Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-221

221. országos ülés április 6. 1886. 109 de a kérdés némely lényeges részeit most is meg- I oldatlanul hagyj a. így például arra nézve, hogy a | gazdájával együtt élő, de külön meg nem adóztatott cseléd és a kézimunkán kivül más teherhez nem járuló napszámos mi módon szerzi meg illetőségét, a törvényjavaslat semminemű felvilágosítást nem nyújt. Kérdem azért a t. ministerelnök urat, mint belügyministert, miképen óhajt e hiányon segíteni ? Tisza Kálmán ministerelnök: Felvilágosítással minden esetre tartozom, de azt tartom, hogy ezen sehogy sem kell segíteni, mert ezen hiány nem létezik, minthogy mindenkinek valamely község kötelékébe tartoznia kell. Itt nem arról van szó, hogy az a cseléd, vagy napszámos azután szerezze meg az illetőséget, hanem arról, hogy valakinek — legyen az cseléd vagy bárki — illetőségét, ha az a fennebbiek szerint megállapítható nem volna, minő eszközök segítségével és minő alapon lehessen megállapítani. Itt tehát semmi külön provisióra, cselédre vagy napszámosra nézve szükség nincs. (Helyeslés.) Elnök: Módosítással a 16. §. nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Szathmáry György jegyző (olvassa a 17. §-t). Zay Adolf: (Zaj.) T. ház! E szakasz arra kötelezi a községeket, hogy kérelem folytán a község tartozik igazolványt kiállítani az egyesek nek. Azon indítványt vagyok bátor tenni, méltóztassék kimondani, hogy miután rendesen szegény emberek folyamodnak ily igazolványért, hogy a szegény emberek kenyérkeresete megkönnyittes sék, az ily igazolványok díj- és bélyegmentesen állíttassanak ki. Van szerencsém erre vonatkozó indítványomat benyújtani. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a módosítványt) : A 17. §. második sorában e szavak közé: „tartozik" és „igazolványt"' tétessék: ^ díj - és bélyegmentes". Dárdai Sándor előadó: Azt hiszem, hogy a díj- és bélyegmentesség iránti intézkedés nem tartozik e törvény keretébe és magánál azon indokolásnál fogva, melylyel a képviselő ur élt, hogy tudniillik rendszerint szegény emberek szoktuk erre rászorulni, nem fogadható el a módosítvány, minthogy általánosan tudva van, hogy szegény emberekre nézve a szegénységi bizonyítvány nyomán úgyis bélyegmentes lesz az igazolvány. Azért tehát kérem a t. házat, ne méltóztassék a módosítványt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést. A 17. §. maga nem támadtatott meg. Azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Zay képviselő ur azonban egy módosítványt adott be, mely szerint a „tartozik" és „igazolványt" szavak közé „díj- és bélyegmentes

0 szavak illesztessenek be. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a módosítványt? Kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el, e szerint tehát a szakasz változatlanul marad. Szathmáry György jegyző (olvassa a 18. §4). Barla József: T. ház! A felebbezési jogot sem egyeseknek, sem az igazság lehető felderítésének érdekében nem tartom helyesnek megszorítani, a 18. §-nak 3., 4

V 5., 6-ik kikezdései pedig csekély meggyőződésem szerint a felebbezési jogot megszorítják, a mikor akkép intézkednek, hogy „az a) pont esetében az alispán határozata, ha a szolgabírói határozattól eltér, mindig, ha pedig azzal egybehangzó, csak akkor felebbezhető a közigazgatási bizottsághoz, ha az illetőség a járás egész területén megtagadtatott; a közigazgatási bizottságnak harmadfokú határozata, ha az illetőséget megállapítja, végérvényes. A közigazgatási bizottságnak a 6) pont esetében másodfokon hozott határozata, ha az elsőfokú határozattól eltér, a belügymiuisterhez felebbezhető, ha pedig azzal egybehangzóan az illetőséget megállapítja, végérvényes. Oly határozata a közigazgatási bizottságnak, mely akár az a), akár a 6) pont esetében az illetőséget a szolgabírói járás, illetve az egész törvényhatóság területére nézve megtagadja, a belügy ministerhez minden esetben felebbezhető." • Itt némi megszorítását látva a felebbezési jognak, bátor vagyok javasolni a t. háznak, mikép a 3-ik kikezdés az úgynevezett b) pontja után a „törvényhatóság közigazgatási bizottsága" szavak után tétetnék: „harmadfokúiaga belügyminister", azután a következő 4., 5., 6-ik kikezdések pedig elmaradnának és ugy lenne a szakasz folytatva és végezve a 7-ik kikezdéssel, mely igy veszi kezdetét : „Midőn az illetőség megállapítása hivatalból eszközlendő" stb. Erre nézve vagyok bátor módosítványomat a t. ház becses figyelmébe ajánlani. Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a módosítványt): A 18. g. a) pontjában végül ez teendő: „legfelsőbb fokúlag a belügyminister" h) pontjában harmadfokúlag a belügyminister. A b) pont után következő többi három kikezdés elmarad a 7-ik kikezdésig, mely e szavakkal veszi kezdetét; „Midőn az illetőség megállapítása hivatalból eszközlendő". Tisza Kálmán ministerelnök: T. házÉn ugyaa heteken keresztül nem hallottam egye bet, mint azt, hogy mennyire centrálisaim akarok mindent abelügyministeriumban. De mindamellett, hogy ennyire centralisáló vagyok, annyira, mint a képviselő ur kívánja, nem lehetek. Kérem Ä