Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-221

221. országos ülés áprlllá 6.18SS. Sí? csak megígérhessék, a határozathozatal azonban az alispán kezeibe tétessék le. {Helyeslés a szélső balon.) Akkor biztosítva vagyunk a felől, hogy az sem könnyelműen megadatni, sem puszta elfogultságból megtagadtatni nem fog, (Helyeslés a szélső bálon) minden esetre pedig akár megadatott, akár megtagadtatott, a felebbvitelt az alispántól a közigazgatási bizottsághoz és ettől a belügyministerhez fentartatni kívánom ugy annak, a kitől a lakhatási engedély megtagadtatott, mint a községnek azon esetben, ha az ő véleménye ellenére ezen engedély megadatott volna. A községi kötelékbe való felvételről azt ol» vassuk a törvényjavaslatban, hogy az csak „a honosítás hozzájárulásának feltétele mellett kilátásba helyezhető" a község által. Mellékesen legyen megjegyezve, ez a kifejezés „kilátásban netyezhetó'% nem magyar azt mondja, hogy a község megígérheti, de „kilátásba helyezni" az a német „in Aussieht stellen"-ből van szolgailag lefordítva. Magát a községi kötelékbe való felvételt, mondom, ezen törvényjavaslat szerint a község csak honosítás hozzájárultának feltétele mellett ígérheti meg. De az, hogy a községi kötelékbe való felvétel a lakhatási, illetőleg települési engedély által megeíőztessék, egyáltalában nincs megmondva. Es miután, a mint kimutattam, sem a lakhatási, sem a települési engedélyért az idegen ezen javaslat szerint folyamodni nem tartozik, bekövetkezhetik, hogy a nélkül, hogy a két engedély közül akármelyiknek birtokában lenne, a községi kötelékbe való felvételt és illetőleg a honosítást kérheti. Végre, t. ház, nem csekély hibája ezen törvényjavaslatnak még az is, hogy arra nézve nem foglal magában sanctiót, mi történjék az oly idegennel, a ki sem lakhatási, sem települési engedélyt, sem a községi kötelékbe való felvételt nem kér, itt az országban talán ingatlanokat jogokat bérelt, évtizedek óta lakik, családja van és mindezen feltételek teljesítését fcleslegesnak találja. (Ugy van let szélső baloldalon.) En azt gondolom, hogy minden törvény, a mely ilyen jogokat biztosít, azon feltételeknek nemteljesítése esetén, melyek azon jogokhoz csatolva vannak, bizonyos sanctióval kell hogy elláttassák és azért én az általam szerkesztett törvényjavaslatban azt mondom, hogy az az idegen, a ki hat, illetőleg hét hónap alatt ilyen lakhatási engedélyért nem folyamodott, vagy a kitől az végérvényesen, tehát a belügyminister által megtagadtatott, az országból kiutasítható. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez igen természetes következése annak, hogy a lakhatási engedélyt nem kérte, sőt azt kérni még megintés után is vonakodott, (Helyeslés a szélső baloldalon.) En, t. képviselőház, nem tartozom azok közé, a kik akármely faj, vagy felekezet ellen elfogultsággal viseltetnek. Távol legyen tőlem az is, hogy én az ország népességének szaporodása ellen szükségtelen akadályokat akarnék gördíteni; hiszen nem egyszer magam szólaltam föl a mellett, hogy az alföld pusztái, a kincstári puszták népesítessenek be, mert Magyarországon — hála istennek — van még hely, van szäzezerekre, van milliókra elegendő hely. De minden esetre azt követelem, hogy azok, a kik ez országba beköltöznek, ugy becsületesség, mint tisztesség tekintetében kifogástalanok legyenek, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) hogy munkás és szorgalmatos polgárokat nyerjünk bennük, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) hogy ne legyenek a tudatlan és megszorult népnek vérszopói; hogy különösen, a mi a nagy városokat illeti, a hová zavargó, a társadalmi rendet fenyegető elemek is beköltözhetnek, Magyarország ne legyen ezen anarchikus elemeknek a gyűlhelye. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azért én, t. képviselőház, mint beszédem elején kijelentettem, a minister ur javaslatát nem tartom elégségesnek, hanem szükségesnek vélem,, hogy az azon intézkedésekkel, melyeket említeni bátor voltam, kiegészíttessék. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) E végre következő indítványt vagyok bátor elfogadásra ajánlani: (Halljuk!) A 15. §. visszautasittatik a közigazgatási bizottsághoz, hogy azt az Irányi Dániel ;által 1885. évi márezius hó 17-én benyújtott 116. számú, az idegenek letelepedéséről szóló törvényjavaslattal egybevetve, a szükségesnek mutatkozó rendelkezésekkel kiegészítse. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Kötelességemnek tartom Irányi t. képviselő ur indítványával szemben azonnal nyilatkozni; nyilatkozni pedig azon irányban, hogy én azt, hogy ezen szakasz a bizottsághoz visszautasittassék, a magam részéről elfogadhatónak nem tartom. De viszont a képviselő ur által előadottak egynémelyikét — a mint bátor leszek részletezni — olyannak tartom, hogy ha azok iránt — a mint értesülve vagyok — concret javaslatok fognak beterjesztetni, azokat én, mint ezen szakasz javításait, magam is szívesen el fogom fogadni. Vonatkozik ez első sorban azon észrevételére Irányi t. képviselő urnak, a melyben hibának mondja ezen szakaszban azt, hogy nincs kimondva, mennyi idő alatt tartozik valaki bejelenteni, hogy ő állandóan lakni szándékozik. Elismerem, hogy helyes és szükséges ezt megjelölni s ha ez irányban concret indítvány fog előterjeszteni, nem fogom azt ellenezni. 1 Másodszor elismerem helyesnek azt is, hogy I sanctio adassék annak, ha valaki elmulasztja a 13*