Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-216

216- országos ülés niárezius 30. 1886 5 évre alakittassék meg, hogy igy a függetlenségnek és önállóságnak legalább látszata megóvassék és hogy a kijelölő választmány minden esetleges meglepetések ellen biztosittassék. Másodszor, hogy a kifogástalanul szolgált régi tisztviselők igazolt ok nélkül a kijelölésből ki ne várathassanak. Módosítványomat van szerencsém a következőkben előterjeszteni. {Halljuk! Olvassa.) „A kijelölő választmány három évről három évre állandóan alakittatik meg és az időközben üresedésbe jövő hely új választás, illetőleg kinevezés által töltetik be. A ki a törvényhatóságnál közvetlenül a tisztújításig hivatalt viselt és egész szolgálati ideje alatt sem fegyelmi eljárás alatt nem állt, sem megrovással, sem rendbüntetéssel illetve nem volt, az hasonló tisztségre való pályázás esetében, kivéve, ha öregség vagy betegség miatt további szolgálatra alkalmatlanná lett, a kijelölésből ki nem rekeszthető." (Helyeslés a hal- és a szélső baloldalon.) Steinacker Ödön: T. ház! Az előttünk fekvő szakasz csekély változással át van véve az 1870:XLII. törvényczikkből. Ezen, némelyeknek talán lényegtelennek látszó változás abban áll, hogy mint utolsó kikezdés a régi szöveghez hozzátétetett, hogy a kijelölő választmány határozatait indokolni nem tartozik. Hogy ezen új passus miért vétetett be, arra vonatkozólag sem a ministeri indokolásban, sem a bizottság jelentésében indokot nem találtam. De eltekintve ezen bekezdéstől, a szakasz lényegében megfelel a régi törvénynek. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy ezt megtartsuk, ha a gyakorlatban helyesnek nem bizonyult. Ennélfogva első sorban kijelenteni, hogy szívesen hozzájárulok előttem szólott Mártonffy képviselő ur indítványához. 0 kijelölte már azon számos visszaéléseket, melyekre a főispánnak adott rendkívüli nagy eandidationalis jog alkalmat ad. Kétséget nem szenvedhet, t. ház, hogy a szakasz mai szerkezetében egyenesen a választási jog kijátszása, vagy legalább azzá lehet, volt már én meg vagyok győződve, lesz is, ha igy elfogadtatik. Tért nyit a legnagyobb önkénynek, a rideg párttekintetek érvényesítésére vezet, sok tekintetben megakadályozza, hogy a jó közigazgatás követelményei legyenek mérvadók a kijelölési eljárásnál és a politikai szempontokat tolja előtérbe. 1870-ben, midőn ezen szakaszt teremtették, lehetett még némi jogosultsága. Akkor nem létezett még a qualificationalis törvény. Ennélfogva ratiója volt annak, hogy a főispán teljesen alkalmatlan egyéneket kizárhasson a municipalis hivatalból. Azonkívül volt még egy, nem mondom épen menthető, de legalább érthető ok arra nézve, hogy ily provisio vétessék fel a törvénybe. Az államjogi viszony a monarchia másik államával még megszilárdulva nem volt és miután azon őszinteséggel és nyíltsággal, a mely jellemzi Pulszky Ferencz képviselőtársunkat, ő kimondotta, hogy miért hozatott be a virilis intézmény: nem az Ürügyül használt államérdek szempontjából, hanem azért, hogy a megyékben meggátoltassák az új államjogi viszonynak megtámadása, mondható, hogy ezen eandidationalis jognak a törvénybe iktatása hasonlókép azon indokon alapult, hogy a közjogi ellenzéknek, melynek erős és veszélyes vezére akkor az igen t. ministerelnök ur volt, ereje a lehetőségig elvétessék, hogy a közjogi alapot megtámadhassa T. ház! Most azonban jogosulatlan a szakasznak fentartása még ezen szempontból is, mert a mint már megemlítette az igen t. előttem szólott képviselőtársam, államjogi viszonyaink meglehetősen megszilárdulva vannak. A qualificationalis törvény megvan és & ivánatos, hogy valóban szigorúan érvényesíttessék és alkalmaztassák is. De eltekintve a qualificatiótól, nem értek egyet Hermán Ottó t. képviselőtársam nem rég kifejtett nézetével, hogy elégséges a választásoknál a szellemi qualificatio. Megengedem, hogy erkölcsi qualificatióra is van szükség. De ugy hiszem, hogy bizhatunk a törvényhatósági közgyűlés által kiküldött bizottsági tagokban, hogy ők ezen szempontot mindig kellőleg méltányolni fogják. E szerint, t. ház, más elvi álláspontra nem állhatok, mint a milyet igen t. előttem szólott képviselőtársam fejtett ki, tudniillik arra, hogy mint den jelölt, a kinek a kellő qualificatiója megvan, a ki ellen alapos erkölcsi kifogás nem tehető minden körülmény között candidáltassék. Ha ez nem történik t. ház, akkor igazi szabad választásról szólani nem lehet. Azonban, t. ház, előállnak számosan azon ellenvetéssel, hogy az állam érdeke nem engedi meg, hogy ilyen teljesen szabad választás legyen. Azt mondják, lehetetlen kiszolgáltatni egyik vagy másik megyében a közigazgatást az állameszme ellenségeinek vagy csak olyanoknak is, a kik talán ennek követelményei iránt közönynyel viseltetnek. T. ház! Itt van azon kimeríthetetlen kincsbányája az argumentumoknak, a melyekre rámutatott igen t. Mocsáry Lajos képviselő ur. Ez azon argumentumok egyike, a melyekkel minden reactionarius rendszabályt védeni ebben a házban és sajnos, meglehetős sikerrel, lehet. Az ellenzék is ezen argumentumoknak elég gyakran megy lépre. Nem gondolják meg, hogy ezen argumentumok, hogy a gyakorlat, a melyre ez a főispánt és a kormányt formailag feljogosítja, minden ellenzék ellen egyenlően értékesíthető. Hiszen igaz, nem mondják ki világosan, de megértetni hagyják, hogy ezen intézkedések éle nem fog irányulni magyar emberek, nem a magyar ellenzék ellen, mert hiszen