Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

210. országos ülés márezins 22. Í886, 263 javaslatba hozott szöveget elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el a Bernáth Dezső képviselő ur módosítását. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az első és második bekezdéseket Zichy Antal képviselő ur , szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? j (Igen! Nem!) Akik azt elfogadják, méltóztassanak I felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a styláris módosítást. T. ház! Most következik Zay Adolf képviselő ur módosítványa, ki azon tisztviselőket, a kik kineveztetnek, jelesen a főorvost, számvevőket és íevéltárnokokat kihagyatni kívánja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveg szerint Zay Adolf képviselő urnak módosításával szemben fentartani e tisztiviselők szavazati jogát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik fentartják ezen tisztviselők szavazati jogát, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartotta ezen tisztviselők szavazati jogát és igy Zay Adolf módosítása elesik. Következik Szederkényi Nándor t. képviselő ur módosítása, a mely szerint a szakasz második sorában az első és második bekezdésében is előforduló ezen szó után „pénztárnokok", ezen szót kívánja tétetni „ellenőr". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. A ház többsége nem fogadta el a módosítást. A többi bekezdések meg nem támadtatván, azt hiszem, elfogadtatnak. (Helyeslés.) Következik áz 52. szakasz. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa as 53. szakaszt). Zichy Antal: T. ház! Felbátorittatván az előbbi siker által, vagyok bátor egy, az előbbiekkel fontosságra nézve vetélkedő módosítást beterjeszteni. f Az 52, §., első bekezdésében a helyett: „a többi tisztviselő és általában a tiszteletbeli tisztviselők a közgyűléseken felszólalhatnak", azt kívánom tétetni: „a többi tisztviselő általában és a tiszteletbeli tisztviselők is \ Beadtam módosítványomat írásban is. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).- Az 52. §. első sorában „a többi tisztviselő és általában a tiszteletbeli tisztviselő" helyett ez tétessék: „a többi tisztviselő általában és a tiszteletbeli tisztviselők is". Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. T. ház! Az 52. §. styláris módosítását hozza javaslatba Zichy Antal képviselő ur. Kérdem a t. házat, fentartja-e a szöveget Zichy Antal képviselő ur styláris módosításával szemben, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a szöveg nem tartatik fenn, hanem Zichy Antal képviselő ur módosítványa szerint fogadtatik el. Következik az 53. §. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa az 53. §-t

} mély észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az 54. §-t). Horváth Lajos: A felolvasott 54. §. a széksértési keresetekről intézkedik s azt mondja, hogy: „A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés egyes tagjait sértő kifejezéssel él s azt rögtön vissza nem vonja, valamint a ki a tanácskozást megintés és azt követő rendreutasítás után is tartósan zavarja, széksértési kereset alá vonathatik s a gyűlés által a felebbezés kizárásával 100 forintig terjedhető s közigazgatási úton behajtható birságra büntettethetik, fenmaradván a büntető törvények súlya alá eső bűntettekre nézve a későbbi megtorlás joga." Ezzel kapcsolatban a 70. §. intézkedik arról, hogy e széksértési kereseteket a tiszti ügyész indítja meg s ő indítványozza a kiszabandó birság mennyiségét. Nekem e szakasz intézkedése ellen nincs kifogásom, szükségesnek tartom én is, hogy a tanácskozás méltósága, és tisztessége kellő védelemben részesüljön. De e szakasz intézkedései közt hézagot látok. Nincs ugyanis intézkedés arról, hogy mi módon fog határozni a közgyűlés azon kérdésre nézve, vájjon követtetett-e el széksértés, vagy nem ? Az 1870: LXTI. törvényczikk e tekintetben kellőleg intézkedett, mert a 49. §-ban kimondja, hogyha tiszti kereset elrendelése, vagy valamelyik tisztviselő hivatalvesztése forog szóban, a szavazás titkos. Tehát a titkos szavazás útján való határozathozatal mondatott ki. E szakaszt azonban az 1876: VII. törvényczikk 1. §-a hatályon kivül helyezte s a törvényjavaslatban megfelelő intézkedés nincs. Azt hiszem, hogy a t. belügyminister ur szives lesz belátni, hogy e tekintetben mégis kell intézkedni, mert ha szükségét látjuk annak, hogy a tanácskozás tisztessége és méltósága megtorló rendszabályok által biztosíttassák, arra is van szükség, hogy a bizottsági tagok esetleges zaklatások ellen is kellő védelemben részesüljenek. Erre nézve pedig megfelelőbb módot a titkos szavazásnál nem tudok. Indítványom tehát az volna, hogy a 3-ik sorban e szó után „zavarja" e szavak tétessenek: „tett indítvány folytán, mely felett a gyűlés titkos szavazással határoz". A szöveg tehát a következőleg szólna: S

A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyü-