Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-210
210. országos ülés máresdns 22. 188(5. 251 különösen nem pártolhatom az előttem közvetlenül szólott t. képviselő ur indítványát, hanem kérem a szöveg megtartását. (Halljuk!) A ki a gyakorlati életet ismeri, tudja, hogy több helyütt a felállás és űlvemaradás útján való szavazás majdnem lehetetlen, lehetetlen azon egyszerű oknál fogva, mert igen sok megyében a gyülésterem és annak berendezése olyan, hogy ott a bizottsági tagoknak legalább két harmada mindig áll, még pedig azon egyszerű okból, mert nincsenek elegendő székek. Hogy ily körülmények közt felállás vagy űlvemaradás útján hogyan lehessen szavazni, azt csakugyan nem tudom felfogni. {Igaz! Ugy van!) A Szederkényi t. barátom által felhozott indokot én is magamévá teszem és minden esetre felhívom a ministerelnök ur ügyelmét arra, hogy intézkedés történjék, hogy addig, a mig a névszerinti szavazást kérő ív a tagok közt aláírás végett forog, a főispán ne mondhassa ki a végzést. (Helyeslésa szélső baloldalon.)~E tekintetben nagyon óhajtanék valami intézkedést és kérem is az igen t. ministerelnök urat, szíveskedjék bennünket felvilágosítani, miként contemplálja az e tekintetben szükséges intézkedést. {Halljuk!) Elnök: A vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Mindenekelőtt indokolni tartozom magát a szöveget s azután leszek bátor a módosítványokról is szólani. (Halljuk!) Az eddigi törvény két módot ismert e tekintetben: Ismerte a határozatnak a szólók szerinti kimondását és ismerte a bizonyos számú tagok kívánságára elrendelt névszerinti szavazást. Történt ez, azt hiszem, csakugyan azon indokból, mert — helyesen mondotta az előttem szólott t. képviselő ur — igen sok megyének a terme és igen sok megye •termének a berendezése olyan, hogy felállás és űlvemaradás útján szavazni nem lehet. Nem lehet részint azért, mert ha sokan vannak, nincs annyi ülőhely, hogy mindnyájan ülhessenek ; részint pedig azért is, mert igen sok megye termében nem lehet a hallgatóságot ugy elválasztani, hogy a szavazásnál zavarok elő ne álljanak. Én épen ezért nem tartom lehetségesnek, hogy mint rendszeres szavazási mód az űlvemaradás és felállás útján való szavazás hozassék be. Ezen javaslatban meg van hagyva a határozatnak a szólók szerinti kimondása, de egyúttal, mint lehetőséget mégis bevettem a felállás és űlvemaradás útján való szavazást azért, mert bizonyos megyékben van olyan berendezés és bizonyos esetekben, midőn nem túltömött a terein, a lehetőség fenforog ezen szavazási módra. Óhajtottam pedig ezt azért, mert igen sokszor a névszerinti szavazást mégis minden tárgyban az emberek kérni nem akarják, nem akarván ok nélkül kinyújtani a tárgyalást és vesztegetni az időt és azért, mert olyanok, a kik különben mégérték volna egyszerű szavazással,kénytelenekvoltak felszólalni, mert a szónok szerint mondatott ki a végzés, mint ott, a hol lehetséges használható eszközt óhajtottam tehát felvenni és indítványoztam a felállás és ülvemaradással való szavazást és fentartottam utolsó eszközül a névszerinti szavazáskérést. Azt gondolom, hogy ez a gyakorlati tapasztalatoknak és az életnek legjobban felel meg. (Helyeslés.) Azon kérdés marad még fenn, hogy meghatároztassék, hogy írásban követelendő-e vagy nem a névszerinti szavazás kérése. Azt hiszem, t. ház, hogy ha olyan kérdések vannak, melyek fontosak a megyei bizottság tagjai előtt, a megyei teremben épen ugy fogják azt megtenni tudni, mint a képviselőházban pártkülönbség nélkül tudjuk tenni, hogy ha olyan kérdés fordul elő, a mely felett egyik-másik rész névszerinti szavazást kivan, a névsor már előre készen van és a kellő perczben beadatik. De másfelől elfogadom és elfogadtam a 8i. szakasznál már azt, hogy Írásban adassék be, mert azt hiszem, hogy sokkai kevesebb kellemetlenséget fog okozni, ha írásban adatik he, mert mindig lehet constatálni, hogy voltak-e elegen, a kik kívánták, mintha nem írásban adatik be, a hol az összeszámításnál hibák történhetnek, vagy egyik-másik azt mondhatja, hogy ő történetesen állott ott, ő nem akarta a névszerinti szavazást. Az ilyen esélyek miatt még magát a határozatot is megtámadhatják. Pártolom tehát ennek alapján hogy' a névszerinti szavazási írásban kell kérni. Kérem, méltóztassék a szakaszt igy módosítva elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 49-ik szakaszhoz két módosítvány adatott be és pedig mind a kettő a negyedik bekezdésre vonatkozik. Az !., 2., 3. bekezdést, mely nem támadtatott meg, elfogadottnak jelentem ki. A negyedik bekezdéshez Madarász József képviselő ur és Bezerédj Victor képviselő ur adtak be módosítványt. Bezerédj képviselő ur módosítványa a szövegbe beilleszthető, ellenben Madarász képviselő uré ellenkezik a szöveggel, mert annak egy részét kihagyatni kívánja. A kérdést tehát akként fogom feltenni, hogy méltóztatik-e a Madarász képvise'ő ur módosítvanyával szemben a szöveget fentartani. Ha az fentartatik, akkor a Bezerédj képviselő ur módosítványát fogom szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) Szavazás előtt fel fognak olvastatni a módosítványok. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Elnök: T. ház ! Megjegyzem, hogy Bezerédj képviselő ur módosítványa szerint, a szövegnek azon része, mely a „20 tag" szó előtt van, a módosítvány szerint változatlanul marad. E szerint kér31*
