Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

124 222. országos ülés április 7. 188C. képviselő ur azon módosítást adta be, hogy annak első sorában előforduló ezen szó helyett „sérelmes" tétessék: „és sérelmesnek vélt"; e szerint tehát a szöveg igy hangzanék: „Egyesek a hatályba lépett és sérelmesnek vélt szabályrendelete'-." stb. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e e szakaszt változatlanul fentartani, a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn és Szederkényi képviselő nr módosítványa elfogadtatik. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa a 30-ik §t). Dárdai Sándor előadó: T. ház! A 30-ik §-hoz van szerencsém azon stylaris módosítást ajánlani, hogy a második sorban e szavak közé: „hozott" és „határozatait" tétessék: „jogerőre emelkedett". Elnök: Szólásra senki sincsen följegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt az előadó ur módosítványával elfogadni igen vagy nem? (Igen!)1£* szerint kijelentem, hogy a szakasz az előadó ur módosításával elfogadtatik és ily irányban fog kiegészitteíni. Szathmáry György jegyző (olvassa a3i-iJc §4 és a IV. fejezet czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Szathmáry György jegyző (olvassa a 32. szakaszt). Enyedi Lukács: T. ház ! A törvényjavaslat 32. §-a a képviselő-testület összealkotásáról szól. Mi ez oldalon, valamint a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslatban nem fogadtuk el a virilismus intézményét a megyei képviseletnél, ugy ezen törvényjavaslatban sem fogunk hozzájánúni ahhoz, hogy a községi képviselet az érdekképviselet alapján rendeztessék, mert mi ezen intézményt az egyenlőség elvével ellentétben állónak tartjuk. De mivel tudom, hogy arra nem lehet "kilátás, hogy ha ily irányú módosítványt nyújtanék be, az el is fogadtassák, a szakasz ezen részének módosítására nem fogok módosítványt benyújtani. E szakasz második bekezdése azon számarányról rendelkezik, a mely szerint a képviselőtestület összealkotandó volna. Erre nézve remélem, hogy a t. többség is engedni fog azon indokoknak, melyek engem a bekezdéshez egy módosítvány előterjesztésére indítanak. Mikor az 1871: XVIII. törvény czikk keletkezett, az ország még nem rendelkezett oly stutistikai adatokkal, melyek alapján szabatosan és pontosan meg lett volna állapítható, hogy a községi képviselet számaránya mily alapra legyen fektetve. Természetes, hogy akkor hozzávetőleges számítások történtek s ezen számítások elégségeseknek tekintetettek arra, hogy a kisközségek képviselőinek száma minimaliter 10 ben, maximaliter 20-ban állapíttassák meg és viszont a nagyközségeknél a minimum 20-ban, a maximum 40-ben állapíttatott meg. Azt hiszem, ha méltóztatik a t. ház figyelembe venni a népszámlálás eredményeit; ha méltóztatik figyelembe venni, hogy ezen szakasz második bekezdésében azon elv van kimondva, hogy a községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, tudniillik minden 100 lélek után egy képviselő számíttatik: akkor méltóztatik belátni, hogy ebből különösen a nagyközségeknél rendkívüli anomáliák fognak származni. A népszámlálás eredményei szerint ugyanis kitűnik, hogy 1235 olyan község van, melynek lélekszáma a 2000-t meghaladja, tudniillik 2—5000 lélekszámmal van 976 község, 5 — 10,000 lélekszámmal van 167 község és 10.000-en fölüli lélekszámmal 92 község. Ezen 92 község között van olyan is, mint például Csaba, melynek 35,000 lakosa van. Már '.pedig azt hiszem, nem lehet helyes, hogy az ilyen község képviselete 40-nél több tagból ne állhasson, hogy annak képviselő-testülete csak olyan nagy legyen, mint egy 2 -3000J lélekkel bíró kisközség képviselete. Hozzájárul ehhez még egy más körülmény is. A nagyközségek lakossága csak részben lakik a községben, tekintélyes része pedig a külterületen lakik; leginkább az iparűzéssel foglalkozó elemek laknak magában a községben, a földmíveléssel foglalkozók pedig a 3—5 mértföldre menő külterületeken laknak. Számos esetből kifolyó tapasztalataim vannak arra, hogy ezen körülmények következtében az osztályok között súrlódások fejlődtek ki, minthogy az iparos osztály magához ragadta a hatalmat, szemben a főldniívelő- osztály lyal, mely szétszórva lakván, nem birt szervezkedni annak daczára, hogy a vagyon nagyobb, kivált pedig legbecsesebb része, a földbirtok az ő kezében volt. Mindezen körülményeknél fogva és mivel módosításomnak elvi jelentősége nincsen, a menynyiben a t. kormánynak ezen törvényjavaslatban kifejezett intentióit nem altér álja és mivel ez a rectificatio tisztán a népszámlálás eredményeinek tekintetbevételén alapul, a következő módosítást ajánlom a 32. §. 3. kikezdéséhez: „A képviselők összes szanm KI sközségekben 10-nél kevesebb, 30-nál több, nagyközségekben 20-nál kevesebb, 100-nál több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet". Nagyon természetesen e korlátokon belül a községek statútumai megalkotásánál a beiügyminister jóváhagyása mellett maguk'állapítjákmegjhány képviselő legyen a képviselő-testületben. Ajánlom e módosítvány elfogadását. (Helyeslés szMsö halfelöl.) 'J