb mértékben egyenesen a közgyűlés kezébe teszi le a candidatiót, a mi ugy jogi hagyományainkkal, mint az állam és az aclministratio érdekeivel ellenkezik. (Ugy van ! a jobboldalon.) Még egy módosítvány adatott be; ahhoz is I kívánok szólni. Mártonffyt. képviselő ur előadására mindenek előtt megjegyzem, hogy ő, midőn a legújabb candidationalis eljárások ellen kifakadt, abban találta a régi eljárás helyességét, hogy rendesen azokat, kik már valamely hivatalban voltak, hacsak valami hibát el nem követtek, candidálták. Szabad legyen ezzel szemben arra nézve, miként állott az utolsó tisztújításnál a dolog, egy pár positiv adatra í hivatkoznom. A legutolsó tisztújításkor, levonva a betöltendő helyekből azon 86 helyet, melyek az új szervezés folytán létesültek, 2217 állomás volt betöltendő. E 2217 állás közül 1735 olyanok által töltetett be, a kik addig is hivatalban voltak. I Ezen kivül a régi tisztviselőkből új" állomásra megválasztatott 300, tehát a 2217-bÖl megválasztatott 2035. Hogy mennyi candidáltatott, azt nem mondhatom meg, de ez a 2035 minden esetre candidáltatott. Ha tehát a többit mind nem is candidálták, ez is csak 182 volna, pedig igen valószínű, hogy ezek egy része is candidáltatott, de meg nem választatott. így tehát azon régi praxistól való helytelen eltérésnek és ennek következtében a visszaélésnek nyomait csakugyan felfedezni nem lehet. Hiszen tudjuk, hogy a megyékI ben a főhivatal, mely az irányt adja, az alispáni hivatal. S a 63 alispán közül 51 helyén maradt s 6 választatott olyan, ki azelőtt megyei szolgálatban nem volt. És még azt is megjegyzem, hogy e 6 között 3 ellenzéki férfiú választatott, 6 pedig olyan választatott, a ki nem volt ugyan alispán, hanem már volt más megyei hivatalban, részint mint főjegyző, részint mint szolgabíró, részint mint árvaszéki elnök; s ezekből is tudomásom szerint 2 ellenzéki. Hogy mint lehessen ekként a candidationalis jogra vonatkozó nagy visszaélést látni; miként lehessen látni azt, hogy azok, kik addig hivatalban voltak, bármiféle párt- vagy isten tudja, miféle szempontból mellőztettek, a magam részéről megérteni nem tudom. Én, t. ház, egyáltalában őszintén bevallottam mindig és bevallom ma is, hogy midőn az 1870:
