Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

201. crzűgoä filés márezins 11. 1886. 73 országnak benső békéjét biztosítani, mely nem képes a törvényeket és az állam erkölcsi hivatását tiszteletben tartani, mely nem képes egy üdvös és egészséges közgazdasági politikát inaugurálni, (Helyeslés. Ugy van! bálfelöl.) Ez, t. ház, ellenzéki nyilatkozat ugyan, de egyúttal hazafias is. (Ugy van! balfélől.) Lehet kifogásolni az ellenzéki szellemet, mint Hegedűs Sándor t. képviselő ur tenné, a ki talán csak a kormánypárti hűségben találja a hazafiságot, de alig hiszem, hogy rajta kivül akadna más. De Hegedűs Sándor t. képviselő ur azt is állította, hogy azon királyföldi képviselők egészen eltekintve attól, hogy az általános közjogi kérdésekről miként vélekednek, a közművelődési egyletekre nézve nem értenek egyet a mérsékelt ellenzéknek e tekintetben megállapodott véleményével. Mindenek előtt ki kell jelentenem, hogy tudtommal a közművelődési egyletekről való vélekedés egyetlen egy pártnak sem képezi programmpontját, hogy e tekintetben sem a kormánypárt, sem az ellenzéknek bármelyik ágazata progranrmot még nem adott ki. Mégis t. ház, én czélszerűnek tartom az általam említett választóközgyűlésnek erre vonatkozó jelentését is idézni, hogy lássa nem Hegedűs Sándor t. képviselő ur, hanem a t. ház, hogy a közművelődési egyletekről hogyan gondolkodnak, vélekednek és határoztak a Királyföldön. (Halljuk! balfélől.) Az általam idézett alkalommal az 1885-ben tartott választói gyűlésben kijelentetett ugyanis, hogy a közgyűlés üdvözöl minden törekvést, mely e hazában a közművelődés terén megindult, helyesli és szívesen látja, ha a magyar közművelődési egyletek a magyarság terén terjeszteni iparkodnak a közművelődést és ha a magyarság részére vissza óhajtják hódítani azokat az elemeket, a melyek eddig talán a magyarságtól idegenkedtek. De hozzá fűzte azt, hogy ha ezek az egyletek netalán támadólag lépnének fel, akkor jogos önvédelmet kénytelenek fentartani a maguk részére. (Helyeslés balfelöl.) Hiszen itt a házban tegnap hallottuk kifejezni, hogy az erőszakos és alattomos magyarosítás nem lehet feladata sem az államnak, sem a közművelődési egyletnek. Tehát e választó - közgyűlés általánosságban és loyalis működési téren elismerte a közművelődési egyletek hivatását; de ha netalán e hivatással visszaélnének, az esetre fentartotta magának az önvédelmi jogot. (Helyettes balfélől.) A magyar culturegyletekbe természetesen nem léptünk be, mert saját culturánk terén még elég a mívelni valónk, a belépés csak azon szászok részéről történt, kiknek már nincsen mívelni valójuk. Én, t. ház, meg vagyok győ* zödve, hogy ha e felfogásra nézve talán némi eltérő nézet forogna is fenn azon négy királyföldi j KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. X. KÖTET. képviselő és az ellenzék irányadó vezérférfiai közt, a mit nem tapasztaltam (Ugy van! lalfelől) a netalán lényegtelen eltérések nem gátolják a politikai együttműködést. (Helyeslés. Ugy van! balfélől) Szükségesnek tartották pedig e királyföldi képviselők a mérsékelt ellenzék pártkörbe való belépést azért, hogy ez által megmutassák, hogy mennyire nem idegenkednek ők a magyar államtól és a magyar törvényhozástól. Azon tapasztalatok, melyeket e napokban tenni szerencsés voltam, felbátorítanak arra a reményre, hogy miután minden nagyobb, fontosabb kérdésre nézve egyetértek a párt tisztelt vezérférfíaival, képes és hajlandó leszek ezután is közreműködni szerény erőmmel azon czélok elérésére, melyeket a párt kitűzött. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház közreműködésről szólok, mert nemcsak a képviselő, de az állam minden polgára erkölcsi és hazafiúi kötelességének tartom közreműködni az állam czéljainak megvalósítására. Ennélfogva osztozom a hires védgátparancsnoknak, a németbirodalmi cancellárnak azon szavaiban: „Wer nicht will diken, der muss wiken", teljesen osztom, azaz a ki az államban nem akarja teljesíteni kötelességét, a ki nem érzi magát egy állam integráns tényezőjének, a ki össze nem forrt az állam életével, annak nincs helye az államban, annak nincs joga az államhoz. (Helyeslés a baloldalon.) Én benső, bizalmi, szívből eredő viszonyt óhajtok az állam polgárai és az állam közt azért, hogy mindkettőnek ereje ugy az állam összpontosított, mint az állam polgárának egyes ereje teljes összhangban működjék közre a közös ezélra, mert oly fontosnak és magasztosnak tartom az állam czélját és hivatását, hogy minden súrlódást hibának, szerencsétlenségnek tartok e két tényező közt. (Helyeslés a baloldalon.) Meg vagyok győződve, hogy csak e két tényező összhangzó közreműködéséből ered, a mi az egészséges állami életre, az állami functió teljesítésére szükséges. T. ház! Ha egyszer helyre áll a magyar államban azon benső, bizalmas viszony az állam és állampolgár közt, mely minden üdvös alkotáshoz és tényhez szükséges, ezt pedig nem ezen kormány alatt remélem, hanem későbbi időben, a mikor az erkölcsi világ törvénybe és az emberiségi eszmények hatályosságába vetett azon hit valósul meg, melynek a t. ház egy kiváló tagja minap oly lélekemelő hangon adott kifejezést, akkor remélem én is, hogy lehet nálunk is egy valóban üdvös, egészséges közigazgatási szervezetet elérni és ezen felfogásból indulva ki, legyen szabad röviden kimutatnom, hogy milyen rendszer alapján képzelem magamnak ugy az állami teendők hatályos valósítását, mint az autonóm erőknek teljes közreműködését és kihasználását lehetségesnek. Itt egészen concreten akarok beszélni, mert 10