Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-211

274 211. ersEágos ülés mircíius 23. 1886. annak, hogy minél szélesebb alapot engedünk az autonómiának és a municipalismusnak: annál szükségesebb, hogy legyen annak viszont correc­tivuma is; már én ebben megvallom — bo­csássák meg e szót nekem — politikai rövidlátást látok, de következetlenséget nem, (Helyeslés a jobb­oldalon. Ellenmondások a baloldalon) hanem már abban, mikor a mérsékelt ellenzék t. tagjai, cse­kély különbözettel az árnyalatokban, mert a vitát többi között az is jellemzi, lehetetlen ezt elhall­gatnom, figyeltem reá, hogy a kivitel módozatait is hozzászámítván, itt legalább 12 különféle véle­mény nyilvánult, (Közbeszólás a baloldalon : A kor­mánypártiak meg harminczat! Derültség) tehát nagy­ban és egészben a mérsékelt ellenzék helyt állott az álbimi közigazgatás mellett és ezt ugy formu­lázta, különösen gróf Apponyi t. barátom, hogy határozottan a kinevezési rendszernek adott el­sőbbséget és ezt mentül előbb óhajtotta behozni. (Közbeszólások a baloldalon: Az nem áll!) Még ha­tározottaljban nyilatkozott Grünwald Béla t. kép­viselő ur, nagy megszorítással nyilatkozott Szilágyi képviselő ur, a ki azt kívánta, hogy legalább is csak a viceispánt kelleti; volna kinevezni. (Közbe­kiáltás a szélső baloldalról: Ma már kormánypárti!) Közvetítő úton járt t. barátom Horváth Lajos, a ki az úgynevezett colunmális tisztviselők ki nevezését óhajtotta s a többire nézve meg­hagy andónak tartotta a választási rendszert, stb. Azonban nagyban és egészben ezen apró árnyala­toktól eltekintve ugy, vettem ki, hogy a mérsé­kelt ellenzék az állami igazgatást hangoztatta és ebből a szempontból indult ki a kérdés tárgya­lásánál. E tekintetben, szerintem legkövetkezetesebb volt Grünwald Béla t. képviselőtársam, a ki pure eí simple beszédében meg is nevezve a préfet­rendszer behozatalát ajánlotta nekünk. (Közbeszólá­sok a baloldalról: Nem áll!) Azt mondotta, tessék egyszerűen behozni a préfet-rendszert és nem kell főispán. (Ellenmondások a baloldalon.) Ebben hát van logica! Mert akkor az államnak nemcsak ele­gendő, de sokak nézete fzerint a kellőnél több ha­talmat is adunk, hogy kormányzati elveit keresztül­vihesse és az ország egységének fentartásáról általában gondoskodhassék. De mikor önök ezt a jelen körülmények közt az országnak és e háznak hangulatát tekintve keresztül nem vihetik, akkor én az önök helyében igy okoskodnám, már, ha én Apponyi volnék, a mi rám nézve minden esetre igen jó volna, akkor igy szólnék magamhoz: (Halljuk/) én ugyan óhajtanám és szeretném be­hozni az állami közigazgatást teljes, tisztakineve­zési rendszer mellett, mert az állam egységét óhajtom és félek a dissolutiótól, a decentralisatiótól és a vele járó bajoktól, de mert az e házban és az országban uralkodó hangulatnál fogva most ke­resztül nem vihetem, s mert előttem főszempont az állam biztonsága, egysége, a jogállam, a cultur­állam: annak legalább azt a biztosítékát szerzem meg magamnak, a mely az adott körülmények közt kivihető; tehát legalább a főispán, kit ki­nevezhet a kormány, legyen elegendő hatalom­mal felruházva, hogy ezen feladatát lehető és kellő energiával teljesíthesse. (Helyeslés a jobboldalon.) Már, t, ház, ha oly kitűnő szónokok, mint a minőket ott a túlsó oldalon tisztelek, nem birnak engem, szegény közembert capacitálni arról, hogy az ő nézeteikre térjek, természetes, hogy még kevésbé hízeleghetek magamnak azzal, hogy én őket eapacitáljam és saját, nézeteikés elveik recti­ficatiójára sikerrel figyelmeztessem. A miket a Corpus jurisból a főispáni institutio szelleméről és általában régi constitutiónk szelleméről előadtam, üresen áll ott egy szék, ha körünkben látnók a háznak azt a távollevő egyik tagját, mondani aka­rom díszét, az igazságügyministert, a kit betegség akadályozott a megjelenésben, a kinek én nem vagyok méltó sarúszíját megoldani, ő volna hi­vatva és fogná ezen dolgokat nálamnál sokkal tüzetesebben és alaposabban megvilágítani, hogy Önök nem tekintenék elveszettnek az arra szánt félórát és nem maradt volna nyom nélkül az, a mi a gyorsírók által a naplóban szorgalmas utódok számára lesz megörökítve. Nekem elég, midőn a törvényjavaslat illető szakaszának nagyban és egészben megtartása mellett nyilatkozom, ha a t, mérsékelt ellenzék kiváló tagjainak, különösen Grünwald Béla t. barátomnak — tessék neki megüzenni — mert majdnem világfájdalomba esett nemrég a fölött, hogy az emberek jelszavak által elkapatva, nem is tudnak már önfejűkkel gon­dolkozni sem, ha tán nekem sikerült legalább a magam csekély személyére nézve önöknek és Grünwald Béla t. képviselő urnak egy bizonyíté­kot nyújtani arról, hogy még ebben a vak enge­delmességre szoktatott és oly jól dressirozott mameluk táborban is (Fölkiáltások balfelöl•• Igaz! Derültség) elszórtan mégis csak vannak, vannak, vagyunk, vagyunk, a kik meg tudunk a magunk lábán állani és a kik tudnak még önfejűkkel gon­dolkozni. (Élénk helyeslés jobbfelól.) B. Andreánszky Gábor: T. ház! Én ugyan nem követhetem Zichy Antal t. képviselő urat mindenben; mindenekelőtt nem dictálhatok a t. gyorsíró uraknak — inkább, ha kérik, majd egészen leírva adom át beszédemet — de még sem mulaszthatom el, hogy néhány megjegyzést ne tegyek beszédére. Először utalt Angliára, hogy az nem utánoz senkit. A mint azonban most olvassuk a hírlapok­ban, Írországnak külön parlamentet akarván adni, a mi horvátországi politikánkat ott mégis némileg utánozni akarják. Továbbá azt mondja a t. képviselő ur, a mi szomszédainkra, a t. mérsékelt ellenzékre, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom