Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-200

200. országos ülés márcaiua 10, 1886. 41 sült, hogy ez a hir alaptalan. íme, igy informálják a közvéleményt a nemzetiségek ellen. Még egy körülményt kell felhoznom az in­formatiók ellen. A „Budapesti Hírlap" márczius 8-iki számában Sándor József, a magyar cultur­egylet titkárának tollából egy ezikk jelent meg, mely a „Tribuna" Nagyszebenben megjelenő ro­mán lapról ezt irj a: „Fölveszem a ma érkezett számot. Hosszú leaderben ismeri el a szebeni agi­tátor-lap: 1. hogy dákoromán térképek csakugyan vannak, melyek Magyarországot a Tiszáig Dacia modernához számítják; 2. hogy Károly román ki­rályra emeltetnek pohárköszöntők román polgár­társaink között: 3. hogy román házakban meg­találhatók a román királyi pár arczképei; 4. hogy nemzetiségi trikolor alatt szoktak kivonulásokat tartani; 5. hogy Románia diadalát óhajtják; 6. hogy az intelligens nők tánczvigalmakban nem­zeti viseletben jelennek meg". Mikor olvastam ezeket, épen a cultur-egylet titkárának tollából, őszintén mondom, megbotrán­koztam, nem ezen lapra, hanem azt hittem, hogy valóban a „Tribuna" ilyen ostobaságot követett el. Igyekeztem megszerezni a „Tribunát". Es mit mond e lap az utolsó vádpontra, hogy az intelli­gens nők tánczvigalmakban nemzeti viseletben je­lennek meg? Azt mondja, hogy, mert olcsó. Hogy Románia diadalát óhajtják, az nem igaz; azt mondja, hogy jólétét kívánják, mert vannak sokan itt, a kik onnan élnek, onnan szerzik a mindennapi kenyeret, családjukat igy tartják fenn. De a többi 4 pont nem egyéb, t. ház, mint rágalom, valót lanság. Ez okból kérem a t. minister urat, szívesked­nék ezeket összehasonlítani és csak győződjék meg, hogyan csinálják az informatiókat s a magyar közvéleményt. Hazánk létbiztosítéka szerintem sehol sem lelhető mint a belső egyetértés s az erők össz­pontosításában s azon politikai irány pedig, mely az állam létérdekét a belső egyetértés mellőzésé­ben az országon kivül keresi, eltévesztette az igazi czélt. mely egyedül képes az országot s annak né­peinek jólétét garantirozni. Ugyanazért, miután a jelenlegi törvényjavas­lat, egy czélttévesztett politika kifolyása s a köz­igazgatásban a hiányok pótlására meg nem felel, de sőt a jogrend és szabadság practicus érvénye­sülését nem biztosítja, hanem az egyéni és politikai szabadságjogok, ugy nemkülönben a mu­nicipalis autonómia veszélyeztetése s megsemmi­sítésére czéloz; a törvényjavaslatot még általános­ságban sem fogadom el. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Többször lévén már alkalmam a törvényjavaslathoz szólni, ez alkalommal nem kivánom ezt tenni. Hiszen még a vita folyamán vagy végén ezt megtehetem. Sőt' KÍPYH. NAPLÓ 1884—87. X. KÖTET. az előttem szólott képviselő ur előadására sem akarok részletesen reflectálni és egyáltalában a nemzetiségi kérdés vitatásába belebocsátkozni. De egy pár megjegyzést igen röviden tenni kény­telen vagyok. (Halljuk!) Az egyik az, hogy a képviselő ur, mint nemzetiségi sérelmet hozza fel egyes újságoknak nyilatkozatát. Távol van tőlem, t. ház, hogy mindent, a mi a hírlapokban megjelenik, helyeselnék. Azt pedig, hogy mint veszedelmes nemzetiségi tények tüntet­tetnek fel egyes közönséges események, mint ma­gyar ember nem szeretem, (Helyeslés) de biztosít­hatom a képviselő urat, hogy kár neki a magyar hírlapokban turkálni, mert az ő lapjaikban meg­jelennek olyanok, a miket sehol a világon másutt, mint itt, a hol, az ő állítása szerint, elnyomatnak, büntetlenül kinyomatni nem lehet. (Általános he­lyeslés és felkiáltások a szélső baloldalon: Miért tűri a kormány?) A másik, t. képviselőház, a mit meg akarok említeni, az, hogy a képviselő ur az ezen törvény­javaslatban körvonalozott — mint mondja — rendkívüli hatalomban a nemzetiségek elnyomá­sára lát eszközt. Ez oly állítás, a mely egymaga mindazt, a mit hazafias beszédében mond »tt, lerontja. Miért? Mert másról, mint oly esetekről, midőn államelle­nes törekvések forognak fenn, sehol ez a törvény­javaslat nem szól. (Helyeslés jobbfelől.) Ha tehát valaki azt, a mi e törvényjavaslatban az állam­ellenes törekvések ellen foglaltatik, a nemzetisé­gek ellen irányzottnak mondja, ez a bűnnek be­vallása. (Élénk helyeslés ós tetszés minden oldalról) Helfy Ignácz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a szőnyegen levő tárgyhoz szól­nék, nem tehetem, hogy a magam részéről is pár rövid megjegyzést ne tegyek az előttem szólott Trucia t. képviselőtál sam imént hallott beszédére. Nevezetesen annak egy passusa ellen akarok til­takozni. Nagyon jól tudja ő, méltóztatik tudni az egész ház, hogy én sem vagyok barátja azon politiká­nak, mely a nemzetiségek, tehát akármilyen nem­zetiség irányában valami kivételt tenni hajlandó, ha volna, ha léteznék ilyen politika. Én igenis kijelentettem több ízben, hogy óhajtom hazánkban fejleszteni a szabad intézményeket, hogy azok jótéteményei terjedjenek ki e haza minden egyes lakójára, bármily nyelvű, fajú , agy vallású legyen is az. (Helyeslés.) Óhajtom, hogy a közjólétet élvez­zük mindannyian. (Élénk helyeslés.) Ezt igenis óhajtom, erre törekszem; de már azon egyenjogú­sítás felé, melyről a t. képviselő ur beszél, a ki ugy állítja oda a nemzetiségeket a magyar nem­zettel szemben, hogy azt mondja, hogy soeialis szerződés van közöttünk; tehát ugy érti az egyen­jogúsítást, hogy nem az egyes polgárok egymás ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom