Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

210. országos ülés márezims 22. 1SS6. 04^ azt, a mit szóval minduntalan mond és igér, tettel f is hajtsa végre. \ Ez volt, a miért felszólalni bátorkodtam. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) A képviselő ur módosítványt nem is adott be. Nekem ugy tetszik, (Halljuk!) hogy felszólalásának czélja főleg az volt, hogy Bartha Miklós képviselő ur minapi beszédére reflectáljon, de továbbá az is, hogy igen szép és hazafias szavakban a magyar nemzetet azzal vádolja, hogy soha sem tett, most sem tesz a culturális érdekekért semmit. Hát én részemről ellenkező meggyőződésben vagyok és már csak azért sem fogadnék el itt ezen szakaszban bizonyos rendelkezést, mert ez az általa előadottak folytán, mintegy beismerése volna annak, hogy eddig ez irányban semmi sem történt; (Ugy van! Ugy van! jobb felől) pedig mindenki tudja, hogy ugy a közgyűléshez intézett alispáni jelentésekben előfordulnak a közművelődésügy állapotáról szóló részletek, mint a közigazgatási bizottsági törvényben is, midőn a tanfelügyelőt a közigazgatási bizottságnak tagjává tette, (Igaz! Ugy van!) ép ezen culturális érdekek szempontjának tett eleget. (Élénk helyeslés.) Tovább megyek : a megyei háztartásról szóló törvény is még bizonyos megyei adó kivetését is megengedi culturális ezélokra. (Ugy van!) Ily körülmények között azt mondani, hogy nem történt, nem történik semmi a művelődés érdekében és hogy csak most kell e tekintetben provideálni, egyáltalában nem lehet. (Helyeslés.) A képviselő ur az általános műveltségre s az iskolákia vonatkozó észrevételeket tévén, azt mondja, hogy még ma is Magyarországban sok iskola hiányzik. Ezt mindenki sajnálattal tudja, de, hogy ebben az irányban nagy haladás van, ezt, a kinek tetszik a tizenöt vagy tizennyolcz év előtti viszonyokat a mostaniakkal összehasonlítani, szintén tudhatja. (Ugy van/) Természetes, hogy a ki sötéten akar festeni, az nem a javulás képét, hanem az eredeti szomorú képet igyekszik feltárni. (Tetszés.) A képviselő urnak azon állítása, mintha a népiskolák szempontjából ott, a hol a magyar faj lakik, uralkodnék sötétség, már a valósággal homlokegyenest ellenkezik. Igaza van abban, hogy a volt Királytöld népiskolákkal jól el van látva; beszélhet a képviselő ur a volt határőrvidékről, ott a katonai kormányzat tett, igaz, ebben az irányban; (Felkiáltások a baloldalon: Német iskolával!) de azután (Halljuk!) minden esetre épen a magyar vidékek következnek (Ügy van!) s a mi ott e tekintetben történt, az szintén nem a magyar állam által, hanem épen ugy, mint a Királyföldön, a felekezetek által történt. (Igaz!) És, ha más vidékeken s a román vidékeken kevesebb az iskola — pedig kevesebb, kivéve a volt határőrvidéki részeket — annak épen az az oka, hogy az illető felekezet nem tett annyit az iskolákért, mint tettek a többi felekezetek. (Igaz! Ugy van/) Nem lehet tehát itten egyfelől a magyar vidékeket tüntetni ugy fel, mint a melyek népiskolák dolgában legrosszabbul állanak és nem lehet másfelől a magyar államot vádolni azzal, hogy ebben az irányban meg ne tette volna és meg ne tenné a lehetőség határai közt kötelességét. (Helyeslés.) Különben, ha nem csalódom, még a katonai kormányzat alatti iskoláknak is, mindamellett, hogy igen sok helyen nagyon jók voltak, volt egy tulajdonságuk és ez az volt, hogy bármi ajkú nép között állíttattak fel, azokban a német nyelvet erőszakkal terjesztették. (Igaz! ügy van! Babes Vincze tagadólag int.) Azt nem tagadhatja el a képviselő ur. (Élénk felkiáltások minden (Mairól: Igaz! Ugy van!) Tehát valamivel óvatosabb lehetne a képviselő ur, mikor e tekintetben példákat hoz fel. Mi, a magyar törvényhozás, csak azt akarjuk, hogy magyarul is megtanuljanak és már ebben is nagy sérelmet lát a képviselő ur . . . (Igaz! Igaz!) Babes Vincze: Nem, soha! Tisza Kálmán ministerelnök: ... és oly példákra hivatkozik, a hol a nyelv tekintetében mégis sokkal tovább mentek, mint mi megyünk. (Tetszés.) De nem folytatom, t. képviselőház. Ismétlem, a képviselő ur módosítványt nem adott be s ha felszólaltam, csakis azért tettem, mert tiltakozni akartam az ellen, hogy itt élénkbe állíttassák egy a magyar állam culturális viszonyait méltatlanul, jogtalanul, helytelenül túlsötéten feltüntető kép. (Általános élénk helyeslés.) Ajánlom a szakasz elfogadását. Babes Vincze: Kérek szót! Elnök: Mi ezítnen ? Babes Vincze: Némely szavaimnak félreértése miatt. (Halljuk!) Csak azt akarom megjegyezni, hogy én nem állítottam azt, hogy azon meg}^ékben, a hol magyarság van, ott sötét a nép culturájj, hanem azt, hogy azon megyékben, a hol a magyarság uralkodott, azaz kizárólag intézte a közigazgatást, egyes megyékben, ott kedvezőtlenek a culturális viszonyok. A határőrvidéken csak a centrumokban volt német iskola, a falukban soha. Madarász József: {A lalközép egyik padjáról jelentkezik szólásra. Derültség. Éljenzés balfelől) T. képviselőház! Bocsánatot kérek, ha szabadságot veszek magamnak, nem megszokott helyemről szólani, közelebb jöttem, hogy megérthessem Babes t. képviselő urnak a nyilatkozatát. Mivel félreértett szavai miatt újra felszólt és csak azt ismételte, a mit az előbb mondott, habár a t. ministerelnök ur e részben tökéletesen kifejtette nézeteimet, mégis kénytelen vagyok néhány szót