Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

f 22 222. országos ülés április 7. 1886. én is a javaslatot általánosságban elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Mndor: T. báz! Részemről, tekintettel a nagy közönség fontos érdekeire, e törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadom. Azonban ezt azon reményben teszem, hogy a t. pénzügyminisíer ur szíves lesz azon igéretét, a melyre az indokolásban is hivatkozik, beváltani, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy a pénzügyi bíróságnál folyton szaporodó teendők természetszerű csökkenése csak az által következhetik be, ha egyfelől az administrativ szellem változik meg, mely az ott fenforgó bajo kat sokasítja, másfelől, ha a pénzügyi törvények egyszerűsittetnek és ez által eleje vétetik annak, hogy a nagy közönség érdekeinek oltalma tekintetében kénytelen legyen azon jogorvosiatokat igénybe venni, melyek elbírálása czéljából a pénzügyi bíróság megalkottatott. E reményben tehát én is elfogadom a javaslatot. (Helyeslés a baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminisíer: T. ház! Azon indokolás után, melyet a két bizottság előadói előterjesztettek, magának a törvényjavaslatnak indokolásához nincs mit hozzátennem. Csak azt jegyzem meg, hogy a magam részéről elfogadom azon módosítást, melyet a törvényjavaslaton az igazságügyi bizottság tett és melyhez különben már a bizottságban is hozzájárultam. A mi Horánszky t. képviselő ur felszólalását illeti, minden esetre mindazt, a mi az indokolásban elő,van adva és a mire nézve a házban is nyilatkoztam, teljesíteni szándékozom, a mi abból áll, hogy administrativ intézkedések tétessenek az iránt, hogy a már hozott döntvények respectáltassanak és ezek megtartására a pénzügyi alsóbb közegek utasíttassanak* Továbbá a bélyeges illetékügyre vonatkozó előterjesztések, mint erre nézve már nyilatkozni szerencsém volt, szintén be fognak annak idején adatni, a mi által el lesz érhető az, hogy a pénzügyi bíróság teendői apadni fognak és lehetséges lesz a végleges birói létszámot megállapítani. Ezek alapján kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés jobbfeló'l.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve.Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Minthogy pedig a pénzügyminister ur is nyilatkozott már, egyúttal a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem" tehát a t. házat, méltóztatik-e „a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883. évi XLIII. törvényczikk némely határozatainak módosításáról" szóló törvényjavaslatot általánosságban, az igazságügyi és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Felkiáltások: Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a czímet, valamint az 1., 2., 3. és 4. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a községekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a 27. szakasz. Szathmáry György jegyző (olvassa a 27. szakaszt! a mély észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 28. szakaszt). Mocsáry Lajos: T. ház! A 28. §. a községek által hozott szabályrendeletekről szól. Az első bekezdés azt mondja, hogy az oly szabályrendelet, a mely a 27. szakasz rendeletébe ütközik, a törvényhatóság által megsemmisítendő. A második bekezdés szól arról, ha a törvényhatóság a felterjesztést követő legközelebbi közgyűlésen nem nyilatkozott, a szabályrendelet helybenhagyottnak tekintetik. A h/irmadik bekezdés, a melyre észrevételem van, azt mondja: „De ha bár mely alkalommal bebizonyulna, hogy a szabályrendelet a törvénynyel ellenkezik, vagy rendeltetésének meg nem felel, bármikor megsemmisíthető ." Én ezen harmadik bekezdést feleslegesnek tartom. Azt, hogy a szabályrendelet nem felel meg többé rendeltetésének, igen jól észlelheti maga a község és ha változnak a viszonyok és megszűnik tárgya is a szabályrendeletnek, maga a község is be fogja látni, hogy a szabályrendeletet vagy meg kell szüntetni, vagy módosítani kell a változott körülményekhez képest. Azt pedig, hogy bármikor megsemmisíthető, ha a törvénynyel ellenkezik valamely szabályrendelet, kimondani nézetem szerint képtelenség; mert hiszen azt, hogy valamely szabályrendelet a törvénynyel ellenkezik, észre kell venni, ha előbb nem is, akkor minden esetre, ha felterjesztetik a megyéhez. Hogy később süljön csak ki, hogy a törvénynyel ellenkezik a szabályrendelet, ilyen hanyagságot és járatlanságot lehetetlen feltételezni akár a városról, akár a megyéről, hogy tudniillik annak idején az ilyen rendeletet meg ne semmisítette volna. Annál is inkább helytelennek tartom ezen intézkedést, mert hiszen a 26. §. szerint elfogadtatott, hogy a törvényhatóság tetszése szerint beavatkozhatik a község dolgaiba bármikor, ha a közigazgatás, vagy a közbiztonság érdeke követeli. Valóban felesleges tehát minden részletes intézkedés a megyének a községekkel, a városokkal való érintkezésre nézve, mert ezen megszavazott 27. §-ban minden benfoglaltatik és ez semmi egyéb,.mint megállapítása annak, hogy a törvényhatóság szemben a községgel mindent tehet, a mi neki tetszik. Ezen intézkedések, nevezetesen a 26. és 28. §-ok intézkedései valóságos korlátlan hatalmat adnak a törvényhatóságnak a községek felett. És ebben néze-