Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-213

342 213, országos ülés márczius 26. 1886. felől pedig tudom, hogy a képviselő urak oly rossznak tartják ezt a kormányt, hogy egy kép­viselő nr — a ki talán még erre emlékezni fog, ki nekem egy alkalommal, a midőn azt kérdeztem, hogy mikép lehetett azon javaslat ellen szavazni, elismerésre méltó őszinteséggel elmondotta: azért, mert mielőtt Magyarországon valami jobb jő, nekünk minden áron ezt a kormányt kell meg­buktatni. Ebben elismerem, mindig eonsequensek voltak. (Ugy van! jobb/elöl.) Még csak két dolgot akarok említeni és ezzel berekesztem beszédemet. (Halljuk/ Halljuk!) A hallottak után én is teljes őszinteséggel fogok egy dolgot felhozni, a melyről különben nem szívesen beszélek. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő urak sokat vádoltak engem azzal, de sohasem inkább, mint e vita alatt, hogy én az állami hatalommal kezemben saját hatalmam megerősítésére törek­szem egyedül. (Halljuk! Halljuk!) Hogy ez nem igy van, már sokszor kimutattam. (Ugy van! jobb­felől.) Egyet azonban nem tagadok és ez az, hogy ahhoz, hogy a hatalom nem ugyan az én kezem­ben, de e párt kezében maradjon, jobban ragasz­kodom a mi viszonyaink közt, mint ragaszkodnám más viszonyok közt. Mert ha egy kormány és egy párt szemben magával egy ellenzéket lát, a mely ellentétes nézeteket vall ugyan, de ugy vallott elveinél, mint consistentiájánál fogva átve­heti az ország kára nélkül az ország ügyeinek vezetését, akkor ugyan gyenge legény és párt az, a mely az uralomhoz ragaszkodik; (Igás! Ugy van! jobbfélől) de ha azt látja és ez a mi esetünk, hogy hazafias megnyugvással nincs kinek kezébe letenni a kormányzat gyeplőit (Élénk helyeslés jobbfélől. Nagy zaj és ellenmondás balfelől) akkor nem ugyan egyes személy, ele párt kezében a hatalmat megtartani akarni szerintem hazafias kötelesség. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj. Ellen­mondások balfelől.) Meszlényi Lajos: Patent hazafiak! (Nagy zaj jobbfélől.) Tisza Kálmán ministerelnök: A patent hazafiak azok, a kik az ellenvéleményüek hazafi­ságát szokták kétségbe vonni. Ezek pedig nem ezen az oldalon ülnek. (Élénk helyeslés jobbfélől. Zaj. Mozgás és félkiáltások balfelől: Hiszen ma is hallottuk!) Én szeretném, ha a képviselő urak valamelyike kimutatná, hogy az által, a mit akár máskor, akár pedig ma mondottam, valakinek hazafiságát vontam volna kétségbe. Kétségbe von­tam és vonom a követett útnak, a melyen járnak üdvös voltát s nem akarom, hogy az ország szekere azon az úton vezettessék, de senkinek hazafisá­gában nem kételkedem. (Igaz! Ugy van! jobbfélől. Nagy zaj. Ellenmondás balfelöl.) Tehát nem itt ülnek a patent hazafiak, (Nagy zaj. Ellenmondás szélső balfelöl) hanem tessék a maguk részéről meg­jegyezni, hogy a nézetek felett lehet vitatkozni a | hazafiság kétségbe vonása nélkül is. (Élénk he­lyeslés.) Horánszky képviselő ur szives volt tárgyi­lagos beszédében azt mondani, hogy addig követi ez utat, mig én meg nem javítom politikai erköl­cseimet. Gondolom, ezt mondta. (Ugy van! jobbfelöl.) Hát, t. ház, ezt személyes kérdésnek is vehetnem, de nem veszem. Nem veszem pedig azért, mert a képviselő ur szenvedélyes nyilatkozata annyira nélkülözi a részrehajlatlanságnak még csak látsza­tát is, hogy nem lehet e nyilatkozatára nagy súlyt fektetni, (ügy van! jobbfélől.) Azt azonban egész őszintén és nyugodtan megmondom, hogy én nem félek attól, hogy bármikor is az elfogulatlanok, akár élünk még, akár már meghaltunk — kettőnk politikai erkölcseire nézve kinek fognak elsőbb­séget adni. (Zajos éljenzés a jobboldalon.) Beöthy Ákos: T. ház! (Nagy zaj. Félkiál­tások: Halljuk az elnököt.) Elnök: Kérnem kell a t. házat, hogy mielőtt a tanácskozás tovább folytattatnék és a képviselő urak közül bárki nyilatkozhatnék is, nekem, mint elnöknek megengedni, hogy pár szót szóljak. (Hall­juk! Halljuk!) Az imént, midőn Chorin képviselő ur beszédét befejezte, a zaj igen nagy volt, annyira, hogy annak zárszavait innen kivennem teljesen lehetetlen volt. Figyelmeztettek azonban e zárszavakra és én meghozatva azokat a gyorsirodából, oly szavakat találtam, melyekre múlhatlanul meg kell tennem észrevételemet, (Élénk helyeslés balfelöl. Halljuk!) ha csak a képviselő ur szavainak oly magyaráza­tot nem ad, mely észrevételemet feleslegessé teszi. (Halljuk! Halljuk!) Azért fel kell olvasnom a gyorsiroda jegy­zetét, mert oly zaj volt, hogy igazán magam nem vagyok képes constatálni, hogy a képviselő ur hogyan mondotta. Itt az áll: „Hivatkozom arra, hogy akkor mindenki helyeselte, a ki politikailag helyesen tud gondolkozni, hogy én a mérsékelt ellenzék sorait, e párt akkori erkölcstelen szövet­sége folytán elhagytam." (Felkiáltások: így mondta!) Csernatony Lajos: Egészen correctül mondta. (Nagy zaj. Halljuk az elnököt.) Elnök: Nagy figyelemmel kisértem a kép­viselő ur beszédét s abban bizonyos főrendiházi tagokkal való együttes eljárást hangoztatta, ugy hogy e passus azokra is vonatkozhatik. (Zaj. Hall­juk!) Nagyon természetes, hogy a két ház közti viszonynál fogva a parlamenti illem azt hozza magával, hogy ez szó nélkül nem hagyható. (Elénk helyeslés a balfelől.) Mielőtt azonban e részben nyilatkoznám, tudnom kell, hogv a képviselő ur miké]") értette. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Chorin Ferencz: T. ház! (Hosszantartó zaj Felkiáltások balról: Eláll! Eláll! Halljuk ! Halljuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom