Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-200
290. országos ülés •Árért** 10 ISS$. 49 szes végrehajtó hatalom alapja a törvényhatóságokban nyugszik. A rendeletet a törvényhatóság a maga költségén, a maga tisztviselőivel hajtja végre. Hanem mikor ez történt, a közigazgatás, melynek ez meg tudott felelni, az az állam, melynek ez szükségeit ki tudta elégíten , az osztály, melyből a törvényhatóság tisztviselőit vette s az élet, melynek szükségeivel e szervezet meg tudott birkózni, teljesen különböző volt a mostanitól. (Igán! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) Azt csak nem fogják önök hinni, hogy az általános védkötelezettség és az általános adókötelezettség korszakában, hogy ma, midőn sokkal gyorsabban, sokkal finomabban, sokkal többet követelnek az állampolgárok jogai és érdekei az államtól: ma, midőn a nagy néposztályok gazdasági és eulturai érdekei oly óriási igényekkel lépnek az állam elébe, csak nem gondolják, hogy ezeknek a feladatoknak Magyarország másként meg tud felelni: mint megfelelt a continensen minden állam, melyhez hasonló követelmények vannak formálva és melyek előtt ugyanaz a probléma állott és a melyek megpróbálták és utoljára egy bizonyos szervezetben megállapodtak. (Ugy van ! jobbfelöl.) Ma oly feladatokkal áll szemben az állam, melyek egy tetemes részét akkor, mikor a municipális szervezeten nyugodott az összes végrehajtás, még fogalmilag sem ismertek. Es ha önöknek kell erre egy nagy bizonyíték, hadd mondjam meg azt, hogy nézzenek önök körül, ne csak a continensen, hanem nézzék meg, hogy az az ország, mely insuláris fekvésénél fogva, mely népének öntevékenységénél fogva oly előnyösen különbözik mindenben a continenfetől, mily úton haladt. Hát milyen úton haladt? Helfy Ignácz t. barátom nagyon helyesen jegyezte meg, hogy azt a kinevezett békebirói önkormányzatot nem lehet összehasonlítani azon kinevezett szervezettel, melyet mi akarunk és határozottan akarunk. Hanem nézzük meg figyelemmel a képnek másik oldalát is. Harmincz esztendeje annak, hogy Angliában bebizonyult, hogy a békebirói intézmény locális hivatásának teljesítésére egészen alkalmatlan és 30 esztendő óta minden modern állam feladataira, minden gazdasági, iskolai, culturális, művelődési és egészségügyi érdekek gondozására egy egészen új szervezet keletkezett és ez úi szervezet a választott boardok intézménye. Es ez is igen tökéletlenül teljesíti hivatását, egy valóságos zűrzavara állott elő a helyi kötelékeknek, a helyi adóknak, ezek alá vannak vetve a kormány részéről oly felügyeletnek, oly beavatkozásnak, oly szabályozásnak, melyet itt elnyomásnak tartanának. Es, t. ház, vájjon az ilyen nagy tanúság elől, a mit Anglia fejlődése is mutat, hogy tudniillik olynemtí szervezet, a milyennel a nobile officvam járt el az ügyekben, a KÉPVH. HAPLÓ. 1884—87. X. KÖTET. modern állam fel adatainak meg nem felel, szabad-e elzárkóznunk ? De nem akarok Angliára hivatkozni, mert Anglia más és az angol közigazgatás más. És megmondom, a mennyiben alkalmam volt arról meggyőződni, hogy miért merem én előképül választani a continentalÍ8 államok közigazgatási rendszerét és miért tartom nagy tévedésnek Anglia közigazgatásának utánzását. Ez nagyon egyszerű. Egy állam nem utánozhat mást, mint csak oly államokat, a melyek vele analóg viszonyok közt vannak. Már most ne felejtsük el azt, hogy Magyarország nem Angliával áll analóg viszonyban. Hiszen már azon osztályokra nézve sem áll analóg viszonyban vele, a mely osztályokból Anglia tisztviselőit veszi. Hiszen az az osztály, mely a régi megyei rendszer tisztviselőit szolgáltatta, ma gazdasági létének alapjaiban van megingatva, a concurrentia elnyomó hatása alatt meg van bénítva és ha illik reánk valami, igazságosnak az látszik, hogy nálunk az állami közigazgatás feladatainak terén szükséges szolgálatok ép ugy, mint a körülötte fekvő continentalis államokban szakszerű gyakorlati kiképeztetésnek alávetett és csak oly hivatalnokkar által teljesíthető, mely feladatát az életpályának, életfeladatnak tekinti. (Helyeslés a balközépen.) Helfy t. képviselőtársam arra, hogy a democratia elve a választás, hivatkozik Svájczra és Amerikára. Igen, ebben én is igazat adok neki. Elismerem, hogy a democratia a nép-souverainitás elvein alapulván, minden hatalmat átruház és megbízást ad, tehát a közigazgatási és rendőri hatalmat is és a democratia tiszta kifejezésével biró alap, a mint az Svájczban és Amerikában van, a nép souverainitásának, ezen elvnek megfelelő elveken alapul. De, t. ház, előttem az nem kérdés, hogy mi republicanus — legalább előttem — és mi áll közelebb a köztársasági democratiához, előttem az a főkérdés, mit kíván országunk szüksége, mit. ha jól felfogtunk, ha jól felfogva felismertünk, akkor legyen bátorságunk egész nyíltsággal követelni és végrehajtani. (Élénk helyeslés a jobb-és baloldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Es ne felejtsük, hogy a democratia e részben is nagy leezkét szolgáltat. (Halljuk/ Halljuk!) Én ismerek egy democraticus államot, egy democraticus köztársaságot, ismerek egy államot, a hol az egyenlőség, a valóságos kórságos bálványimádásig fejlődött, de a melynek szervezete kinevezett és szakszerű hivatalnokokra és sokkal nagyobb centralisatióra van építve, mint a minőt mi akarunk és ez az ország Francziaország. (Ugy van! a baloldalon.) Francziaország, midőn választania kellett a közt, hogy mint kivan államának szüksége és fentartásaés mikor ezzel szemben a közt kellett választania, hogy mi a deiiiocratia kívánalma, soha sem